| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Egy kutatás tanulságai 3. (építészek és megbízók)

1/6

?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/6

Egy kutatás tanulságai 3. (építészek és megbízók)
Közélet, hírek

Egy kutatás tanulságai 3. (építészek és megbízók)

2006.03.22. 09:03

Simon Mariann írása a TÁRKI kutatás tanulságairól 3 részben. A tervezők minden meggyőzésbe fektetett energiája mégis kevésnek bizonyul, ha a tervből valóság lesz, hiszen kétharmaduk szerint a kivitelezők inkább a megbízó kéréseihez igazodnak, mint a tervhez.

Az építészek tájékozódásáról szóló 1. részből kiderül, hogy az építészeti portálok közül egyértelműen a legnépszerűbb a www.epiteszforum.hu. A 2. rész az építészeti értékek vizsgálatát ismerteti. A harmadik részben építészek és megbízók kapcsolatát elemzi Simon Mariann a TÁRKI kutatása alapján.


A felmérés harmadik részében azt vizsgáltuk, hogyan lép ki az építész a tervezési piacra, milyennek látja a megbízót, akinek dolgozik, és milyen eszközei vannak arra, hogy elképzeléseit érvényesítse. Az 575 fős teljes mintából 550 fő töltötte ki a kérdőívnek ezt a részét, 77%-uknál a tervezés a fő tevékenységi kör, míg 22% esetében ennek a területnek másodlagos a jelentősége. A tervező és a megbízó közötti kapcsolat létrejöttére először a tervező felől kérdeztünk rá: Mit tesz a tervező, hogy megbízást szerezzen?

 


Nagyítás kattintással

 

A kapott eredmény elsőre döbbenetesen hat, hiszen a szinte csak véletlenül a kérdőívbe került „nem teszek semmit, úgyis megtalálnak" válasz magasan a legtöbb tervező egyetértésével találkozott. 56%, vagyis a tervezők többsége általában semmit nem tesz annak érdekében, hogy megbízást szerezzen. 43% állította, hogy szakmai kapcsolatok útján jut munkához. Ennél lényegesen kisebb azoknak az aránya, akik pályázatokon, különböző fórumokon publikálva munkáikat, vagy portfolió küldése révén szereznek megbízást. Figyelemre méltó, hogy az építészek 80%-a sosem küld portfoliót, háromnegyedük egyáltalán nem publikálja a terveit, és 62%-uk nem indul pályázaton. A tervezőknek ezt a feltűnő passzivitását részben magyarázza a megbízók viselkedése.

 


Nagyítás kattintással
 

A megbízók jellemzően ismerős ajánlásán, szakmai kapcsolatokon keresztül jutnak el a tervezőkhöz, gyakori a közvetlen személyes ismeretség is a tervező és a megbízó között, illetve az, hogy a korábbi tervei, épületei alapján találják meg az építészt. Lényegesen kisebb azoknak az aránya, akiknél a kivitelező szerzi a megbízókat, míg a Tervezői Névjegyzéknek és a pályázatnak csak elenyészően kicsi a jelentősége a kapcsolat létrejöttében. Mindez azt jelenti, hogy a tervezői körbe kezdőként, vagy kívülről bekerülni nagyon nehéz, az első megbízások feltehetően az ismerősöktől vagy kollégáktól érkeznek, hiszen a megbízó nem a tervek (pályázatok) alapján választ építészt, hanem a valahonnan ismert építésztől kér tervet. A kérdőívet kitöltők már bekerültek ebbe a körbe, így érthetően kisebb a késztetésük, hogy tudásukkal (pályázatokkal, portfolióval) a szabad piacra lépjenek.
A tervezők passzivitása/aktivitása két paraméter mentén változik, mindkettő visszavezethető azonban a megbízói kör különbségére. Minél magasabb szintű a tervezői jogosultság, annál fontosabb a kapcsolat kialakulásában a pályázat, a publikáció és a portfolió, és annál több megbízó számára lényeges szempont a kiválasztásnál az építész elismertsége és a korábbi munkáiról alkotott vélemény. A másik tengely a Budapest-vidék vonalon húzódik: a budapestiek az átlagnál kevésbé, a vidékiek inkább hajlanak arra, hogy ne tegyenek semmit a munkaszerzés érdekében. Jellemzően más megbízói körnek dolgoznak azonban a budapestiek, mint a vidékiek, illetve a magasabb, mint az alacsonyabb tervezői jogosultsággal rendelkezők.

