Nézőpontok/Tanulmány
Open-office: áldás vagy átok?
2018.03.22. 10:10
Open-office: tíz éve modern volt, ma alig akad olyan dolgozó, aki támogatná - ezt mutatja az Offiseven idei felmérése. A szakértők arra is rákérdeztek, mi teszi élhetővé az egyterű irodákat, és hogyan lehet felmérni a térkialakítás hatékonnyá válását.
Elterjedt, mert gazdaságos
Magyarországon elsőként a multinacionális cégek alkalmazták a más országokban már meghonosodott gyakorlatot, az egyterű irodákat. A 2008-as gazdasági válság arra késztette a cégeket, hogy költséghatékonysági szempontból csökkentett területen dolgozzanak. Ugyanakkor a tulajdonosok, cégvezetők azt is remélték, hogy az open-office segíteni fogja a csapatmunkát, hatékonyabbá teszi az együttműködést, és növeli az elkötelezettséget. Ma is ez az elvárás. Azonban ahhoz, hogy ez megvalósuljon megfelelően, szabályokat lefektetve kell kialakítani a rendelkezésünkre álló teret. Sokan ott követik el a hibát, hogy nem jól alkalmazzák ezt az irodai elrendezést.
Szereti valaki?
Az open-office-nak is van előnye és hátránya, de jelenleg többen ellenzik, mint ahányan szeretik. Olyanok is akadnak, akik több előnyt látnak benne, mint hátrányt - ők vannak kevesebben. Az egyterű irodákban dolgozók jellemzően a zajra panaszkodnak, átjáróháznak érzik munkahelyüket, valamint kevésnek tartják a személyes teret, hiszen túl közel ülnek egymáshoz a kollégák. Sokan idegenkednek attól, hogy rálássanak a monitorukra, pedig erre egy nagyobb, nyitott térben elég jelentős esély van. Az Offiseven nyár eleji felméréséből kiderült, hogy a magyar munkavállalók nem szeretik a nagy területű, több fős open-office kialakítást. A megkérdezett 303 fő (X,Y és Z generációs válaszadók) közül, 14 fő vagyis mindössze 5% választaná önszántából ezt az irodatípust.
3/3
fotó: Offiseven
fotó: Offiseven
Hatékonyság és környezet
A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 92.4 % számára meghatározó munkakörnyezetének minősége, és 84.8% szerint munkájának minőségét is befolyásolja az hogy, hol milyen irodában dolgozik. Ha ehhez hozzátesszük, hogy külföldi kutatások szerint 15%-al rosszabb a nyitott irodákban dolgozók termelékenysége, hajlamosabbak koncentráció zavarra és nagyobb eséllyel betegednek meg, akkor egyértelművé válik miért ilyen elutasított ez a forma.
Milyen a megfelelő?
Az optimális munkakörnyezet cégenként változik. Más-más megoldás lehet jó különböző vállalkozásokban, de még egy kisebb szervezeti részlegen belül is. Ezért nincsenek mindenhol alkalmazható sablonok, egyedi megoldásokra van szükség. Mégpedig olyanra, amit szeretnek a munkavállalók.
Az Offiseven felméréséből kiderül, hogy a kérdőívet kitöltők 44.6%-a kedve szerint választana, hogy a nap különböző szakaszaiban, hogyan, milyen környezetben dolgozik. 30.4%-uk csendben szeretné végezni munkáját, 13.5% értékeli, ha színes a munkakörnyezete, 6.3% részesíti előnyben a letisztult, inkább színtelen (fekete/fehér/szürke) miliőt, míg 5.3% szeret nyüzsgésben, zajban dolgozni.
Mi a megoldás?
Ahhoz, hogy igazán hatékony munkakörnyezetet hozzunk létre meg kell ismerni a cég DNS-ét. A DNS-felmérés során feltérképezzük a vállalati kultúrát, a munkastílusokat, a munkavállalói demográfiát, a szervezeti struktúrát, a regionális hatásokat, az iparágat és nem utolsó sorban a munkavállalók igényeit. Így meghatározhatjuk, hogy a munkatársaknak milyen típusú munkaterületek felelnek meg leginkább, mi teszi kényelmessé és hatékonnyá az irodát.
