| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Elhunyt Zábránszkyné Pap Klára

1/2

Forrás: foepiteszek.hu

A főépítész elismerések átadóján, Pányi Zsuzsanna, Horváth Gábor, Tóth Miklós és Zábránszkyné Pap Klára, Fotók forrása: Országos Főépítészi Kollégium

Hirdetés
?>
Forrás: foepiteszek.hu
?>
A főépítész elismerések átadóján, Pányi Zsuzsanna, Horváth Gábor, Tóth Miklós és Zábránszkyné Pap Klára, Fotók forrása: Országos Főépítészi Kollégium
1/2

Forrás: foepiteszek.hu

A főépítész elismerések átadóján, Pányi Zsuzsanna, Horváth Gábor, Tóth Miklós és Zábránszkyné Pap Klára, Fotók forrása: Országos Főépítészi Kollégium

Elhunyt Zábránszkyné Pap Klára
Közélet, hírek

Elhunyt Zábránszkyné Pap Klára

2022.03.10. 15:59

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Zábránszkyné Pap Klára

Címkék:
gyász

2022. március 9-én elhunyt Zábránszkyné Pap Klára, életének 80. évében. Szakmai munkája elsősorban a területfejlesztés, településfejlesztés, területrendezés, településrendezés, az építésügy szakterületekhez kapcsolódott, de a tervek nyilvánosságával, az állampolgári részvétellel is sokat foglalkozott.

1942-ben született Budapesten. Diplomáját a budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karán szerezte meg 1965-ben, majd ugyanott 1976-ban városépítési-városgazdasági szakmérnöki oklevelet is szerzett. Először a VÁTI-ban, majd 1969-1982 között a Soproni Tervező Irodában tervezőként, később a soproni Városházán városrendezési csoportvezetőként dolgozott. Ezt követően 9 évig Szentendre város és a volt járás 13 településének főépítésze, a város Műemléki Albizottságának tagja, közben többször megbízással, helyettesítéssel az építésügyi hatóság felelőse, a műszaki osztály vezetője is volt.

1990-től az építésügyért felelős mindenkori minisztériumban (ÉVM, KÖHÉM, KTM, FVM, BM, OLÉH, illetve BM) mint a főépítészek, a főépítészi ügyek „menedzsere" dolgozott osztályvezető főtanácsosként, 2005-ös nyugdíjba vonulásáig. Részt vett a területi/állami főépítészi rendszer 1992-es újjáalakításában, majd annak működtetésében. Az Országos Főépítészi Kollégium (OFK) titkára volt a Kollégium alakulásától 20 éven keresztül. 2009-től a Kollégium Elnökségének tiszteletbeli örökös tagja.

A főépítész elismerések átadóján, Pányi Zsuzsanna, Horváth Gábor, Tóth Miklós és Zábránszkyné Pap Klára, Fotók forrása: Országos Főépítészi Kollégium
2/2
A főépítész elismerések átadóján, Pányi Zsuzsanna, Horváth Gábor, Tóth Miklós és Zábránszkyné Pap Klára, Fotók forrása: Országos Főépítészi Kollégium



Munkássága
Szakmai munkája elsősorban a területfejlesztés, településfejlesztés, területrendezés, településrendezés, az építésügy szakterületekhez kapcsolódik, de a tervek nyilvánosságával, az állampolgári részvétellel is sokat foglalkozott.

Sopron és Vác Általános Rendezési Terv szakértőjeként közreműködött a szabályrendeletek elkészítésében. A szakmai szabályozások megújításának előkészítésében a MUT és az ÉTE munkacsoportjainak tagjaként vett részt (OÉSZ, új építési törvény). Budapest XI. kerület településfejlesztési koncepciójának készítésében a tervező team vezetője volt. Felkért szakértőként vett részt Vác Városfejlesztési Koncepciója, illetve Regionális Koncepciója („Egyedül nem megy") készítésében.

Egyik kezdeményezője és aktív részese volt a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet újjászervezésének, a Dunakanyar Karta megalkotásának. Szakértői feladatokat látott el a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács Stratégiai Munkacsoportjában (2005. évi alakulásától 2006-ig). Szentendre város Környezetvédelmi Albizottságában és más városrendezéssel, városfejlesztéssel foglalkozó bizottságaiban, munkacsoportjaiban is dolgozott. Részt vett Szentendre kerékpáros koncepciójának, illetve környezetvédelmi programjának kidolgozásában.

A BME Mérnök Továbbképző Intézetében és az Építészmérnöki Karon több éven át “az épített környezet alakítása, védelme, építési szabályozás" tantárgyat adta elő. A Magyar Közigazgatási Intézet által szervezett „Terület- és településrendezési ismeretek" című ROP 3.1.1. továbbképzési program regisztrált oktatója volt.

Gyakran tartott előadásokat szakmai konferenciákon. Évekig részt vett az országos főépítészi konferenciák szervezésében, a konferencia kiadványainak szerkesztője volt 2008-ig. 16 évig szerkesztette az ÖNKORKÉP főépítészi hírlevelet (a lap megszűnéséig). „Az állami/területi főépítészi rendszer 25+ év története" című jubileumi rendezvény szervezője (2019), valamint az erről készült kiadvány szerkesztője.

