A 3h építésziroda III. díjas terve az esztergomi Sándor-palota felújítására kiírt pályázaton
A 3h építésziroda pályázata a terv magas minőségéért, kidolgozottságáért, valamint kiemelten megjelenő értékmegőrző látásmódjáért kapta meg a harmadik díjat az esztergomi Sándor-palota felújítására kiírt építészeti tervpályázaton.
A Sándor-palota a Dunakanyar fővárosában, mégpedig annak kiemelten értékes, nagy presztízzsel bíró műemléki jelentőségű történelmi városközpontjában található. Bár az épület egykori barokk pompájában Esztergom életének meghatározó világi eleme volt, ma közel egy évszázad elhanyagoltságának, gazdátlanságának lenyomata.
Ahhoz, hogy az épületegyüttes a városi és regionális vérkeringésben is kiemelkedő, modern, a XXI. század kihívásainak megfelelő kulturális- és rendezvényközpont lehessen, sokrétű és inspiráló terekkel operáló, változatos és mindenki számára élményszerű környezet létrehozására van szükség. A központ innovatív téri és formai megoldásai mellett ugyanakkor fontos, hogy a jövő felé nyitottság a múlt erejéből is táplálkozzon. Jelenjenek meg a klasszikus, archetipikus formák, mint az új épületrész nyeregtetős tömege, és a természetes anyaghasználat. Az emeletráépítéssel a palota párkányvonalát tovább vivő Jókai utca 3-5. épület, és a telek belső oldalát lezáró új kiállítótér és kávézó megjelenésében, kommunikációjában nem kíván a Sándor-palotával versenyre kelni, sokkal inkább akarja azt kiegészíteni, és vele harmonikus egységet képezni.
Pályázatunkban kiemelt figyelmet fordítottunk az Alapítvány mecénási értékrendjének, kulturális missziójának és mindennapos irodai működésének összhangjára. Egy épület történetét tovább írni egyszerre nemes vállalkozás és komoly kihívás. Arra kerestük a válaszokat, hogy hogyan tudjuk biztosítani a megfelelő térkapcsolatokat a tervezési program sokszínűségének és a funkciók párhuzamos, zavartalan működésének. Hogyan tudunk a történeti értékek tiszteletben tartása mellett egy minden igényt kielégítő, kortárs funkciókat is befogadó, egymással harmóniában működő épületegyüttest létrehozni. Az új épületrész megépítésével a léptékében legjobban ide illő téri szituációkat kívántuk megteremteni. Egy új bejárati tengely megnyitásával a palota udvarát is új pozícióba hoztuk, így az épületegyüttes saját belső világát szabadtéren is tovább tudja élni.
Tervezési alapgondolatok
A tervezett beépítéssel a Jókai Mór utca és a IV. Béla király utca zártsorú karakterének megőrzése és a meglévő épületek beépítési magasságaihoz igazodó kisvárosias lépték megtartása volt a cél. A Jókai Mór utcai utcafronton az emeletráépítéssel igazodtunk a kialakult párkánymagassághoz, míg az új épület telepítésével a telek hátsó keretezése volt a célunk, megteremtve ezáltal az épületek és az udvar intimitását és biztonságos használatát.
Két fontos szervező motívumunk volt a telepítés kialakításakor. Az egyiket a 18. század végén Kirchoffer Ferenc esztergomi kőművesmester által készített terv inspirálta. Ebben az időben a Sándor-palota ura Sándor Antal gróf volt, aki a palota kisebb mértékű átalakításával és belső tereinek kifestésével az épület főúri reprezentációját emelte, és komoly elhatározása volt a szomszédos épület megvásárlásával a palota bővítése. Ebben a bővítési tervben jelenik meg a telket hátulról lezáró istálló épület, mely archaikus viselkedésmódjával plusz védelmet nyújt a telek használói számára. Ezt a fajta óvó gesztust kívántuk megteremteni, támogatva ezzel az épületegyüttesben helyet kapó rendezvények, kiállítások zavartalan megrendezését és az udvar használatának bensőségességét. Ahogyan a palota a 18-19. század fordulóján, Antal gróf idején élte fénykorát, most az új átalakítással, felújítással egy második, új fénykor ideje jöhet el.