Offiseven
07:05
Az írás egyetlen érdeme a felmérés számszerű eredményeinek közlése. Amúgy az egész egy bullshit, bocsánat, élén a szervezet DNS-ének emlegetésével. Az írás az egyterű irodákról szól, sajnos minden építészeti vagy belsőépítészeti vonatkozás nélkül. Pedig a kívánalmak felsorolhatók, amely felsorolás azután persze vitatható -). Tehát: fontos a kellő, az alapterülettől is függő belmagasság, ami semmiképpen sem 2,70, hanem minimum 3,30, ha pedig az egyterű iroda száz vagy több fős, akkor legalább 4-4,5 m (!). Fejenként legalább 7 nm + 15% köztér, azaz járófelület, + 5% közösségi tér, azaz elkülönített társalgó, konyha. Ezeknek és az ugyancsak elkülönített tárgyalóknak a hangszigetelése elegendően jó kell legyen az egyterűben gályázók zavartalan munkavégzésének biztosítására. A teret jó, ha 4-6 emberenként elhelyezett, félmagas paravánok tagolják, de ezen kívül, az ügyfélszolgálati munkahelyeket egyenként/páronként is célszerű elválasztani egymástól és a nagy terem egészétől. Mindehhez árnyaltan szabályozható, sokzónás légkondícionáló rendszer tartozik, a lehetőleg nem talpig üveg ablakok közelében pedig tagolt, 2-3 méterenként külön elhúzható-behúzható szalagfüggönyözés. A működésről is lehetne írni ezt-azt, de a lényeg: egymáshoz odalépni szabad, de csak egyenként és rövid időre; a közös munkatérben tehát kerülni kell a csoportos és hosszas zsinatolást. A színvilág nagyon fontos, de ismerve a trendeket, úgyis reménytelen bármilyen, nem szürke-fehér-beige összeállítást javasolni. Amelyik irodában zöld vagy sárga, netán fekete vagy piros (brrr...) bútor ill. faldísz szerepel, azt a szakirodalom már szenzációként ismerteti.
19:56
Kíváncsian kerestem rá a cikk szerzőjére, mert annak aláírása nem adott számomra kellő támpontot a cikk elolvasása után. Leinkább, hogy ilyen címmel jelenik meg, amikor a cím az open-office-ról szól.
Rövid keresés után rátaláltam a forrásra, és láss csodát, az itt megjelent cikk – ugyan más címmel, de elérhető a http://realista.hu/ingatlanpiac/open-office-igy-csinald-jol/134377 honlapon.
Tehát nem áldás, vagy átok, hanem lehet jól is csinálni?
Hát természetesen igen! Mert az open-office egyáltalán nem a nagyterű irodákról szól, hanem teljesen másról. Arról itt nem beszélek, hogy ez egy programcsomag és egy irodai munkaszervezési módszertan.
És itt, az open-office-nél nem a tér - építészetileg való- kialakításól van szó (üzenem a szerzőnek), hanem arról, hogy egy cég nem ad minden munkavállalójának fix ülőhelyet (ezzel cca. a létszám 80 %-át elég egy időben leültetni), hanem hogy a kollegák bejelentkeznek (helyet foglalnak), mert egyébként nincs hova leülni.
Ryhe
06:19
@Hartmann György Sándor: "És itt, az open-office-nél nem a tér - építészetileg való- kialakításól van szó (üzenem a szerzőnek), hanem arról, hogy egy cég nem ad minden munkavállalójának fix ülőhelyet (ezzel cca. a létszám 80 %-át elég egy időben leültetni), hanem hogy a kollegák bejelentkeznek (helyet foglalnak), mert egyébként nincs hova leülni."Igen, de ez szükségképpen együtt jár azzal, hogy más építészet, más térszervezés, más belső szükséges.
18:26
@Mizsei Anett: Kedves Anett!
„Ahhoz, hogy igazán hatékony munkakörnyezetet hozzunk létre meg kell ismerni a cég DNS-ét. A DNS-felmérés során feltérképezzük a vállalati kultúrát, a munkastílusokat, a munkavállalói demográfiát, a szervezeti struktúrát, a regionális hatásokat, az iparágat és nem utolsó sorban a munkavállalók igényeit. Így meghatározhatjuk, hogy a munkatársaknak milyen típusú munkaterületek felelnek meg leginkább, mi teszi kényelmessé és hatékonnyá az irodát.” idézet a műből.
Ehhez még azt teszem hozzá, hogy a Megrendelő, aki ezt a tervezési megbízás előtt nem végzi el, és nem ad a tervezőnek egy jól körül határolt tervezési programot, azzal a Megrendelővel nem érdemes szóba állni.
De az alapkérdés – és nem a térszervezés kérdése – hogy az open-officce NEM EGYENLŐ A NAGYTERŰ IRODÁKKAL, mint amit a cím sugal!
Ryhe