 


Nagyítás kattintással
 

A teljes minta (76% magánszemélynek – 13% intézménynek – 11% befektetőknek tervez elsősorban) a magánmegbízók, illetve a vidéki tervezők irányában torzít (63% vidéki – 37% budapesti).
Intézményeknek és befektetőknek inkább a budapesti, illetve az É1-es jogosultságúak terveznek, az építész aktivitása pedig láthatóan ennél a két megbízói típusnál ígér némi eredményt. A „nem teszek semmit, úgyis megtalál a megbízó" hozzáállás a magánszemélyeknek dolgozó építészek 60%-ra jellemző. Sajnos a másik két csoportnak dolgozó építészek 41-43%-a is így gondolkozik, ők azok, akik megélnek már kiépített kapcsolataikból.
A három fő megbízói csoportnak dolgozó építészek közül azok a legszerencsésebbek, akik intézmények számára terveznek. A másik két megbízói csoporthoz képest itt nagyobb a jelentősége a formális csatornáknak, és kevésbé fontosak az informális kapcsolatok. Jellemzőbbek a pályázatok, mint a másik két csoportnál és kisebb az ismerősök szerepe.

 


Nagyítás kattintással
 


Az intézményi befektetők értékelik a legmagasabbra az építész szaktudását, ami részben kölcsönös: az intézményeket képviselő személyek szakértelmével a tervezők is elégedettebbek, mint a másik két megbízói csoport esetében. Bár a befektetők képviselői többnyire (sajnos nem feltétlenül) szakemberek, az általuk képviselt befektető számára az épület elsősorban ingatlan, aminek kulturális értékét piaci hasznosíthatósága méri, ezért a szakértelem esetleges hiányánál nagyobb probléma a megbízó túlzott beleszólása a tervezésbe. A magánszemélyek nem szakemberek, akik viszont épp a jellemzően kisebb lépték miatt mégis érteni vélnek a feladathoz, bár beleszólásuk koránt sem olyan zavaró, mint a befektetőknél. Érthető, hogy a legkönnyebb az intézményi megbízóval szót érteni, aki amellett, hogy remélhetőleg szakember, a létrehozandó épület minőségében is érdekelt.

 


Nagyítás kattintással
 

A felmérés azt mutatja, hogy a tervezők – bár a megbízó szakértelmével mérsékelten elégedettek – a többnyire informálisan létrejött kapcsolatnak köszönhetően jól tudják érvényesíteni saját elképzeléseiket: 70%-uk állítja, hogy ez teljes mértékben, de legalább nagyobb részben sikerül neki. A tervezők a felmerülő szakmai problémák kezelésében is elszántaknak mutatkoznak, nagy többségük (85%) megpróbálja meggyőzni a megbízót a vitás kérdésekben. Érdekes, hogy miközben nem mutatható ki eltérés a különböző megbízói csoportoknak dolgozó építészek önértékelése között, vagyis mind a három csoport úgy érzi, hogy jórészt meg tudja valósítani azt, amit szeretne, a másik oldal felől nézve a különböző megbízói csoportok befolyását eltérően értékelik. Elfogadva, hogy a befektetők 58, a magánszemélyek 28 és az intézményi megbízók 19 százalékának túl nagy a befolyása a tervezésre, az építészek egységes eredményessége csak úgy képzelhető el, ha a meggyőzésre fordított energiájuk a megbízó ellenállásával egyenes arányban nő, vagyis sokkal több ügyesség és munka kell egy pénzügyi befektető meggyőzéséhez, mint egy intézményihez.

 


Nagyítás kattintással

 

A tervezők minden meggyőzésbe fektetett energiája mégis kevésnek bizonyul, ha a tervből valóság lesz. Kétharmaduk szerint a kivitelezők inkább a megbízó kéréseihez igazodnak, csupán a tervezők egyharmada tapasztalta, hogy a kivitelezők az elkészült tervet részesítik előnyben a megbízó kérésével szemben. A terv „elengedésére" utal az is, hogy a válaszolóknak csak alig több mint fele (57%) állítja, hogy az engedélyezési terv elkészülte után teljes mértékben vagy nagyobb részben lehetősége van nyomon követni az épület megvalósulását.

Összefoglalva:
1. A tervezők többsége általában semmit nem tesz annak érdekében, hogy megbízást szerezzen. Ezt a feltűnő passzivitást részben magyarázza a megbízók viselkedése, akik jellemzően ismerős ajánlásán, szakmai kapcsolatokon keresztül jutnak el a tervezőkhöz. Az informális kapcsolatoknak ez a dominanciája nemcsak a fiatalok bekerülését akadályozza a tervezői körbe, de a már bent levőket is megkíméli attól, hogy valódi versenyhelyzetben próbáljanak meg naprakészek lenni.
2. A három fő megbízói csoportnak dolgozó építészek közül azok a legszerencsésebbek, akik intézmények számára terveznek. A másik két megbízói csoporthoz képest itt nagyobb a jelentősége a formális csatornáknak (pályázat, portfolió), és kevésbé fontosak az informális kapcsolatok és a megbízó is elfogadható szakmai partner.
3. A felmérés azt mutatja, hogy a tervezők – bár a megbízó szakértelmével mérsékelten elégedettek – megítélésük szerint jól tudják érvényesíteni saját elképzeléseiket. A tervezők minden meggyőzésbe fektetett energiája mégis kevésnek bizonyul, ha a tervből valóság lesz, hiszen kétharmaduk szerint a kivitelezők inkább a megbízó kéréseihez igazodnak, mint a tervhez.

Simon Mariann

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.