Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Közélet, hírek

Moravánszky Ákos a siófoki nemzetközi pályázatról

2010.07.30. 14:41

Cikkinfó

Szerzők:
Moravánszky Ákos

Földrajzi hely:
Siófok, Magyarország

Dosszié:

Moravánszky Ákos: "A Biráló Bizottság nem a szokásos, a pályázatokat az értékelésben maradó tervek számát több menetben csökkentő eljárást választotta, hanem egy nyitottabb, a zsüritagok közötti eszmecseréket kereső, s szavazások helyett inkább meggyőzésre és megegyezésre törekvő módszert választott.+ A 320° Művészeti, kulturális, oktatási és technikai központra kiírt nemzetközi tervpályázat elnökének összefoglalója.

A tervpályázat eredményének összefoglaló értékelése

 

A 320˚ Művészeti, Kulturális, Oktatási és Technikai Központ Siófokon, az egykori kenyérgyár felhasználásával és a kapcsolódó területeken kerül megvalósításra.  A kenyérgyár az 1950es évek derekán épült, hogy a Balaton-parti üdülővárost és környezetét friss kenyérrel és péksüteménnyel lássa el. A kenyérgyár a korszak jellegzetes terméke volt: a kenyér „tömegtermelése“ megfelelt a tervgazdaság és az iparosítás követelményének, s a  pékmesterek sokféle cipóját és süteményét egyen-ízekkel váltotta fel. Mégis, a kenyérgyárat nem lehet pusztán egy kudarcot vallt kísérlet dokumentumának tekinteni: az egyszerü, bazilikális terű gyárépület rakodó-rámpával, előtetővel ma hiteles és értékes állásfoglalásként hat, a liszttorony, a kémény a mai balatoni kavalkádban egy pragmatikus felfogás, a termelés világának dokumentumai - formák, amelyeket már Aldo Rossi a város állandó, poétikus erejű jeleiként értelmezett és alkalmazott. A kenyérhez kapcsolódó szakrális elképzelések, a társadalomban keringő energia szimbolizmusa és a gépesítés moden mítosza elválaszthatatlan egységet képeznek, s mi sem könnyebb ebben az anyag-átalakulásban a művészet egyik kulcs-szimbólumát megpilantani – amely a Joseph Beuys által képviselt avantgard „szociális szobrászatban" kapott új jelentőséget.

Néhány Siófoknak és a város kultúrájának elkötelezett, jó értelemben „vállalkozó szellemű“ polgár kezdeményezésének köszönhető, hogy a Kenyérgyár megszűnése után üresen álló épület nem került lebontásra, s jelenleg építészeti és művészeti kiállításoknak ad helyet. A rendezvények, például a 2008-ban rendezett Frank Gehry kiállítás bizonyították, hogy az épület képes hídfőszerepet betölteti, közvetítő szerepet játszani a helyi és a regionális, sőt országos kultúra között. Ezért fogalmazódott meg a kívánság, hogy a kenyérgyár és a mellette létesült szódagyár területén létesüljön egy a legmagasabb nemzetközi színvonalnak megfelelő központ, amely művészeti, tudományos és technikai kiállításoknak, valamint oktatási rendezvényeknek ad helyet. 

A beérkezett pályázatok különböző irányokba mutató megoldásokat javasoltak: több pályázó erősítette a „gyártelep“-jelleget, az egyik pályázat a volt Kenyérgyár és az új épületek  között fedett átjáróhidakat javasolt, ezzel inkább egy cementgyár hagyományos megjelenésére elmékeztetve.  

A „kenyérgyár“ múltja és a Balaton-parti gondtalan és optimista üdülő-világ hangulata között az „ipartelep“ természetesen csak játékos metaforaként működhet, ebben az esetben nem hat a valódi múlt meghamisításaként. 

