Nézőpontok/Vélemény

e4 – Energia-hatékony téglaházak építész szakkonferencia

1/1

?>
1/1

e4 – Energia-hatékony téglaházak építész szakkonferencia
Nézőpontok/Vélemény

e4 – Energia-hatékony téglaházak építész szakkonferencia

2010.10.28. 08:32

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Smiló Dávid

Vélemények:
4

Dosszié:

Energiatudatos ház, környezettudatos ház, passzívház, aktív ház. A 2009. január 1-jén hatályba lépett kormányrendelet 10 épületenergetikai minősítési osztályt irányoz elő, de sok szakember nincs még tisztában a kategóriákkal, így az erről szóló konferenciasorozat megfelelő időben került megrendezésre, hogy jelentősen csökkentse a környezettudatos házak körüli félreértéseket. Az eseményről Smiló Dávid írása tudósít.

Wienerberger – Energia-hatékony téglaházak, konferencia-sorozat gyakorlati szakembereknek

A 2009. január 1-jén hatályba lépett 176/2008-as kormányrendelet 10 épületenergetikai minősítési osztályt irányoz elő, a fokozottan energiatakarékos minősítéstől a rossz minősítésig, ezeket „A+"-tól „I"-ig jelölve. Ez alapján a kormányrendelet alapján történik a magyarországi házak energetikai jellemzőinek a tanúsítása az elkövetkező években. A rendelet nem tér ki a hő- és páratechnikai jellemzőkre, valamint a „C" alatti minősítés sem von kötelező érvényű törvényi következményt maga után, ennek ellenére mégis befolyásoló tényező lehet az ingatlanok piaci értékét tekintve, abban az esetben, ha vásárlók tudatossága kitér erre.

A szabályozás rendelkezik minden olyan új építésű, 50 négyzetméter feletti hasznos alapterülettel rendelkező épületről, amelynek tervezett fennállása a két évet meghaladja, és évente 4 hónapnál hosszabb időtartamban használják. Ennek megfelelően az újonnan épülő köz- és lakóépületek túlnyomó hányada a szabályozás alá esik majd, így ha az egyre nyilvánvalóbbá váló globális felmelegedéssel nem is, az energetikai minősítéssel mindenképpen foglalkozni és számolni kell, mivelhogy kötelező érvényű.

Tekintve, hogy a kormányrendelet kevesebb, mint egy éve van hatályban, az építészmérnökök számára kamarai pontot ígérő konferencia megfelelő időben került megrendezésre, és jelentősen csökkentette az energetikai minősítés és a környezettudatos házak körül lévő félreértéseket.

Energiatudatos ház, környezettudatos ház, passzívház, aktív ház. Szavak, amelyek napról-napra egyre nagyobb mértékben alakítják az építészetről való diskurzust, és amelyek gyakran még mindig nincsenek a helyükön az építészmérnökök fejében. A fent említett kormányrendelet szabályozását tekintve kijelenthető, hogy a „B", "A", „A+" valamint az újabban megjelenő „A++" besorolás alá eső házak nyugodt szívvel nevezhetőek energiatudatos házaknak. Ezek közül azonban még az „A++" besorolás sem jelent passzívház minősítést, amely minősítést egyébként Európában egyedül a darmstadti Passzívház Intézet ad ki.

Míg a passzívház minősítés az átfogó energetikai ellenőrzés mellett a hő- és páratechnikára is kitér, addig a magyar energetikai szabályozások még csak nem is érintik ezeket, nehezményezte előadásában dr. Tóth Elek, a BME Magasépítési tanszékének docense, aki áttekintő előadásában a magyarországi épületenergetikai szabályozások változásaival foglalkozott a Monarchiától egészen napjainkig. Hasonló szempontok szerint közelített az energiatudatos házak kérdéséhez Farkas Imre okleveles gépészmérnök, aki a „Légzáró szerkezet és energiahatékonyság" című lendületes előadásában nemcsak a szabályozásokon, de magukon az építészmérnökökön és kivitelezőkön is számon kérte a tervezés menetéből gyakran kimaradó, a kivitelezés során pedig fizikailag is sérülő páratechnikát. Ezek a tényezők javarészt az embereket érintő élettani szempontból gyengíthetik a házakat, még abban az esetben is, ha a ház energetikailag egy kiváló minősítést kapott.

Makk Árpád, a Viessmann Kft. műszaki referense világított rá először a környezettudatos házakkal kapcsolatban arra a tényre, hogy azok tervezése nem érhet véget a hőszigetelés betervezésénél, sőt, szerencsés esetben a szigetelés lehet az utolsó, amelyre gondolni kell, hiszen egy kívánt minősítés ideális esetben akár anélkül is elérhető. Az energetikai minősítést a hőszigetelés csak megközelítőleg a 15 centiméteres vastagságig képes drasztikusan befolyásolni. Ennél nagyobb vastagságú szigetelés fölöslegessé válik, érdemben nem járul hozzá a ház energiafelhasználásának, és ezen keresztül a szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséhez. Ellentétben a gépészettel, amellyel kapcsolatban Makk Árpád a kondenzációs kazánoktól elindulva a napkollektorral kiegészített kondenzációs kazánokon át a hőszivattyúkig vázolta fel a befektetés és megtérülés viszonyát, arányait. Mindezt egy olyan házon bemutatva, melyben a 38-as falazóblokkon kívül semmi más nem járul hozzá a ház környezeti hatásoktól való elhatárolásához.