A másik fontos motívumunk a városban sétálva több ízben elénk kerülő, a környéken jellemző téri szituáció volt: a falak mögé visszahúzott tömeg megjelenése. Ez a fal takar, véd, de egyben sejtet: a mögötte húzódó tömegek játéka a fal mögött zajló belső élet autonómiájára utal. Ebben a helyzetben azonban a palota és vele összhangban az udvar belső védett élete nem maradhat öncélú, hiszen a funkcióból eredően különböző használói csoportok látogatják az épületet: az Alapítvány munkatársai, akik itt töltik a munkaidejüket, az alapítványi rendezvényekre érkező meghívott közönség, a kuratórium tagjai, az állandó és kortárs kiállítóterek látogatói, a kávézóba betérni kívánó fogyasztók, vagy a városi rendezvényekre érkezők színes társasága. A felhasználók és funkciók széles köre arra inspirált bennünket, hogy különböző bejárati szituációk megteremtésével a lehető legzavartalanabb párhuzamos működéseket tudjuk biztosítani, illetve a terek multifunkcionális használati lehetőségét, átrendezhetőségét megfelelő háttérszolgáltatásokkal biztosítsuk.
A IV. Béla király utca irányából nyitott új bejárat és az áthelyezett, 19. század végén épült kerti lak új tengelyt alakít ki, mely az udvar és az új épületrészek szervezőjévé válik. A meglévő, Jókai Mór utcai épületrészek és a telek hátsó vonalában telepített új épületrészek között 3 traktusban pavilonos jellegű elemek adnak összeköttetést, melyek funkciói az egész épületegyüttes és az udvar működését biztosítják. A 3 összekötő elem szerkesztési elve és anyaghasználata azonos: kecses pillér-gerendás acélszerkezetek, üvegezett felületekkel megnyíló terek, és eltolható apácarács-szerű fa árnyékolók játéka adta tömör-áttetsző térfalak. A Dunához vezető utcában megmaradt falat és nyílásrendszerét mementóként megőrizzük, megszakítása, a fal "hiánya" azonban kiemeli az új kapu helyét.
Építészeti formálás, műemlékvédelmi gondolatok
Az épületegyüttest a Jókai Mór utca felől a telek belseje felé haladva hármasság jellemzi. Az utcafronton végighúzódó emeletes-magastetős tömeg, a telek hátsó végébe telepített új épület, és a régit és az újat összekötő könnyed pavilonok együttműködése hozza létre az egész telekegyüttes működésének harmóniáját. Az emeletráépítéssel kiegészített meglévő épületek a reprezentációs és irodai funkciókat fogadják be, a hátsó traktusba helyezett épület a kortárs kiállítótér és a kávéház helyszíne, a köztük lévő három pavilonos jellegű összekötő traktus, a meglévő épületek tömegbeli örökségét tovább vivő arányokkal, az épületegyüttes és az udvar életét teszi teljessé: itt kap helyet a központi látogatói előtér és jegypénztár, egy fedett-nyitott átmeneti tér, és egy kiegészítő kiszolgáló sor.
A különböző funkciók zavartalan működésének lehetőségét szem előtt tartva igyekeztünk a lehető legtisztább bejárati szituációkat és felhasználói útvonalakat meghatározni.
Az egész tervezési metódus során a meglévőhöz való viszonyulás mind fizikai, mind szellemi értelemben műemléki hozzáállásunkat mutatja. Koncepcionális szinten a három különböző beavatkozási pont (az egykori barokk palota felújítása, a barokk átiratként megjelenő kortárs ráépítés és az új épülettraktus) háromfajta relációt jelent a meglévő műemléki épülettel. Fontos volt számunkra, hogy a három karakter építészeti eszköztárában, viselkedésmódjában közös nyelvet beszéljen. A felületképzések és enteriőrök kialakításánál is kézzel fogható az általunk vizionált múlt és jelen egyensúlyi helyzete, amely éppen annyira megőrzi az értékeket, mint ahogyan újakat teremt.