Európa több országában valósultak meg az utóbbi években európai támogatással mai művészeti központok, amelyek építészeti kvalitásaik ellenére nem sok látogatót vonzanak. A művészet és tudomány összekapcsolásában, az oktatás szerepének hangsúlyosásában a Bíráló Bizottság lehetőséget lát arra, hogy a tervezett Központ megfelelő rendezményekkel a mai művészetet közelebb hozza a nagyközönséghez. A pályázati tervek ötleteinek figyelembevételével erre több lehetőség kinálkozik. Például elképzelhető lenne, hogy a „kísérlet“ lenne a Központ meghatározó témája, s ennek a fogalomnak éppúgy szerepe van a mai művészetben mint a tudományban. Ebben az esetben nem funkcionális-térbeli különválasztás, hanem az összefonódás lenne a célravezető stratégia, aminek az építészeti térprogramban is meg kell mutatkoznia.

Bilbaóban Frank Gehry múzeumépületének legnagyobb tere Richard Serra monumentális vasmunkáinak a bemutatására készült, ha ez a kiirásban nem szerepelt volna, az egész megoldás más lenne. Ezért fontos a későbbiekben az állandó gyüjtemények szerepének meghatározása a Központ sajátos profilja vonatkozásában. Fontos lenne, hogy ha például a „kisérlet“ lenne a „horgony“, akkor egy experimentális művészettel-épitészettel kapcsolatos gyűjtemény legyen az állandó kiállítás magva. Ennek megfelelően az oktatás is inkább egy „exploratórium“-szerű gyűjtemény lehetne, ahol a gyerekek játékosan ismerkednének meg lézerekkel, műszerekkel, épületszerkezetekkel, kapnának bevezetést a tudomány világába. Az ilyen gyűjtemények egy városban népszerű családi programot is jelentenek, ahova többször is visszatérnek, osztályokat vezetnek, születésnapokat ünnepelnek s erre bérelhető terek is rendelkezésre állnak stb. De ez csak egyetlen példa, ugyanígy alkalmas lehet pl. a „víz“ témája is, nem utolsósorban a Balaton miatt – a víz világa a művészetben, környezetvédelemben, tudományban. Egy ilyen program az építészeti megoldást is befolyásolja; az említett két példa különböző tereket és részletmegoldásokat igényel.

Feldata-e az építésznek, hogy akár a közönség által értékelt, sőt keresett világ ellenében is ragaszkodjon azokhoz az értékekhez, amelyek a építészet rendteremtő, a médiában feloldódásnak ellenálló képessége biztosít? Vagy ellenkezőleg, inkább adja át magát annak a csillogó, látványosabb, kommerciálisabb kultúrának, amit jobb híján a Balaton-vidék „valóságának“ nevezhetünk? A zsűriben sok vita folyt a helyes tervezői attitűdről a feladat vonatkozásában, s végül az eltérő álláspontok legmagasabb szintjét képviselő megoldásokat díjazta illetve részesítette megvételben.

A megvalósításra legalkalmasabbnak a Bizottság természetesen az 1. díjas pályamunkát tartja, de javasolja egyes megoldások átvételét a többi díjazott és megvételben részesített pályázatokból. Javasolja a Bizottság olyan részletmegoldások alkalmazását, amelyek erősítik a hely múltjának megjelenítését, például a kenyérgyártással kapcsolatos gépek és dokumentumok kiállítását, esetleg a gasztronómai program megfelelő profilját.

A Biráló Bizottság nem a szokásos, a pályázatokat az értékelésben maradó tervek számát több menetben csökkentő eljárást választotta, hanem egy nyitottabb, a zsüritagok közötti eszmecseréket kereső, s szavazások helyett inkább meggyőzésre és megegyezésre törekvő módszert választott. Természetesen ez a módszer sem kerülheti el az álláspontok ütközését, s ezt nem is kívánta elkerülni. Viszont kész egy kialakuló eredmény revízíójára, ha ez azzal fenyegetne, hogy a kialakuló kompromisszum olyan eredményhez vezetne, amely senkit sem lelkesít igazán. Ez a módszer nem egyenes vonalú, többször visszakanyarodik korábban vitatott megoldásokhoz és témákhoz, hogy azokat az újabb ismeretek fényében újraértékelje.

Moravánszky Ákos

 

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk