| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Hallgatói terv

A veszprémi ”Úttörőház” felélesztése – Kovács Regina diplomaterve

1/30

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
1/30

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

Forrás: Kovács Regina

A veszprémi ”Úttörőház” felélesztése – Kovács Regina diplomaterve
Épülettervek/Hallgatói terv

A veszprémi ”Úttörőház” felélesztése – Kovács Regina diplomaterve

2021.06.03. 20:44

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Veszprém

Építészek, alkotók:
Kovács Regina

Cég, szervezet:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Kreatív-közösségi ház

Tervezés éve:
2020-2021

Stáblista

Tervező: Kovács Regina

Építész konzulens: Szabó Levente DLA (BME Középülettervezési Tanszék)

Kovács Regina diplomamunkájában szülővárosának egy eddig számára kevésbé ismert területére tervezett kreatív-közösségi házat, amellyel egy Veszprémben jelenleg hiányzó funkcióra igyekezett választ adni és a helyiek számára újból használhatóvá tenni egy olyan helyszínt, amely egykor a fiatalok legjelentősebb találkozópontja volt.

Diplomatervem helyszínének Veszprémet, a szülővárosomat választottam, a városon belül viszont egy olyan helyet kerestem, amely kevésbé volt ismert számomra. Ez lehetőséget adott az otthonos környezeten belül egy új helyszín, terület, és a hozzá kapcsolódó történetek, rétegek mélyebb megismerésére. A már előre kigondolt helyszínválasztást pozitívan befolyásolta a tény, hogy Veszprémet 2023-ra Európa Kulturális Fővárosává választották, ezzel aktualizálva, és valós hátteret adva a tervnek.

A választott tervezési telek a városközpont közelében, a Jutasi út és a Kopácsi utca, valamint családi házas telkek által határolt háromszög alakú területen helyezkedik el. Ezen a helyszínen állt egykor a veszprémi „Úttörőház", később Gyermekek háza, mely Zalaváry Lajos és a KÖZTI tervei szerint épült 1978-ban, azonban 2008-ban elbontották elhanyagolt állapota és fenntartásának magas költségei miatt. Az elhelyezkedésének és panorámájának köszönhetően is értékes telek azóta üresen és kihasználatlanul áll. Számomra sokáig ez a terület, és maga az épület jelenléte (vagy mára hiánya) ismeretlen maradt, mivel mire a célközönségnek szánt korosztályba léptem, az intézmény már nem üzemelt.

Forrás: Kovács Regina
2/30
Forrás: Kovács Regina

A tervezési helyszín tágabb környezetét vizsgálva fogalmazódott meg a beavatkozás városi rendszerbe való beilleszkedésének gondolata, mely koncepciónak meghatározó eleme a telek városon belüli előnyös elhelyezkedése. Az autóbuszpályaudvar és a centrum környezete frekventált terület, ezek közelsége felértékeli a helyszínt, valamint a telket délnyugatról határoló Kopácsi utcán lefelé tovább haladva elérünk a Séd-patakhoz, mely mentén egy kialakított sétaútvonal köti össze a belvárost és a település több látványosságát. Továbbá a Kopácsi utca ellenkező oldalán áll a Völgyikút Ház szabadidős központ, mely a domboldal a Vár szemszögéből látott panorámáját nagy mértékben befolyásolja homogén, tektonikus tömegével.

1978-ban készült el az eredetileg Ernst Thälmann Ház névre hallgató megyei gyermekintézmény, de „Úttörőház"-ként maradt meg a köztudatban. A mai veszprémi középgeneráció emlékezetében fontos szerepet játszik az egykori megyei úttörőközpont. Sok helyi és megyebeli diák és óvodás kezdte itt meg iskolán kívüli, szabadidős szakköri „karrierjét", és a legtöbben örömmel gondolnak vissza erre az időszakra, az itt eltöltött időre, az épület kínálta rengeteg lehetőségre.

Forrás: Kovács Regina
3/30
Forrás: Kovács Regina

Veszprém megyeszékhelyként és a térség központjaként kiemelt szerepet tölt be a kulturális, közösségi és az oktatás szempontjából is a környék életében. A Veszprémben működő iskolák, mind a helyi, mind a környező települések diákjait a városba gyűjtik. A több különböző típusú kulturális helyszín és esemény ellenére hiányzik jelenleg a környékről egy olyan közösségi intézmény, mely kiemelten a fiatalokat szólítja meg, és számukra biztosít különböző lehetőségeket, amit a mára elbontott „Úttörőház" biztosított egykor. A választott helyszínhez, az annak idején rendkívül népszerű épülethez és az itt zajló kreatív programokhoz, közösségi élethez köthető emlékek miatt kialakulhat egy olyan nosztalgikus hangulat és szellemi kapcsolat, ami megmozdíthatja a város lakosságát, átalakítva, „visszaalakítva" a területet egy olyan vonzó célponttá, amely megtölti élettel az egész területet és az új épületet.

