10+1 – Román László

"Fontos, hogy az új azontúl, hogy vállalja fel az újságával járó lehetőségeit, reagáljon a környezetére. Igazából két önmagában értékes épület valószínűleg jól megfér egymás mellett anélkül is, hogy saját indentitásukat feladnák." Az Építészfórum 10+1 sorozatában a hazai építészeti szféra legelismertebb és legizgalmasabb szereplőit kérdezzük ki. Ezen a héten Román Lászlóval, a LEN Architects alapítójával és vezető tervezőjével készítettünk interjút. 

Román László a Széchenyi István Egyetemen végzett, tanulmányait a Mesteriskola XXI. ciklusában folytatta. Szakmai tapasztalatára Dr. Molnár Jenő irodájában, a holland Maaskant en van Velzen architecten, az L Stúdió, valamint a Czita Építésziroda csapatában tett szert. 2009-ben megalapította Nagy Zsuzsával közös irodájukat, a LEN Architects stúdiót. A csapat olyan munkákat jegyez, mint a Győri Bencés Kollégium, templom és rendház fejlesztése, a győri Apátur Sörház, a dunaszentpál vízparti közösségi ház, a nagyigmándi húsbolt és kisfeldolgozó, emellett számos hazai pályázat résztvevői országszerte: debreceni Aquaticum Strandfürdő, soproni várkerület rendezése, győri sportkomplexum, budapesti Múzeum Negyed. Az építész az SZE Építészmérnök Karának külső oktatója, Győrújfalu és Öttevény főépítésze, illetve a Terasz Csoport egyesület alapítója és elnöke, mellyel 2013 óta több rendezvényt, köztük a Design Hét Győrt és városfejlesztési miniprojektet valósított meg.

Ha az építészetet három szóban kellene bemutatni, mi lenne az a három szó?

Pszichológia, kreativitás, felelősség.

Mi számodra a legkülönlegesebb, legfontosabb épület vagy hely? 

Azt hiszem a La Toruette dominikánus kolostor volt rám legnagyobb hatással, illetve Bán Ferenc munkái, de talán kiemelten a tokaji nyaralója.

Hogyan vélekedsz a régi és az új viszonyáról?

Régi és új kapcsolata mindig tiszteletre kell, hogy épüljön. Fontos, hogy az új azontúl, hogy vállalja fel az újságával járó lehetőségeit, reagáljon a környezetére. Igazából két önmagában értékes épület valószínűleg jól megfér egymás mellett anélkül is, hogy saját indentitásukat feladnák. A kölcsönös tisztelet egyébként fiatal és idős között a szakmából jobban hiányzik, mint az épületekből, és ez nem a fiatalok hibája.

 

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb? 

Nyilván a büszkeség akkor teljes, amikor a gondolat meg tud jelenni a tervekben, a megvalósulás során pedig láthatóvá válnak a terv értékei. Volt pár éve egy kis projektünk egy meglévő emeleti lakás kapott egy új külső lépcsőt és teraszt. Egy zenész pár volt a megrendelő. Sikerült könnyen egy hullámhosszra kerülni, összeállt egy szép terv. Egy jó fél év múlva hívtak, hogy kész a lépcső. Megnéztem és minden, a fakapcsolatok is úgy valósultak meg, mint a terven. Egyszer beszéltem telefonon a kivitelezővel, sosem találkoztunk. Nem voltak kérdései. Megépítette.

Mit jelent számodra a siker? Mitől érzed magad sikeresnek? 

Az építészet több szereplős műfaj. A végeredmény sikere elsősorban a három főszereplő szimbiózisán múlik. Az építtető, a kivitelező és az építész, ha ők hárman tudnak együtt dolgozni, akkor van siker, ha valaki ebből kihúz, vagy nem ügyes, akkor nincs. Számomra az a siker, amikor ebben a hármas együttműködésben a motor tudok lenni és el tudom érni, hogy mindenki egy kicsit többet akarjon, mint a minimum. A terv elkészítése egy dolog, a megvalósítás során sokkal több trükköt kell bevetni a cél érdekében! Úgy érzem, mi a beruházóink tekintetében szerencsések vagyunk, vagy ügyesen alakítottuk ki az ügyfélkörünket.

 

Milyen aktualitás, kérdéskör vagy téma foglalkoztat jelenleg az építészetben? 

A virtuális terek építészete érdekel most nagyon, látszik, hogy ez hamarosan nagyobb teret fog kapni, mint valaha. Emberileg vegyes érzéseim vannak ezzel kapcsolatban. Milyen nyomorulttá is válhatunk, ha a valós környezetünk elől egy 100%-ban épített világba vágyakozunk. Ugyanakkor építészként természetesen piszkosul vonz a korlátok nélküli téralkotás lehetősége. Egy világ, ahol sem törvényi, sem ízlésbeli, sem pénzügyi, sem bürokratikus, sem fizikai korlátja nincs az alkotásnak. Ugyan kit ne érdekelne ez?

Milyen terveid és céljaid vannak a jövőre nézve?

Az irodánk most egy felhúzott lendkerekes autó. A tavalyi év iszonyatosan intenzív volt tele szép projektekkel, amit még feldolgozni sem volt időnk. Többségük megvalósítása az idei évben várható, szóval talán művezetős év lesz. Az előző év vagy évek a közösségi terekről szóltak, az idei évben egyelőre a privát terek a meghatározóak. Azt hiszem, hogy irodavezetőként az építészeten túl a legfontosabb, hogy ennek a felhúzott autónak izgalmas projektekkel biztosítsuk az utat, amin kifuthatja magát. 

Mit üzennél a megbízóknak, kivitelezőknek vagy építészeknek?

Ha egyet kell választani, akkor a megbízóknak egy jó tanács: akarjanak jó megbízóvá válni, legyen szemük kiválasztani azt az építészt, akiben meg tudnak bízni, aztán bízzanak meg benne. Tekintsenek a projektjükre úgy, mint egy névjegyre magukról. Az tükrözni fogja a világlátottságukat és -látásukat. Akarjanak értéket létrehozni.

Egy film, amit mindenkinek ajánlanál? 

Pár éve láttam egy francia filmet, Holy Motors volt a címe. Egy színészről szól, aki különböző szerepekbe keveredik, és próbál helyt állni, miközben a saját személyisége és a környezete a háttérbe szorulva, a felszín alatti értékként létezik. Erről szól valahol egy építész élete is. 

Külföldi építészek, építészirodák közül kivel dolgoznál szívesen? 

Nagyjából 10 éve készítettünk egy közös pályázatot egy olasz építész barátunkkal, Rudy Davival, aki dare-architettura néven visz irodát Ferrarában. Semmit sem értünk el, de vicces lenne megint együtt dolgozni valamin.

Kivel készítenél interjút a sorozat keretében?

Virág Péterrel.

Tatabánya Megyeháza tér és Szolgáltató ház – Koncepció, engedélyezési és kiviteli tervek, 2016-2021 – generál tervező: Golda János, Madzin Attila / M-Teampannon Kft. – tervezők (koncepció, engedélyezési és kiviteli terv 2016-2017): Élő József, Nagy András, Radnóczi László, Román László; tervezők (módosított kiviteli terv 2019-2021): Élő József, Román László

Szerk.: Sütöri Laura