Közélet, hírek

Nagyvállalati telekből közösségi kert

1/3

Nagyvállalati telekből közösségi kert

?>
Nagyvállalati telekből közösségi kert
?>
Nagyvállalati telekből közösségi kert
?>
1/3

Nagyvállalati telekből közösségi kert

Nagyvállalati telekből közösségi kert
Közélet, hírek

Nagyvállalati telekből közösségi kert

2015.05.30. 08:00

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Finta Sándor, Kertész Monika

Cég, szervezet:
Kortárs Építészeti Központ

Budapest legnagyobb közösségi kertjét adta át a Magyar Telekom és a Kortárs Építészeti Központ. 2600 négyzetméteren, 100 parcellával Budapest legnagyobb közösségi kertje jött létre a Magyar Telekom jóvoltából a Soroksári úton. A Kerthatár Közösségi Kertben a fővárosiak saját zöldséget és gyümölcsöt, gyógy- és fűszernövényeket termeszthetnek.

Budapest legnagyobb közösségi kertjét adta át a Magyar Telekom és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK). A Magyar Telekom – lakossági kezdeményezést felkarolva – a Soroksári út 166/a szám alatt lévő, használaton kívüli telkét engedte át a nagyvárosi kertészkedés céljára, így 2600 négyzetméteren összesen 100 parcellát alakítottak ki, ahol a környező kerületek lakói saját zöldséget és gyümölcsöt, gyógy- és fűszernövényeket termeszthetnek. A most átadott Kerthatár Közösségi Kertben 60 parcella már gazdára talált, így több család, mintegy 150 ember kezdte el megművelni a területet.

„A kertek nemcsak zöldséggel és gyümölccsel látják el a városlakókat, hanem közösségteremtő erejük és közösségi funkciójuk is van" – hangsúlyozta Kertész Monika a Kortárs Építészeti Központ kurátora és a Közösségi kert programvezetője. „A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik egymás felé bizalommal fordulnak, ezzel is erősítve a támogató kapcsolatok kialakulását, megerősödését."

Nagyvállalati telekből közösségi kert
2/3
Nagyvállalati telekből közösségi kert


„Innovatív vállalatok, civil szervezetek, önkormányzatok és a helyi közösségek összefogásának jól látható eredménye a már itthon is elinduló közösségi kertek mozgalma. Az összefogás ezen formája egy város fejlődéséhez jelentősen hozzájárul" – mondta Finta Sándor, főépítész.

„A Magyar Telekom elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, ezért nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre és környezeti innovációra. Fontosnak tartjuk a fenntarthatóság eszmeiségének népszerűsítését, így azt is, hogy a mostanihoz hasonló kezdeményezések megjelenjenek az emberek mindennapjaiban" – nyilatkozta Szomolányi Katalin, a Magyar Telekom Fenntarthatósági Központjának vezetője.

Közösségi kertek Magyarországon ma már több városban is vannak. Az első, mai értelemben vett közösségi kertek Nyugat-Európában, elsősorban Angliában, a II. világháborút követően, később az 1960-as évek mozgalmainak hatására születtek, amikor az élelmiszertermelés mellett a fő cél a közösségalkotás volt.

A Telekom a hazai vállalatok közül elsőként, még 2013-ban kezdeményezte, hogy üres telkein civil szervezetek közösségi kerteket hozzanak létre. Tavaly a XI. kerületi Csárda utcában adott át a vállalat először földet használatra a saját ingatlana, épületei, irodái körüli területből a városlakóknak. A KÉK vállalta, hogy kézbe veszi, kialakítja a közösségi kerteket, és szakmailag végigkíséri, továbbfejleszti a kertet művelő közösség munkáját, együttműködését.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk