| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Környezeti hatásvizsgálati eljárás indult a tihanyi lakókomplexum ügyében

1/2

A tihanyi épületegyüttes látványterve. Forrás: ÉTDR

A tihanyi épületegyüttes látványterve. Forrás: ÉTDR

Hirdetés
?>
A tihanyi épületegyüttes látványterve. Forrás: ÉTDR
?>
A tihanyi épületegyüttes látványterve. Forrás: ÉTDR
1/2

A tihanyi épületegyüttes látványterve. Forrás: ÉTDR

A tihanyi épületegyüttes látványterve. Forrás: ÉTDR

Környezeti hatásvizsgálati eljárás indult a tihanyi lakókomplexum ügyében
Közélet, hírek

Környezeti hatásvizsgálati eljárás indult a tihanyi lakókomplexum ügyében

2023.02.24. 14:57

A Kenderföldek területén megvalósítani tervezett, három épületből álló beruházás engedélyztetési folyamata tavaly nyáron akadt meg, amikor az illetékes kormányhivatal, lezárva az előzetes vizsgálati eljárást, környezeti hatástanulmány benyújtását írta elő. A helyi civilek a dokumentumban megállapítottakkal szemben vitatják, hogy a tájképre, településképre, tájkarakterre gyakorolt hatás "elviselhetőnek" számítana, a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint pedig mindenképpen meg kellene őrizni és nem beépíteni a Kenderföldeket, mint az egyik utolsó összefüggő, Balaton-parti, tihanyi zöldterületet, ami számos vadon élő állat otthona. 

Február 17-én tette közzé honlapján a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal azt a hirdetményt, melyből kiderül, hogy megindult a tihanyi Kenderföldekre tervezett beruházás környezeti hatásvizsgálata.

Tavaly májusban elsőként adtunk arról hírt, hogy egy három épületből álló lakókomplexumot terveznek a Kenderföldek területére, amely része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területének, valamint országos jelentőségű tájképvédelmi övezetnek is. A létesítéshez szükséges előzetes vizsgálati dokumentációból ekkor az derült ki, hogy a tihanyi rév közelében, a Kenderföld utca 10. alatt, az 1842-es helyrajzi számon megvalósuló tömb vegyes rendeltetésű lesz, az elképzelések szerint az állandó lakhatás mellett vendéglátás funkcióval is bír majd. A rendelkezésre álló terület 11352 négyzetméternyi, amiből 1656,24 négyzetmétert építenének be.  

A beépíteni tervezett ingatlan korábban egy mély fekvésű, vizenyős terület volt, amit időközben feltöltöttek; az akkori dokumentáció szerint nagyjából a felén különféle építőanyag és törmelék anyagdepóniák, zöldhulladék-kupacok, lerakatok, gépek által kijárt útvonalak, gépparkoló van, illetve korábbi épületek nyomai, alapjai is felfedezhetők helyenként. A terület fennmaradó része erősen bolygatott állapotú növényzettel borított. 

Mint megállapították, a beruházás helyszíne közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű, Natura 2000 területet, helyi jelentőségű védett természeti területet, a Nemzeti Ökológiai Hálózathoz tartozó területet, egyedi tájértéket, ex lege védett területet nem érint. Érinti azonban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó, országos jelentőségű védett természeti területet, így a törvényben foglalt táj- és természetvédelmi szabályokat figyelembe kell venni a megvalósítás során. Az építési engedélyezési dokumentációban, valamint az építészeti műszaki leírásban foglaltak alapján a beruházás a Tihany hatályos településrendezési terve szerinti előírásoknak megfelel. 

A tihanyi épületegyüttes látványterve. Forrás: ÉTDR
2/2
A tihanyi épületegyüttes látványterve. Forrás: ÉTDR



A terület országos jelentőségű tájképvédelmi övezet része is; a vizsgálat során úgy találták, hogy az ebből fakadó szabályoknak ugyancsak megfelel a tervanyag, ugyanakkor kritikai megjegyzésekkel is illették a projektet, például hogy "az új épületek (méreteiken túl) gyökeresen más építészeti megoldásokat és építőanyagokat vonultatnak fel, amelyek egyáltalán nem illenek a helyben megszokott, hagyományos építészeti elemek közé", illetve szerencsésnek nevezték, hogy "a helyben viszonylag magasnak ható épületek (12 m-es homlokzatmagasság) takarását a szomszédos területek fás, bokros vegetációja megfelelően takarják, a rálátás így korlátozott még a Balaton nyílt vízfelülete felől is".

Miután az illetékes kormányhivatal tavaly májusban elindította az előzetes környezeti vizsgálatot a beruházó Korner Klub Kft. kérelmére, több mint száz lakossági észrevétel érkezett be a projekttel kapcsolatban, emiatt a döntés határidejét meg is hosszabbították. Az eljárást nyáron zárták le egy határozattal, amelyben megállapították többek között, hogy ha a beruházás megvalósul, annak tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatása lehet, így előtte szükséges környezeti hatásvizsgálati eljárást lefolytatni. A kormányhivatal határozatában az előzetes vizsgálati dokumentációban megfogalmazottakra reflektálva az is szerepel, hogy a majdani környezeti hatástanulmányban meg kell vizsgálni az épületek és a hozzájuk tartozó parkolók tájba illeszthetőségét, ugyanis, mint írták, a látványterv képi adattartalma ennek megoldására nem ad elégséges információt. 

Mint kiemelték, a tervezett fejlesztéssel kapcsolatban fontos annak ismételt rögzítése, hogy a terület Tihany beépítésre szánt területe, ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy Tihany az ország természeti, táji, kultúrtörténeti és idegenforgalmi szempontból is egyik legkiemelkedőbb települése, mely Európa Diplomával is rendelkezik. A határozat szerint a modern építéstechnikai megoldásokat, trendeket is elfogadva egy ilyen unikális területen alapvető elvárás a természetvédelmi törvény rendelkezéseinek való megfelelés.

Ahogy a kormányhivatalhoz beérkezett nagy számú észrevételből is kiderül, a beruházás híre jelentős tiltakozást váltott ki. A dokumentumban arra is kitérnek, hogy az észrevételek a község táj- és természeti adottságainak, értékeinek védelmére, a félsziget mára igen túlzsúfolt jellegére, az élőhelyek megőrzésére, az önkormányzat képviselőtestülete által korábban megszavazott, a Kenderföldek teljes területére kiterjedő vizsgálat elmaradására, a terület több tervezett beruházásból adódóan várható túlépítésére, a község építészeti értékeinek megőrzésére, az építésből adódó forgalom hatásaira és önmagában a beruházás elutasítására vonatkoztak. 

A beruházás terveit jegyző Bplan Architect iroda vezetője, Bari Márk megkeresésünkre nyáron elmondta: az épületegyüttesek végleges kialakítását több tervtanács – ahol Ybl-díjas építészek bíráltak – és számos egyeztetés előzte meg. Hangsúlyozta, hogy a tervezés során az előírt településképi jogszabályokat, a HÉSZ-t betartották. A tervtanácsot illetően megjegyezte: először egy kisebb, jóval modernebb épület terveit vitték a testület elé, ám ezt a döntés alapján teljesen át kellett dolgozniuk. Ekkor a telepítésre és az anyaghasználatra is kaptak bírálatot. Az újratervezett épület telepítését, elhelyezkedését, formáját már teljesen elfogadták – bár a homlokzatra érkezett néhány észrevétel, például a függőleges elemek esetében, azonban az építész elmondása szerint konkrét kérést nem fogalmaztak meg feléjük. "Egyáltalán nem célunk a helyi értékek csorbítása, felszámolása, épp a jelenleg elhanyagolt területet szeretnénk fejleszteni, hogy sokkal jobb és hasznosabb lehessen mindenki számára", fogalmazott. 

Az idén februárban indult újabb vizsgálati eljárásról szóló hirdetményhez csatolták a teljes környezeti hatástanulmányt is. A több mint 200 oldalas dokumentumban a beruházás számos aspektusát körüljárták, így a tájképre/településképre, tájkarakterre gyakorolt hatás értékelését is; erről azt írják, hogy "a korlátozott rálátási viszonyoknak köszönhetően a beruházás tájképre gyakorolt hatásait a telepítés során összességében elviselhetőnek" tekintik. 

"A beruházást szabadon álló, laza városias, az elfogadott épületmagasságot meg nem haladó beépítés jellemzi, a telken nagyarányú zöldfelületi kialakítással. A jelenleg vizsgált beruházás nem az egyetlen hasonló jellegű és célú változás a környező tájrészletben. A beruházás jellege összhangban van a Településképi Arculati Kézikönyvben (2017) meghatározott lehatárolással, amely a vízparti karakterű területekhez sorolja és a karakterterületen belül a Kenderföldeket Tihany utolsó nagy potenciális fejlesztési területeként értelmezi", áll a tanulmányban, amelyben arra is kitérnek, hogy szerintük a vizsgált beruházás a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tájvédelmi szempontból releváns rendeltetését – a tájképi értékek megőrzését – nem korlátozza. "A tervezett beruházás egy bizonyos tájrészletben, lokálisan módosítja a látványt, ugyanakkor nem akadályozza a tájképi értékek érvényesülését. A beruházás megvalósítását követően a Balaton és az uralkodó természeti elem-együttesek látványa továbbra is domináns marad."

