Egyéb cikkek

320° Művészeti, Oktatási és Technikai Központ tervpályázat

2010.09.15. 13:14

Részletesen bemutatjuk a VH Stúdió Kft. által a siófoki 320° Kulturális, Oktatási és Technikai Központ tervpályázatára benyújtott művet.

Díjazásban nem részesült pályamű
VH Stúdió
vezető tervezők: Herczeg Tamás és Vági János


 

ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

EGYENSÚLY

A hely nyugalmi állapotának kialakulása hosszú időt igényel. A gyár egykor a város peremén lassan beágyazódott és összenőtt az elaprózott családi házas szövettel. Működése, zajai, a hajnalban induló és érkező furgonok fák ágait súroló teteje sajátos és törékeny egyensúlyt teremtettek. Az üzem bezárása új harmóniát hozott a lassú enyészet távlatával. A most jelentkező, formálni és átalakítani készülő hatalmas energia látszólag megbontja ezt az esetleges nyugalmi állapotot. Ám amiként az atomban a kísérlet során átadott energia hatására a részecskék időlegesen felbolydulva új egyensúlyi pályára állnak, úgy egy megváltozott nyugalom az átmeneti megrázkódtatás után visszaköltözhet az egykori városszéli kis üzem környékére.

 

 

 

TELEPÍTÉS

A volt kenyérgyár főépületén kívül a két összevont telken álló összes épület elbontásra kerül. A módosított telekhatáron belül a KÖZPONT első üteme az átépített főépületben kap helyet. A második ütem pedig ettől délre egy mesterséges domb - “termeszvár” - mélyére, a föld alá húzódik be. A felszínen így a felfelé és lefelé bővülő régi épület “társaként”, egy bejárható közparkként viselkedő térelem jelenik meg. Ez által lehetővé válik a tervezési helyszín és a kisvárosias, nyaraló-övezetes környezet meglévő karaktere és az új jelentős méretű beépítés közötti feszültség feloldása. A telekhatár-módosítással kialakítani szándékozott keleti határoló utcáról a javaslatunk lemond, így teremtve lehetőséget egy megfelelő méretű zöld védősáv kialakítására a művészeti központ és a családi házak között. A telket déli, keleti, és nyugati oldalról parkolók szegélyezik. A tervezett parkolószám a javaslatunk szerint elmarad a kiírásban rögzítettől, melyet a hely használati terhelése és a környezett közötti egyensúly fenntartása indokol. Nagyobb parkolóigény esetén fontolóra kell venni a térszín alatti parkolás lehetőségét. A telek határai az északi és a nyugati - “városi” - oldalon nyitottak, a művészeti központ külső terei városi közterek.

 

 

 

ÉPÜLETEK, ÜTEMEK

Az egykori kenyérgyár szükséges bővítése javaslatunk szerint egyrészt emeletráépítéssel, másrészt alápincézéssel valósul meg. Az épület déli, bejárati oldalán az előcsarnok alatti új tér a fogadás járulékos funkcióival (ruhatár, wc) lehetőséget teremt a majdani második ütem térszín alatti összekötéséhez. A meglévő födémek és tetők elbontásával a téglafalak felett új, könnyűszerkezetes - fém és üveg - felépítmények jelennek meg, melyek továbbviszik az eredeti épület vertikálisan és horizontálisan tagolt, additív tömegalakításának örökségét. A felső, “új” és a földszinti “régi” terek között intenzív kapcsolat - kétszintes összenyitások - teremtenek összefüggést. Az első ütem funkcióit így teljes egészében a régi kontúrján belül megszülető új épület fogadja magába. Elrendezésében igyekszik kihasználni és átlényegítve megőrizni a hajdan volt ipari épület téradottságait. Az egyrétegű funkcionális térhasználat helyett a pályamű a KÖZPONT tereinek többrétegű működését javasolja. Így a központi, sédtetővel fedett csarnoktér gondos időbeli tagolással magába fogadhat kiállító, színházi és előadó funkciót is, hozzájárulva a létesítmény gazdaságos működéséhez és az optimális kihasználtság megteremtéséhez. Hasonló módon, a kamaraszínház tere (miként a budapesti Bárkaszínházban) egyaránt szolgálhat a látogatók számára pihenőhelyként a nap nagyobb részében, míg esténként színházi előadásoknak adhat helyet.