Funkcionális téralakítás (mindennapi használat során és rendezvények esetén)
Az Alapítvány mindennapi munkája, irodák és tárgyalók, a Jókai utca 3. földszinti helyiségeibe és az emeletráépítésbe kerültek. Így egy kompromisszumoktól mentesen működő munkahelyet tudtunk teremteni, kizárólagos dolgozói útvonalakkal. Az irodai bejárat a Jókai utca 3-5. kapualjból nyílik. Fontos szempont volt számunkra, hogy a történeti terek, és különösen a műemléki védelem alatt álló Sándor palota tartószerkezeteit ne romboljuk, a vertikális közlekedőmagot ezért a Jókai utca 3. épületrészhez csatlakozó, kert felé beforduló új szárnyba helyeztük el. Az itt lévő lépcső kizárólag az irodát szolgálja ki, de a lift használata vegyes. Ugyan a tervezési program rendkívül sokszínű, az alapterület nem túl nagy: az építési költségek optimalizálását figyelembe véve az épületegyüttest egy műtárgy- és bútorszállításra és akadálymentes használatra egyaránt megfelelő méretű lifttel szolgáljuk ki. Az emeleti catering szintén az új épületszárnyba került, de pozíciójának köszönhetően mind a rendezvénytereket, mind az irodai területeket ki tudja szolgálni, és a jelen állapotban romos csigalépcső újjáépítésével alternatív szolgálati közlekedőmagot is tud használni.
A Sándor-palota tereit a rendelkezésünkre álló művészettörténeti dokumentációk alapján és az új működésbeli igényeket figyelembe véve az építéskori térstruktúrára törekedve kívánjuk visszaállítani, különös tekintettel az első emeleti reprezentatív térsorra. Ahol azonban az új funkció megkívánja, egy-egy teret összenyitunk, más helyeken pedig elválasztunk: így tud létrejönni a palota földszintjének északi részében egy látogatói kiszolgáló blokk, ruhatár és mosdók. A palota eredeti bejáratát a kuratórium részére fenntartva, illetve alternatív reprezentatív bejáratként őrizzük meg, a mindennapos forgalom terhe alól mentesítjük. A díszes főlépcsőházból nyílik a reprezentatív barokk térsor: rendezvény és multifunkciós helyiségek sora. Ezekhez kapcsolódik a könyvtár és klubhelyiség, és egy emeleti raktár, mely elősegíti a terek flexibilis használatát.
Bár a térszervezésben fontos irányadó volt számunkra a párhuzamos működés fenntartása, egyes kiemelt reprezentációt igénylő rendezvények esetén a Sándor-palotát le lehet zárni a közönségforgalom elől, és ezáltal önállóan, biztonságosan tud működni, a lift és az emeleti catering helyiség használatával kiegészülve.
A telek hátsó felét lezáró új épületben kapott helyet az új látogatóközpont, ruhatár, kávézó és a kortárs kiállítótér. Ez utóbbi funkciót a kert felé megnyithatóan, akár önálló rendezvénytérként is működve alakítottuk ki. Nagy belmagasságú terének, raktárának és a hozzá kapcsolódó gépészeti térnek köszönhetően a kortárs művészetek széles spektrumát be tudja fogadni. Saját előtérrel, vizesblokkal, ruhatárral rendelkezik. A raktár funkciót kiegészítettük egy workshop-térrel, ezáltal egy újfajta programlehetőséget kínálunk az Alapítvány rendezvényei számára.
Új bejárat és udvarhasználat. A IV. Béla király utcában mementóként megmaradt falunk mögé új tömeg és funkció kerül. A fal megnyitásával az épületegyüttes új bejárattal gazdagodik. A bejárat és a felújított, áthelyezett kerti lak új tengelyt jelöl ki, mely az udvar és az új épületrészek szervezőjévé válik. A köztes átmeneti tér nemcsak funkciójában gazdagítja az udvar használatát, hanem vizuálisan is két részre osztja a teret. Kijelölheti akár egy szabadtéri színpad pozícióját, vagy fedett nézőteret biztosíthat, de a kávézó kültéri kitelepülésének is helyet tud adni.
Az udvart nem a palota "hátsó kertjeként" képzeljük el, hanem pezsgő, élettel teli rendezvény- és pihenőudvarként, mely a szabályozás által előírt százalékban a zöldfelületet is magába foglalja.
3h építésziroda
Szerk.: Hulesch Máté