Az Építéstudományi Egyesület Településrendezési Szakosztályának vezetője, a Pest Megyei Építész Kamara Elnökségének tagja és országos küldötte. 2006-2010 között az Építésügyi Szemle felelős szerkesztője, majd annak megszűnéséig a szerkesztő bizottság tagja. Az ÉTE III. Építésügyi Igazgatási Konferencia szervezője és kiadványának szerkesztője volt. Közreműködött az ÉTE70 kiadvány készítésében.

A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Tanácsa Elnökségének több évtizede tagja, többször előadója, moderátora, a főépítészi fórumok egyik vezetője volt. 1994-2000 között és 2015-től a MUT elnökségének tagja és a MUT Budapest-Pest megyei Területi Csoport Vezetőségének tagja.

Forrás: Magyar Építész Kamara

 

A Pest Megyei Építész Kamara honlapján megjelent megemlékezés: 

Klári 1942-ben született Budapesten. Okleveles építészmérnök diplomát 1965-ben, okleveles városépítési, városgazdasági szakmérnöki diplomát 1976-ban szerzett.
A BME, a MUT és a Kanadai Urbanisztikai Intézet továbbképzéseit elvégezve, államigazgatási és értékbecslői vizsgát is tett.

Az egyetem befejezését követően dolgozott a VÁTI-ban, majd Sopronban, ahol városrendezési csoportvezető volt. 1982-ben – nagyon szeretett Szentendréjén – főépítész lett,
majd 1988-tól minisztériumi (ÉVM-KÖHÉM-KTM-FVM) főmunkatárs majd szakfőtanácsos hivatalt töltött be, 2005-ös nyugdíjba menetéléig.

Részt vett az állami főépítészi rendszer kialakításában és annak működtetésében. Ő volt a „főépítészek anyja" és erre a címére nagyon büszke volt.
Az Országos Főépítészi Kollégium (OFK) titkára volt a Kollégium alakulásától 20 éven keresztül. 2009-től a Kollégium Elnökségének tiszteletbeli örökös tagja.
 
Tervezési munkái a teljesség igénye nélkül: Szentendre ÁRT karbantartás, Fertő-Hanság térség Regionális terv programja, SOPRON ÁRT,
Váci Duna-part Területfelhasználási Tanulmány, Vác városfejlesztési koncepciója. Egyik kezdeményezője és aktív részese volt a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet újjászervezésének,
a Dunakanyar Karta megalkotásának. Szentendre város Környezetvédelmi Albizottságában és más városrendezéssel, városfejlesztéssel foglalkozó bizottságaiban,
munkacsoportjaiban is dolgozott. Részt vett Szentendre kerékpáros koncepciójának, illetve környezetvédelmi programjának kidolgozásában.

Előadott a BME Mérnök Továbbképző Intézetben és az építészmérnöki karon.

Közéleti pályafutása lenyűgöző. Hosszú évekig részt vett az országos főépítészi konferenciák szervezésében, a konferencia kiadványainak szerkesztője volt 2008-ig.
16 évig szerkesztette az ÖNKORKÉP főépítészi hírlevelet. „Az állami/területi főépítészi rendszer 25+ év története" című jubileumi rendezvény szervezője,
valamint az erről készült kiadvány szerkesztője.

Az Építéstudományi Egyesület Településrendezési Szakosztályának vezetője, a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Tanácsa Elnökségének több évtizede tagja,
többször előadója, moderátora, a főépítészi fórumok egyik vezetője volt. 1994-2000 között és 2015-től a MUT elnökségének tagja
és a MUT Budapest-Pest megyei Területi Csoport Vezetőségének tagja.

A munka és a közéleti részvétel mellett folyamatosan publikált, mintegy 100 írása jelent meg szakmai folyóiratokban.
Munkásságát és közéleti szerepvállalását elismerték a Magyar Urbanisztikáért, az ÉTE Alpár Ignác és Barna Gábor emlékéremmel,
Köz Szolgálatáért Érdemjel Ezüst fokozatával és Pro Régió díjjal. Év Főépítésze díjat 2000-ben, Főépítészekért Életmű különdíját 2021-ben adományozták számára.
 
Elkötelezett volt a családja iránt. Végtelen nagy tisztelettel mesélt az édesanyjáról és nagy szeretetben, összhangban éltek férjével. Fiáról és unokáiról mindig szívesen mesélt.
 
A Pest Megyei Építész Kamarának megalakulás óta tagja. Elnökségi tag volt 2004-2008 között és 2012 óta folyamatosan.
Helyi és országos küldöttséget vállalt, a Szentendrei Építész Egyletnek is aktív tagja volt. Küldöttséget,
elnökségi tagságot teljes erővel és a vállalt feladat iránti alázattal, de mindig elvégezte.
 
Nem akarjuk, nem akartuk elhinni, hogy Klári itt hagyott bennünket. Aki ismerte tudja, hogy tele volt energiával, ötletekkel, a szakma iránti tisztelettel és szeretettel.
 
Papklári...Mindig vannak olyan barátok, kollégák, akiknek a vezeték- és keresztneve összeforr és mindenki így ismeri őket, amely nem más, mint a tisztelet jele.
Papklári, így egyben, egy hangsúllyal... nekünk, akik ismerték és szerették.

Hiányozni fogsz!

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.