 

 

 

A második ütem funkcionális tagoltságához szétválasztható megközelítési lehetőségeket rendeltünk. Az oktatási funkció a “termeszvár” földszintjén és emeletén található külön felszíni bejárattal, míg a kiállítás a felszín alatt közvetlenül kapcsolódik a “régi” előcsarnokhoz, de megközelíthető felülről, az OKTATÁS felől is. A földbe rejtett tömeg a természeti építmény módjára porózus, felülvilágító, szellőzőkürtők és csatornák teremtenek kapcsolatot a külvilággal, melyek reményeink szerint az épület szellőzését, komfortos klimatikus viszonyait igyekeznek természetes módon biztosítani. A felszínen megjelenő felépítmények a dombon kialakuló közpark térbútorai.

FUNKCIONÁLIS ISMERTETÉS

Megközelítés, belső közlekedés

A két ütem a látogatók számára közös bejárati külső előtérből nyílik, mely a kenyérgyár déli oldalán található. Mindhárom parkoló és minden közterület felől gyalogosan megközelíthető. Az előcsarnok az I. ütemben kétszintes, a II. ütemben 3 szintes, galériás kapcsolattal. A két ellenőrzési ponton keresztül a látogató a keleti oldalhajóba, illetve a központi többfunkciós kiállítócsarnokba és az északi galériás kiállítótérbe jut. A nyugati lépcsőházban lévő függőleges közlekedőn keresztül érhetők el az első emeleten kialakított galériaterek. Az étterem és a könyvesbolt után a tornyon keresztül az előcsarnokban ér véget a látogatás. Az épület különleges tere a központi csarnok, mely kialakításában (nagy belmagasság, emelőlapok, lezárható tető-felülvilágítók), időszakos beosztással egyaránt alkalmas kiállítások, színházi és egyéb előadások megtartására. A hozzá kapcsolódó kiszolgáló funkciók (öltözők, raktár, próbaterem, technikai helyiségek) a pincében és az emeleten kaptak helyet. A ház gazdasági bejárata a keleti homlokzaton található, ahonnan az alsó raktárak, öltözők, és a másodikon található apartmanok érhetők el. A KÖZPONT adminisztratív irányítása, felügyeleti központja a torony felsőbb szintjein helyezkednek el. A kávézót és az éttermet kiszolgáló konyha a pincében külső megközelítéssel működik.

 

 

 

A második ütem oktatási tereihez külön külső bejárat kapcsolódik. A -1. szinten lévő kiállító terek innen és a közös előcsarnokból is megközelíthető. A hozzá tartozó raktárak a felszín felöl a domb tövében található süllyesztéken keresztül tölthetők fel.

Gépészet

Egy ilyen léptékű beruházásnál elengedhetetlenül szükséges a fenntarthatóság, energiatudatosság problémakörét érinteni. A terület zöld jellegének tovább hangsúlyozása parkok, ligetek telepítésével, zöldfelületek létesítésével, a zöldterületi mutató maximalizálásával a fenntartható építészet első lépését jelenti. A II. ütem szerényen a földben megbújó épülete felett létrejövő domb, mint zöld képződmény segíti a valódi parkos jelleg kialakulását, enyhítve a terület túlépítettségét. A házon belül minden működés zárt ciklusú és kvázi autonóm, a szennyvízgazdálkodást, és hulladékkezelést beleértve. A beépített területen belül tartani kell a klimatikus fenntarthatóságot. Az épület gépészeti terei az első ütem 2. emeletén és a 2. ütem pincéjében, a kiállítás részeként, mint látványgépészet működnek.

 

 

 

Kertépítészet

A növényelhelyezés, a térburkolatok korszerű tájépítészeti-építészeti elvek mentén alakíthatók ki, mivel a tágabb környezet sokszínű építészeti arculata, heterogenitása leveti magáról az egyedi stílusban megformált köztér-építészeti alkotást. Az alkalmazható fafajok: Tilia cordata (kislevelű hárs), Corylus colurna (törökmogyoró), Pyrus ssp. (díszkörte fajták), Fraxinus ornus ’Mecsek’ (gömbkoronájú virágos kőris). Díszburkolatokkal, igényes és időtálló utcabútorozással. Az épületeket összekötő növényzet (domb), annak kertépítészeti megfogalmazása kiemelten fontos a terv szempontjából. A vibráló homlokzatok látványát az összefüggő, hol parkos, hol ligetes növénytakaró van hivatva visszafogni, egyensúlyt, harmóniát teremteni az épített környezet heterogenitásával.


vezető tervezők: Herczeg Tamás és Vági János
generáltervező: VH Stúdió