Az egykori "Úttörőház" funkciójának felélesztésével és újragondolásával, mai kreatív lehetőségekkel való felruházásával, illetve a telek megnyitásával szeretne bekapcsolódni a tervezett épület a város közösségi életébe.

A választott telek egész területe megnyílik és közparkká alakul, amin belül működne az új épület. A tervben megfogalmazott beavatkozás kísérletet tesz a telek megnyitására, hogy a városközpontból, de akár a vasútállomás felől érkező látogatókat és helyieket is az épület tömege mellett végighaladó, parkot átszelő gyalogúttal összekösse, rákapcsolja és továbbvezesse a Séd-völgyi sétaútvonalra.

A feltáruló közparkon belül működne a kreatív-közösségi ház, mely próbál a mai igényeknek megfelelve lehetőséget biztosítani a város iskoláiba járó diákoknak, fiataloknak szabadidejük közösségben való eltöltésére, kreatív és digitális készségeik fejlesztésére. Továbbá különböző rendezvények, előadások, kiállítások, akár koncertek is helyet kaphatnak az épületben, és a kültéri helyszíneken is, akár az Európai Kulturális Főváros év programsorozat keretein belül is.

Forrás: Kovács Regina
1/30
Forrás: Kovács Regina

Célom volt megőrizni a terület bejárása során tapasztalt feltárulás élményt, így egyik fő szemponttá vált, hogy az új kialakuló tömeg ne vegyen el a telek egyik fontos adottságából, a látványból. A két szintes épület a meglévő terepviszonyokhoz igazodva részben a földbe bújva helyezkedik el, támfalként áll bele a domboldalba, közvetlen hatósugarában formálva a körülötte lévő területeket. A terep lejtése ráfut az épület tetejére, mellyel a ház visszaad a parknak a beépítés által „elvett" területekből és a tetősíkon folytatódik a zöldterület.

A tömeg formálásánál kiemelkedő illeszkedési pont, megfogható, kapaszkodó hiánya miatt indult a terv olyan irányba, hogy a szabálytalan, lejtős telken belül egy szabályosan szerkesztett forma alakult ki, melyet a benne elhelyezett funkciók kapcsolatai, arányai alakítottak. A tervezés előrehaladtával rajzolódott ki a belső szerkesztés raszterhálóra rögzítésével a négyzet alaprajzú tömeg, mely kontrasztba helyezkedik, de határozott jelként jelenik meg a szabálytalan területen. A támfalas tömegen belüli belső udvarra szerveződő, befelé forduló az épület, adott esetben ki tudja zárni a környezetet és a park többi részét, ugyanakkor, kültéri részekhez kapcsolódva együtt is tud működni. A szigorúan szerkesztett szabályos tömeg minden irányból kivágásokkal, beharapásokkal tagolt, melyek más és más helyzetet teremtenek.

Forrás: Kovács Regina
25/30
Forrás: Kovács Regina

A funkciók elhelyezkedésük szerint három részre oszlanak. Az épület fő gyújtópontja és élettere a közösségi tér. Ez a tér az összekapcsoló elem, ide érkezünk meg mindkét szinten, elosztótér és közlekedő mag, ehhez kapcsolódnak a különböző termek, egyéb funkciók. A felső szinten egyik irányban a rendezvényekhez kapcsolódó funkciók, a másik irányban pedig a kreatív, csoportos foglalkozások terei kaptak helyek.

Forrás: Kovács Regina
16/30
Forrás: Kovács Regina

Az épület tömege monolitikus, terepbe vájt „barlangszerű", támfal jellegű. Ezt a hatást szeretné kihangsúlyozni a homlokzat szerkezeti megoldása is. A kő támfal kortárs alternatívájának úsztatott monolit kő-beton kéregfal homlokzat készül, a külső vasbeton kéregbe a helyben bontott dolomit, valamit a környékről származó bazalt kövek kerülnek beépítésre. A belső terek fa anyaga lágyítja, ellensúlyozza a külső keményebb megjelenést, ugyanakkor a vasbeton falak a belső térben is szabadon, őszintén megjelennek.

Diplomatervemben igyekeztem Veszprémben egy jelenleg hiányzó funkcióra választ, alternatívát adni, a beavatkozással a területet a környezetének „vérkeringésébe" integrálni, és a helyiek számára újból használhatóvá tenni és feléleszteni egy olyan helyszínt, mely egykor sok gyermeknek és fiatalnak volt fontos.

 

Kovács Regina

 

Szerk.: Sulyok Georgina

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.