Épülettervek/Hallgatói terv

A jin-jang vagy in-yo jegyében – Harcművészeti sportközpont és relaxációs terület, Budapest

2011.07.19. 10:11

Nemcsak Budapesten, de szerte az országban küszködnek a különböző sportegyesületek, edzők – így a harcművészeti ágak is – a megfelelő, edzésre alkalmas hely megtalálásával. Pincékben és tetőterekben, levegőtlen helyiségekben próbálnak tanulni, fejlődni. Ezen a helyzeten kívánt változtatni Mikula Csaba, mikor diplomamunkájában harcművészeti sportközpont és relaxációs terület kialakítását tervezte a Hajógyári-öbölbe.

Bevezetés
Egy borús őszi nap lementem a Hajógyári-öbölbe…

Funkció
A funkció: kétedzőtermes harcművészeti sportközpont és relaxációs terület a szükséges kiszolgáló funkciókkal (öltöző, irodák), japánkerttel, nagyfelületű, vízzel töltött, vasbeton szerkezetű medencével az épület előtt.

 

 

 

Több mint 12 éve tanulmányozom és gyakorlom a különböző harcművészeteket. Jól tudom, hogy nemcsak Budapesten, de szerte az országban küszködnek a különböző sportegyesületek, edzők a megfelelő, edzésre alkalmas hely megtalálásával. Pincékben és tetőterekben, levegőtlen helyiségekben próbálnak tanulni, fejlődni. Óbudán is számos harcművészeti egyesület működik. Van olyan, amelyik például a helyi művelődési házban tartja edzéseit. A főváros északi pólusán indokolt lehet tehát ez a funkció. A Margitsziget és a Hajógyári-sziget eddig is a sport és kikapcsolódás kedvelt színterei voltak. Így jól illeszkedhet egy kisebb léptékű edző- és meditációs központ e gazdag táji környezetbe. Jól megközelíthető, és a jövőben a terület még inkább felértékelődik majd (lásd: eddig meg nem kezdett Álomsziget projekt).

 

 

 

Helyszín
Az épület helyszínéül az óbudai Hajógyári-sziget mélyen benyúló öblének partja szolgál. A meglévő állapotban két egyszintes épület található a területen, az öböltől hátrébb húzva települt épületeket ma raktárnak és irodának használja a bérlő. A 23798/1 helyrajzi számú telken a helyi önkormányzat szabályozási terve alapján szolgáltatás és/vagy intézményi funkciók telepítendők. Minden új építés esetén biztosítani kell a létesítmény megelőző árvízvédelmét, mivel a Duna vízállásának évszakonkénti változása igen jelentős hatással van a környező területekre, a teherbíró talaj minőségére és a figyelembe veendő nedvességviszonyokra.

 


 

Az említett területen a meglévő állapotban nagyobb lejtések és szintkülönbségek találhatók az öböl közvetlen sugarában, melyek kiegyenlítése első számú igényként merült fel annak érdekében, hogy árvíztől védett, magasabban fekvő területek szolgálják ki az új épület funkcióit. A ma megtalálható két épület bontásával a helyszín adott az árvízvédelem megoldására. Elegendő terület áll rendelkezésre a tereprendező földmunkák elvégzésére. Az öböl megközelítését tereplépcsőzéssel kell megoldani. Ehhez szükségessé válhat nagyobb földtömegek megtámasztása, melyhez a résfalazásos technológia kivitelezési nehézségei miatt valamelyik vasbeton cölöpözési technológia javasolható, ami vasbeton támaszfalak alapjaként szolgál, és biztosíthatja a kívánt igény szerinti terepkialakítást.

 

 

 

Szükségessé válhat a talajjavítás, ugyanis a terület talajának egy része szennyezett, illetve cementes injektálásos talajszilárdító rendszerek alkalmazása javasolható a munkaterület víztelenítésének biztosítása érdekében, amennyiben az építkezés helye és ideje vagy a Duna vizének állása ezt szükségessé teszi. A felvetett kérdésekre építészeti javaslatot tettem, a pontos műszaki megoldáshoz talajmechanikai vizsgálat lenne szükséges. Mivel ez hiányzik, illetve másik szakmáról van szó, erre szakdolgozatomban már nem tértem ki részletesen.

 


 

Építészeti formálás
Három fő analógia határozta meg a tömegképzést, az alaprajzi szerkesztést és homlokzatkialakítást. Az első ilyen vezérelv volt a dualizmus, mely nemcsak a keleti kultúrákra jellemző (jin-jang /kínai/, in-yo /japán/), a magyar hagyományokban is tettenérhető. Gondoljunk csak a magyar népmesékben ábrázolt jóra és rosszra. A kétpólusú világkép elve sok helyen megjelenik az épület építészetében: a fény bejutásának szabályozása az összetett árnyékolási rendszerrel, a látszóbeton homlokzat durvaságának és a természeti környezet lágyságának ellentétével, illetve az épület előtti vizes medence tükörképének és a valódi világnak ellentétével mind ezt a szemléletet kívántam erősíteni.

