Épülettervek/Tervpályázat

A CZITA Építész Iroda és az Open Air Design közös terve a jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztésére

2021.04.22. 16:22

A jáki Szent György-templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztésére a Szombathelyi Egyházmegye írt ki meghívásos tervpályázatot, melyen a CZITA Építész Iroda és az Open Air Design közös terve megosztott II. díjat nyert. A koncepciót a tervezők szavaival, illetve a zsűri értékelésével mutatjuk be. 

A terv ismertetése

A jáki templom és környezete kiemelt jelentőségű műemléki, kultúrtörténeti, és táji szempontból egyaránt. A templom környezetének rendezése, tovább gondolása összetett – egyidejűleg sok szempontot figyelembe vevő – feladat. Pályázatunk fő célkitűzése a meglevő értékeket előtérbe helyezve kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel komplex választ adni a tervezési kiírásban felvetett kérdésekre.

A tervezés kiemelt szempontjai voltak a táji adottságok erősítése és épített környezettel való összhangja; az együttes forgalmi viszonyainak, a különböző céllal ide látogatók és a helyi lakosság mozgásának újragondolása, egyértelműsítése, a sokoldalú működés biztosítása; és az újonnan tervezendő épített elemek léptékének, tömegeinek arányos kialakítása, a túlépítés elkerülése.

Utóbbi szempont határozta meg tervünk legjelentősebb döntéseit. A tervezési programban előírt, az Apáti-ház udvarában elképzelt étterem és rendezvénytér a templomdomb északi kapujához, a szekérút alsó szakaszához kapcsolódva, a múzeum udvar épületeinek beépítési struktúrájához igazodva, a domboldal kevesebb növényzettel rendelkező alsó részére került. A nagy méretű rendezvénytér elhelyezése a múzeumudvar együttesében véleményünk szerint szétfeszíti a hely természetes adottságait telepítési, építészeti és funkcionális szempontból egyaránt. A térbeli szétválasztás – a szoros együttműködés fenntartása mellett – mindkét funkciónak előnyére válik. Nyugodt, zavarás mentes körülményeket biztosít mind a turisztikai fogadás, mind a vele egyidőben nem kizárható rendezvények (pl. esküvők) megtartására. Így az étterem gazdasági feltöltése kompromisszum mentesen megoldható, és nem terheli a műemléki környezetet. A rendezvényház javasolt pozíciója lehetővé tette az Apáti-ház területének és kapcsolódó épületeinek tisztán múzeumi és turisztikai célú hasznosítását, illetve a múzeum-kőtár és a rekonstruált giszkapu nagyméretű terének az Apáti-ház és az udvar struktúrájához illeszkedő, a természeti tájat kevéssé érintő elhelyezését.

A tervezett együttes fő szervező eleme a díszburkolattal ellátott templomtér: a megérkezés, a forgalom, elosztás, tájékozódás, várakozás, rövidebb idejű megpihenés helyszíne. Valódi térként való működését az átszervezett forgalom teszi lehetővé, gépjárművel történő használata csak a turistabuszok és a gazdasági forgalom számára megengedett. A tervezett új fogadó-pénztárépület elhelyezkedése egyértelműen jelzi a múzeumudvar, illetve a múzeum bejáratát és közeli helyzetbe kerül a templomkert új turisztikai bejáratával.

Az egykori szekérút rekonstrukciójával és a rendezvényháznak a terület északi oldalára való helyezésével a műemlékegyüttes megközelítése a településközpont felől fokozott hangsúlyt kap. A templomdomb lábánál tájépítészeti eszközökkel kialakított kisléptékű, íves teresedés egyben elosztótérként is funkcionál. Liturgikus alkalmakkor innét is megközelíthető a templom az újjáépített lépcsőn vagy a templomdombra felvezető – az áthelyezett kálváriának helyet adó – sétányon keresztül.

Czigány Tamás

A bírálóbizottság értékelése

Vonzó, barátságos környezetet teremtő terv. A rendezvényszervezés és a turistaforgalom kiszolgálása kitűnően elkülönül az apáti ház telkén, ebből a szempontból a legjobb megoldást adja.

A templomdomb megközelítése továbbra is az iskola és a templom közötti bekötőúton történne, amelynek keleti része kétirányúvá változna. A pavilon helyén kellemes pihenőövezet jönne létre, padokkal, fákkal. Ennek következményeként azonban az út a Folnay-kapuhoz közel maradna, ami abban az esetben sem a legjobb megoldás, ha burkolatváltás jelzi az autósoknak, hogy gyalogos övezetbe értek. A Jáki Nagy Márton-szobor ide helyezése mind a szobor, mind a tér szempontjából jó döntés, kölcsönösen emelné rangjukat.