Az élővilág-védelmet illetően a tanulmány szerint jellemzően a kivitelezési időszakban lehet számolni "ideiglenes, átmenetileg kedvezőtlen hatásokkal", ugyanakkor összességében élővilág-védelmi szempontból nem jósolnak "jelentős kedvezőtlen hatást". A tájvédelmet tekintve azt írják, hogy noha a beruházással érintett terület védett természeti területen található, azonban "a hatásterület és az érintett telek egy része nem természetközeli, illetve az állapotának változása nem a beruházással indult meg". Habár az építkezés következtében a tájszerkezet megváltozik, ez "összességében a tájképet döntően nem fogja meghatározni. A beruházás tájhasználatra, tájszerkezetre, tájpotenciálra gyakorolt hatása terhelőnek, míg a tájképre/településképre, tájkarakterre gyakorolt hatása elviselhetőnek minősíthető."

A hatások vizsgálatát összegezve (valamint a javasolt hatáscsökkentő intézkedések szerinti munkavégzés esetén) arra jutottak, hogy a beruházás a természet védelméről szóló törvény védett fajokra, védett természeti területekre vonatkozó, élővilág-védelmi előírásait betartva zajlik majd, az építési tevékenységek, illetve a későbbi üzemeltetés a hatáscsökkentő intézkedésekkel a hazai vagy közösségi jelentőségű védett természeti értéket nem veszélyezteti. "A beruházás építési tevékenységei és üzemelése során keletkező hatásokat elemezve megállapítást nyert, hogy azok az élővilágra nézve elviselhető szinten maradnak."

A megindított eljárás kapcsán megkerestük a helyi civileket összefogó Halásztelepi, Kopaszhegyi és Kenderföldi Civil Társaságot, akik jelezték: továbbra sem tartják tájba illőnek a létesíteni kívánt épületeket, főképp tömegük, méretük miatt. "Egyetértünk a dokumentáció azon megállapításával, amely a beruházás tájhasználatra, tájszerkezetre, tájpotenciálra gyakorolt hatását terhelőnek tartja, vitatjuk viszont, hogy a tájképre, településképre, tájkarakterre gyakorolt hatása elviselhető lenne, tudatában annak, hogy a tervezett beruházás közvetlen környezetében még számos hasonló beruházás jutott engedélyezetési szakaszba. Ezek összessége a tájképet, tájkaraktert, településképet nem csak terhelné, de károsítaná is. Társaságunk elkezdte tanulmányozni és értékelni a dokumentációt, a munka elején tartunk, de annyit biztosan kijelenthetek, hogy nagyon hiányoljuk a látványtervi ábrázolásokból a talajszinttől 19 méternyi magasságba emelkedő kémény megjelenítését, és fájlajuk, hogy a befektető műanyag nyílászárók beépítését tervezi" - válaszolta lapunknak Juhász Balázs, a társaság ügyvivője.

Éger Ákos, az eljárásban ügyfélként részt vevő Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke megkeresésünkre elmondta: a Kenderföldek az egyik utolsó összefüggő, Balaton-parti zöldterület Tihanyban, sok vadon élő állat otthona, így mindenképpen meg kellene őrizni, nem pedig apartmanokkal, szállodákkal, egyéb oda nem illő épületekkel beépíteni. Ez a látkép szempontjából is fontos lenne.

"Továbbra is úgy gondoljuk, hogy egy, az egész területet vizsgáló stratégiai környezetvizsgálatra van szükség, ami nem külön vizsgálja az egyes fejlesztéseket, hanem egyben, a terület jövőjét – erről egyébként korábban már képviselőtestületi döntés is született, bár azóta sem valósult meg", erősítette meg Éger Ákos, aki azt is megjegyezte: furcsának tartják, hogy az előző hatósági döntés hosszabb, egy teljes évet felölelő vizsgálati periódust írt elő a kérelmezőknek, ám ez még le sem telt, amikor beadták a dokumentációt.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az érintett területen nem ez az egyetlen fejlesztési terv: a Cordia beruházásában egy szabadidő- és lakópark épült volna, azonban, mint azt tavaly novemberben megírtuk, vártalanul visszavonták a hatósághoz beadott kérelmüket, megállítva így az előzetes vizsgálati folyamatot. Korábban az önkormányzat is tervezett egy látogatóközpont-fejlesztést a területen, amiről a bíróság mondta ki, hogy nem megfelelően zajlott az engedélyezési eljárás, emiatt a beruházás ilyen formában nem is fog megvalósulni. Az MTVSZ ügyvezető elnöke e példákból kiindulva és a szóban forgó lakókomplexumra vonatkoztatva úgy látja: van esély arra, hogy ne kapjon engedélyt olyan beruházás, ami nem illik az adott területre.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.