Az energiatermelő tető és energiatermelő ablak című előadásokban Kilnger Gábor, az Internorm Kft. ügyvezető igazgatója, kicsivel utána pedig Nemere Judit, a Prefa Kft. értékesítési vezetője vázolta hogyan lehetséges magas minőségű határoló szerkezetek beszerelésével csökkenteni a hőhíd-hatást ablakok és tetők esetében. Elmondták továbbá, hogy cégeik milyen innovációknak köszönhetően felelnek meg a magas energetikai követelményeknek. Az Internorm ablakok esetében elméleti síkon a több rétegű és speciális solar-fóliával ellátott ablakok a napfénynek és az azzal kapcsolatos üvegházhatásnak köszönhetően több energiát tartanak bent, mint amennyit kiengednek és így válnak energiatermelővé. A Prefa alumínium tetői 100%-os újrahasznosíthatóságuknak és napelemekkel, napkollektorokkal való jó kombinálhatóságuknak köszönhetően lesznek környezetbaráttá és energiatakarékossá.

A konferencia konklúzióját Merle István, a Wienerberger Zrt. műszaki koordinációs vezetőjének előadása vonta le. Az energetikai követelményekhez való alkalmazkodáshoz és egy esetleges „B"," A" vagy" A+" minősítés eléréséhez a hőszigetelő anyagok halmozása nem elég. A téglafalazatok, és ezen belül a Wienerberger Porotherm falazóblokkokból készült falazatok esetén, bármiféle extra hőszigetelő anyag alkalmazása nélkül érhető el az „A", "A+" eredmény, 44-es falazatok esetén pedig akár az „A++". Ekkor azonban a már a fent említett gépészetet és egyéb a falazatokon kívüli határoló szerkezeteket kell egy adott ház esetében kedvezően megválasztani. És míg az „A++" eredmény extrém minőségű ablakok és gépészet esetén, azaz komoly anyagi ráfordítással érhető csak el, egy szimpla „A" minősítés, mely szintén kiváló, már a napkollektorral kiegészített kondenzációs kazánnal és U=1,2-es hőátbocsátási tényezővel rendelkező ablakokkal is elérhető. A szigetelés elhagyása pedig gyakran a hő- és páratechnikai problémák is elmaradnak, hiszen egy lineáris, töretlen hőfokesési görbével rendelkező falazat esetén elkerülhető a páralecsapódás a szerkezeten belül.

A konferencia zárásaként Bártfai-Szabó Gábor mutatta be a 2010-ben Év háza díjjal jutalmazott alacsony energiafelhasználású lakóházát, melyben a konferencián bemutatott elvek megvalósulásáról láthattak az egybegyűltek példát. Így a díj odaítélése talán előszele és ösztönzője lehet az energiatakarékos megoldások alkalmazásának.

Smiló Dávid

Vélemények (4)
PH
2010.10.29.
18:49

Egy Wienerberger konferenciától nem is várhatunk többet, mint hogy megerősítsék saját magukat abban a (tév)hitben, hogy a téglafalazatok még mindig megfelelőek kiegészítő szigetelés nélkül. Tudjuk, hogy a téglagyárak nem olcsók, és eltelik jó pár év, mire visszajön a befektetett pénz, és még egy darabig nem számíthatunk másfajta eredményre az ilyen konferenciáktól. Azért most már ne nagyon invesztáljanak még porózusabb falazóblokkba és még vastagabb falba, mert nem ez a jövő, hanem a méretezett hőszigetelésé és hőhídmentes szerkezeteké, valamint a hővisszanyerős szellőzésé. Az energetikai követelményekhez való alkalmazkodást pedig ne a fáziskésésben levő magyar szabályozáshoz való alkalmazkodásban keressék, hanem a az EU direktívák lebegjenek a szemük előtt.

Kokovács
2010.10.28.
13:09

 "...szigetelés elhagyása(ával) pedig gyakran a hő- és páratechnikai problémák is elmaradnak..."

 Azért ez egy kicsit meredeken hangzik. Értem én, hogy a Viessmann meg a Wienerberger nem a hőszigetelések eladásából él, de azért vicces.

Még szerencse, hogy a Tigáz nem rendez konferenciát... 

 

András

zapata
2010.10.28.
13:40

@Kokovács: Első hallásra talán meredeknek hangzik, de sok igazság van benne. A legkellemetlenebb páratechnikai problémák az agyonhőszigetelt felületek mellet megjelenő, technológiai vagy tartószerkezeti okokból csak gyengébben hőszigetelhető felületen jelentkeznek. Az ilyen hőhidak pedig sok esetben elkerülhetetlenek. A gyengébben hőszigetelt épületeknél ezek nem jelentettek problémát, mostanában viszont nehezen kezelhetővé váltak.

Kokovács
2010.10.29.
06:07

@zapata: A páratechnikai problémákat tudtommal nem a hőszigetelés csökkentésével, hanem a pára (akár mesterséges, akár természetes úton való) eltávolításával kell megoldani. A régi, nem "agyonszigetelt" épületekben azért nincs páralecsapódás (jobb esetben), mert az ablakai tömítetlenek. Számos olyan példát láttam, amikor egy öreg házban csupán az ablakokat cserélték ki jól záródó, mai szerkezetekre, és azonnal penészesedni kezdtek a sarkok (geometriai hőhíd régi épületben is van, de másfajta is akad bőven). Tévhit, hogy a pára a falakon keresztül érdemben el tudna távozni. 

András

Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk