Árkád 2
Nem kíván kontrasztot képezni, kitűnni, figyelmet erővel magára vonni, hanem az adott városépítészeti anyag pozitívumainak egyfajta vizuális sűrítményét adni. A környező épületeken található elemeket, gesztusokat egy az egyben sehol sem használták fel, hanem a játékszabályaikra figyeltek és azokat próbálták megváltozott környezetben használni.
Az Árkád bevásárlóközpont a főváros egyik legjelentősebb városrész-központjában, a Kerepesi út – Fehér út – Nagy Lajos király út csomópontjában helyezkedik el. A tömbben tíz éve készült el az áruház első üteme, továbbá a terület közúti, közlekedési és zöldfelületi rekonstrukciója. Amit a kereskedőguruk három fő szempontként állítanak be az ilyen jellegű épületek létesítésénél (location, location, location), az itt maradék nélkül együtt van: metró végállomás, HÉV végállomás, busz végállomás, nagy forgalmú közúti csomópont. Nem véletlen, hogy a hosszas előkészítés után megvalósított bevásárlóközpont beváltotta a hozzá fűzött reményeket és a barátságtalan gazdasági környezet ellenére lehetővé vált a bővítés.
A beruházás célja kereskedelmi és szolgáltató épület létesítése, amely a mellette már meglévő Árkád áruházhoz hasonló módon kisebb, 100 m2 körüli üzleteket és nagyobb, több ezer m2-es kereskedelmi egységeket tartalmaz. Ezek a bérlemények a meglévő Árkád passzázsára illeszkedően egy központi zárt közös térből (mall) érhetők el. A boltok mellett helyet kapnak vendéglátó ipari és szolgáltató funkciók is. A szükséges számú és méretű szociális helyiségeket szintén a közös terekből lehet megközelíteni.
Az épület megjelenésében alapvetően a környezetére reflektál. Lehetett volna abból kiindulni, hogy a városkép ezen a ponton annyira diffúz, hogy nem küld megbízható minőségű, használható jeleket a tervező építész számára. Gondoljunk csak a szemben lévő, nemrég ráncfelvarráson átesett Sugár üzletközpontra, az Ikeára, vagy a szemben és hátul lévő tízemeletes panelházakra, a volt BKV székházra, de legfőképpen az Árkád meglévő épületének irodaházat idéző architektúrájára. Valóban, egyik sem olyan érték, amely egy építészeti dialógus kialakítására adott volna megfelelő indíttatást.
Ezért aztán az új épület nem egyenként reflektál a környezete elemeire, hanem egységében kezeli azt. Azt folytatja, ami a környezetben közös, összeszedi a használható építészeti gesztusokat, átalakítja, továbbfejleszti és felhasználja, őket. Nem kíván kontrasztot képezni, kitűnni, figyelmet erővel magára vonni, hanem az adott városépítészeti anyag pozitívumainak egyfajta vizuális sűrítményét adni. A környező épületeken található elemeket, gesztusokat egy az egyben sehol sem használtuk fel, hanem a játékszabályaikra figyeltünk és azokat próbáltuk megváltozott környezetben használni.
Az épület jellemzően sík terepre épül és nagy alapterületéből, hosszú, egybefüggő homlokzati felületéből következően alapvetően horizontális hatású. A kereskedelmi épület befelé forduló funkciói miatt külső elhatároló felületei gyakorlatilag alárendelt szerepben lévő helyiségeket (beszállítás, raktár, gépészet, parkolás, menekülőfolyosó) takarnak, ezért meghatározóan zárt természetű felület.
Az épülettömeg függőleges alapsíkja ezüstmetál táblás fémlemez burkolatot kap. Erre a síkra rajzolódnak rá az épület karakterét meghatározó zsíros fényű, fekete természetes palával burkolt, 80 cm-re kiálló kőfelületek, erőteljes kontrasztot alkotva a világos fémlemez-burkolattal. Tekintve, hogy a zárt homlokzat nem igényelt semmiféle nyílást, amihez alkalmazkodni kellett volna, a fém és a kőfelület együttes játékának szabályait lehette a környezet felé fordulva kialakítani. Minden homlokzaton van egy statikus és egy dinamikus kőelem; a hosszanti horizontális lendületű párkányok viszik a szemet körbe az épületen és tartják össze a nagyobb felületű, síkbeli statikus elemeket.
A Kerepesi úti keret egyik széles oldala pengeként konzolosan túlnyúlik az épületen, folytatva a beépítés vonalát. A keretben üveglamellák vannak felfüggesztve, biztosítva a 2. emeleti parkoló szint szellőzését és lehetőséget adva az éjszakai megvilágítás egyik hangsúlyos elemének kialakításához. A Gyakorló köz felőli kőkeret ezzel ellentétben nagyméretű kőbokszokból álló változatos, élő zöldfelületet hangsúlyoz. A kétszintes nyílás mögött itt is parkoló szintek vannak. Az intenzív növényzet egyrészt a parkoló szinteket takarja, másrészt az épület összképét teszi barátságosabbá legfőképpen a szemben elhelyezkedő tízemeletes panelház lakói számára. A növényzet és a fák az 1,5-2 m-es földréteggel együtt 4-5 m széles és 7-8 m hosszú oldalról gabionnal burkolt vasbeton dobozokba kerültek.
A pincében, földszinten és első emeleten jellemzően kereskedelmi és hozzá tartozó raktározási, beszállítási és funkciók vannak, a szinteket a mallban közös légterek kötik össze, szellőssé és átláthatóvá téve a közönség által használt területeket. A második és harmadik emeleten gépészeti és parkoló funkciók kapnak helyet. A tervezett új létesítmény tömegével, homlokzatmagasságával, szintszámával a meglévő Árkád áruházhoz illeszkedik, ahhoz zártsorúan csatlakozik. A telken elhelyezkedő benzinkút elbontásra került, majd az épület földszintjébe integrálva megújult. Ügyeltünk a szükséges távolságok betartására: a meglévő Gyakorló közi középmagas épület homlokzatától 25m, míg a Gyakorló utca felőli oldalon 40, m a távolság.
A tervezett épület alkalmazott szerkezeti és belsőépítészeti elemei illeszkednek a meglévő Árkád áruház azonos funkciójú részeihez, szem előtt tartva, hogy az építkezés második ütemében a meglévő részek is megújulnak. A majdani épületbelső egységes kialakítású lesz a két épületrészben.
A telken előírt zöldfelület biztosítása érdekében a pinceszint felett a 2,0 m-es földtakarás létesül, valamint a Gyakorló köz felé néző homlokzaton lévő beton ládákban és a 3. emeleten lévő gépészeti helyiségek felett készül zöldfelület.
A parkoló állások megközelítése gépkocsival szintenként a szomszéd Árkád áruház épületéből történik, melyekből a kereskedelmi területek liftek és mozgólépcsők segítségével érhetők el.