A Móricz Zsigmond utca felől felvezető szekérút akadálytalan kapcsolatot teremt a gyalogosok számára. A terület bekerítése a templomdomb északi oldalán, növényzetbe rejtve, olyan módon történne, hogy alulról ne legyen látványos a kerítés. Emiatt azonban a lépcső nem közvetlenül a Móricz Zsigmond utca szintjéről indul, ami nem ideális. A stációk az északi oldalon felvezető sétány kerítéssel védett része mentén lennének. Méltó, ideillő elrendezés. A templomtól keletre tervezett kereszt, elhelyezésénél fogva, nem konkurál a templommal, jó lehetőség a templomkert kortárs képzőművészeti alkotással való gazdagítására.

A kolostor udvarának gyógynövénykerttel való jelzése önmagában szép javaslat, de az épületszárnyak elhelyezkedésének megjelenítése hiányzik. A templomtól nyugatra és délre egyöntetűen kialakított felület nem jelzi a terület egykori használatának különféleségét és a kelleténél nagyobb burkolt terület jön létre. A kerítés Folnay-kaputól kelet felé eső részének a történelmi eredetű, tömör téglakerítésre hasonlító kialakítása nem szerencsés, hiszen a történelmi nyomvonal ettől eltért. A műemléki értékű téglakerítés nyugati részének bontása műemlékvédelmi szempontból nem támogatható, ráadásul az új jegyváltó pavilon az átlátást amúgy is gátolná. Az urnatemető a Szent Jakab-kápolna mögött kapna helyet, intimitását íves alaprajzú fedés biztosítja. Finom, elegáns megoldás.

A látogatóközpont bejárata az apáti háztól keletre, az egykori apáti kert helyén létesítendő pavilonban lenne. A megoldás hátránya, hogy a templom és az apáti ház közé az átlátást akadályozó, az apáti házat takaró épület kerül. Üzemeltetése ráadásul többlet személyzetet igényel, továbbá léte miatt az apátság egykori gazdasági épületébe kerülő kávézó és helyi termék-bolt, múzeumi bolt felkeresése nem válik magától értetődővé. Az új jegyváltó pavilonból lépcsőn, illetve liften érhető el az apáti háztól északra, a talajszint alá rejtett kiállítótér, amely az apáti ház északi homlokzata előtt húzódik. A felszín felett támfalként megjelenő kiállítótér a Szent Jakab-kápolnát övező támfalra emlékeztet, olyan nemkívánatos benyomást keltve, amely szerint a templomdomb nyugati részén is történelmi eredetű fal, esetleg erődítés lett volna. A hosszan elnyúló, kazamataszerű folyosó kiállítótérként csak korlátozottan alkalmas. A látogató az apáti háztól nyugatra elhelyezkedő, új kiállítótérbe lépve a legelőnyösebb módon, fő nézetéből látja meg a nyugati kapu gipszmásolatát, majd mögé kerülve megtekintheti a karzat ülőfülkéinek másolatát. A tér átdolgozást igényelne ahhoz, hogy a kapuval kapcsolatos többi tárgy elhelyezésére is alkalmas legyen. Nem előnyös a megvilágítása, a dél felé eső szalagablak kápráztató. A kiállítótérből a látogató az apáti ház tereibe jut, ahol megtekintheti a kiállítás többi részét, majd az apáti ház bejáratán át annak udvarán keresztül mehet tovább a templom telkére. Az átjárás szintben történne, a téglakerítés átalakított kapuján keresztül. Ez abból a szempontból nem előnyös, hogy az ellenőrzés nehézkes, látványos berendezést vagy személyzetet igényel. Az új kiállítótér elhelyezkedésének előnye, hogy a műemlékek látványát kevéssé és nem a fő nézőpontok irányából befolyásolja. Léptéke, anyaghasználata a falusias miliőhöz igazodik. Diszpozíciója és homlokzatképzése ugyanakkor hátrányaként is felfogható: másodlagos helyre kerül, félreszorul, megjelenése pedig még hátrébb, a gazdasági épületek közé sorolja, miközben funkciója miatt kiemelést, hangsúlyt kívánna, jelezve a kiállítás eszmei jelentőségét.

Az apátság egykori gazdasági épületének telekhatárra eső szárnya vonalában levő katolikus közösségi ház nyugati része helyén múzeumi foglalkoztató és terasz létesülne, a góréban és környezetében játszótér. A telepítés jó, ugyanakkor a közösségi ház ilyen mértékű bontása nemkívánatos.

A rendezvényközpont a Móricz Zsigmond utca felől megközelíthető, újonnan emelt épületbe költözne. A telepítés előnye, hogy a rendezvények közönsége elválik a turistáktól, és a lehető legkevésbé zavarja a helyben élőket. Az új épület alsó szintjén helyezkedik el a konyha, felső szintjén, amely a terep lejtése miatt a domboldal felé szintén földszint, a jó arányú és méretű rendezvényterem. A domb felé kellemes terasz nyílik.

Összességében a terv konzekvens koncepciójú, nagyon sok jó megoldást tartalmaz. Gyenge pontja az új jegyváltó pavilon elhelyezése és a kiállítóterek elrendezése. A zsűri megosztott második helyezéssel díjazza.

Szerk.: Paár Eszter Szilvia