 

 

 

A második analógia az „út” mint motívum volt. Legközvetlenebbül az alaprajzi szerkesztésnél alkalmaztam. A közlekedő folyosók kapcsolatai, a víz feletti acélrács járófelület csomópontjai a harcművészetet gyakorlók (és minden individuum) előtt álló hosszú utat és a küzdelemben (életünkben) előttünk álló döntéshelyzeteket szimbolizálják. Az öltözőkhöz tartozó közlekedő folyosókra kevés szórt fényt engedek be, melynek segítségével a használó az edzéshez szükséges meditatív lelkiállapotba kerülhet.

 

 

 

A harmadik alkalmazott alapelv a rétegződés volt. Ez megjelenik többek között az edzőtermek előtti acélrács árnyékoló szerkezet és az építészeti tömeg törései, tagolásai által létrehozott átmeneti terekben. Észrevehető az anyaghasználatban (kívül kemény látszóbeton, befelé haladva egyre több faburkolat) és magában az épület léptékében és elhelyezésében. Hiszen az épület nem akar rátelepedni a tájra, a zöldtető segít visszaadni egy szemernyit a kihasított környezetből (egyéb építészeti és szerkezeti előnyei mellett), a tömeg oldása a perforált elhúzható fa árnyékolókkal és annak kisszerűsége szintén ezt, a természettel szembeni lojalitást és szerénységet próbálja érzékeltetni. Teszi mindezt úgy, hogy lehetőleg megmaradjon az épület funkciójából eredő karaktere, mely erőt, magabiztosságot, szilárdságot és egyszerűséget sugall.

 

 

 

Általános szerkezetismertetés
Épület alapozása
A javasolt alapozási szerkezet, tekintve, hogy az épület alépítménye (nem alápincézett) nem éri el a terület mértékadó árvíz- és talajvízszintjét, a teherhordó főfalak alatt folytonosan végigfutó beton vagy vasbeton sávalap. Az épület fő teherhordó szerkezetei THERMOMASS rendszerű réteges maghőszigetelt vasbeton falak. Ezek alátámasztására külpontosan terhelt széles sávalap szükséges, a TILT-UP beemeléses technológiával készülő réteges falak helyének biztosítása, ideiglenes rögzítése (acéltüskék hiányában) érdekében. Mindezek miatt a sávalapozás vasalása szükséges a konzolos vég és előnytelen nyomatékok ellensúlyozására a külső THERMOMASS fal esetén feltétlenül. Ezek mellett a belső helyzetű vasbeton teherhordó falak alátámasztása is vasalandó (itt már tüskézhető) a megfelelő együttdolgozás érdekében.

Vasbeton vizes medence
A vasbeton vizes medence funkciói: a nyilvánvaló dizájnon és esztétikai minőségen túl számos más előnye is van. A medence szerelőbetonját az építés során különböző munkák aljzataként is használják, szilárd alátámasztású anyagtárolásra van lehetőség, az elkészült, vízzel töltött medence pedig a nyári hőmérséklet szabályozására ad lehetőséget közvetlenül az épület körül. A medence 10 cm vastag szerelőbetonra készül, 30 cm vastagságban vízzáró betonból.

 

 

 

Teherhordó magasépítési szerkezetek
A külső teherhordó falak THERMOMASS rendszerű maghőszigetelt réteges falszerkezetek TILT UP (beemeléses) technológiával vízszintesen fektetve egyoldali zsaluzattal készülnek látszóbeton minőségben. A belső teherhordó falak vasbeton falak látszóbeton minőségben, 20 cm vastagságúak tüskézve a vasbeton sávalaphoz. Vasbeton zárófödém 25 cm vastagságú.

Rozsdamentes acélrács árnyékoló előtető
Rozsdamentes acélrács árnyékoló előtető található az edzőtermek (keleti) főhomlokzata előtt. Az árnyékoló rácsozatot HE B 160 I acél oszlopok tartják. Az acéloszlopokat kihajlás és kifordulás ellen beakasztott árnyékoló acélrácsozat merevíti. Az oszlopok a medence alaplemezéből kiálló gerendákra támaszkodnak.

Homlokzati árnyékolók
Az elhúzható perforált homlokzati árnyékoló szárnyak egy újfajta magyar eljárással hőkezelt erdeifenyőből készülnek.


Harcművészeti és meditációs központ - Óbudai Hajógyári-sziget (diplomadíjas terv)

tervező: Mikula Csaba - SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi KAr, építészmérnöki szak BSc

konzulensek:
építészet: Börcsök László
tartószerkezet: Hernád Attila
épületszerkezet: Tóth László
építésszervezés: Hock Judit, doc.hc. Velősy András
településtervezés: Dr. Nagy Béla
gépészet: Dr. Molnár Ildikó
makett: Doka László

tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: 1006 m2