/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Épületek/Örökség

A 2020-as közép-horvátországi földrengések építészeti következményei – 1. rész, Zágráb

1/10

A zágrábi katedrális a földrengés után nem sokkal. Jól látható leomlott északi, és az ekkor még álló, de ingatag déli toronycsúcs. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)

?>
A zágrábi katedrális a földrengés után nem sokkal. Jól látható leomlott északi, és az ekkor még álló, de ingatag déli toronycsúcs. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
?>
Szent Katalin templom, a belső tér díszítőelemeiben jelentős kár keletkezett. (Fotó:  Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
?>
A Palmotić utcai jezsuita templom a tejesen összedőlt oltárral. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
?>
Leomlott prákányelemek, téglák és megrongálódott autók a Đorđić utcában. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
?>
Megrongálódott falak egy Bakócz utcáról nyíló keskeny átjáróban. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
?>
Kőlépcső a történeti belvárosban, a Radić és Tkalčić utca között. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
?>
Matilda Hönigsberg házának megrepedt tetőtéri saroktornya a Frankopán utca és az Ilica sarkán, még eltávolítás előtt. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
?>
Egy Frankopán utcai lakóépület összedőlt oromzata. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
?>
Súlyos károkat szenvedett ház a Đorđić utcában. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
?>
A Foerk Ernő és Sándy Gyula által tervezett Postapalota megrongálódott oromzatai. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
1/10

A zágrábi katedrális a földrengés után nem sokkal. Jól látható leomlott északi, és az ekkor még álló, de ingatag déli toronycsúcs. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)

A 2020-as közép-horvátországi földrengések építészeti következményei – 1. rész, Zágráb
Épületek/Örökség

A 2020-as közép-horvátországi földrengések építészeti következményei – 1. rész, Zágráb

2021.03.02. 18:04

Tavaly két nagyobb földrengés is megrázta Horvátország középső régióját, különösen sok kárt okozva az ország fővárosában, Zágrábban és a környező területeken. A márciusi földmozgás következményeivel már foglalkoztunk korábban, most azonban egy részletes, kétrészes helyzetjelentéssel jelentkezünk egyenesen Horvátországból. A fiatal horvát építész, Boris Dundović által, kifejezetten az Építészfórum számára készített hiánypótló írások első kézből tudósítanak a 2020-as zágrábi földrengések hatásairól és az újjáépítés folyamatáról.

100 évnyi relatíve elenyésző szeizmikus aktivitás után 2020 viharos év volt Horvátországban. Két pusztító erejű földrengés és több utórengés következtében sokan maradtak fedél és munkehely nélkül, ami csak tetézte a pandémia miatt kialakult helyzetet. A számos halottal és sérülttel járó, katasztrofális események mély sebeket ejtettek, melyeket csak nagy erőfeszítések árán lehet begyógyítani az elkövetkezendő évtizedekben. Az egyik legnagyobb kihívást a városi szövet és az épített szerkezetek helyreállítása jelenti, kiemelt tekintettel a műemléki épületállományra. 

Földrengések Zágrábban, az első kárjelentések

2020. március 22-én kora reggel, a karantén 11. napján szokatlanul erős, a Richter-skála szerint 5,5-ös földrengés rázta meg Zágráb városát, amit 40 perccel később egy 5M (magnitúdó) erősségű, majd az elkövetkezendő hónapokban több gyengébb utórengés követett. A rengés epicentrumát a Medvednica Nemzeti Park területén, a város északi, Markuševec, Vidovec, Čučerje és Kašina nevű külkerületeihez közel észlelték. Mivel a szeizmikusan aktív, Észak-Medvednica feltolódási zóna Zágráb belvárosától mindössze 7 kilométerre található, a városmag jelentős károkat szenvedett. 

Az 1880-as, 6,3-as magnitúdójú rengés óta ez volt a környéken mért legerősebb földmozgás. Az első jelentések – épp úgy, mint 1880-ban – a zágrábi katedrális két tornyát ért károkra fókuszáltak. 1880-ban a katedrális egyik tornya olyan mértékben sérült, hogy végül az épület teljeskörű felújítása és átalakítása mellett döntöttek: Friedrich von Schmidt és Herman Bollé építészek neogótikus stílusban állították helyre a katedrálist. A tavalyi földrengés rekonstrukciós munkálatok közepette érte a templomot. A déli torony csúcsa leomlott, megrongálva a homlokzatot és az érseki rezidenciát. Az épület szerkezete statikailag meggyengült, ezért egy hónap múlva – ellenőrzött robbantással – az északi toronycsúcsot is eltávolították. A katedrális lefejezett tornyainak látványa rögvest az események szimbólumává vált.

A zágrábi Felsővárosban többnyire szakrális és múzeumi, valamint a Szent Márk tér környéki állami épületek rongálódtak meg. A Természettudományi Múzeum barokk termének tartószerkezete is jelentős károkat szenvedett. A heves rengések emellett hozzájárultak a Szent Katalin templom oltárának és kiemelkedően értékes, festményekkel és stukkóval díszített boltozatainak részleges beomlásához. E hajdani jezsuita templom a főváros egyik legfontosabb barokk kori szakrális emléke, így a szerkezet megerősítését és helyreállítását gondosan előkészítették. Sajnálatos módon a lassú ütemben haladó munkálatokat december 29-én egy újabb jelentős földrengés szakította meg, melynek következtében az oltár teljesen leomlott. Hasonló jelentőségű károk keletkeztek a remetei pálos templom és az alsóvárosi Jézus szíve jezsuita templom (Palmotić utca) épületeiben: az oltárok szinte teljes egészében leomlottak, és a tartószerkezeten több helyen repedések jelentek meg. 

A Palmotić utcai jezsuita templom a tejesen összedőlt oltárral. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
3/10
A Palmotić utcai jezsuita templom a tejesen összedőlt oltárral. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)

Elsőre elhanyagolhatóbbnak tűnő károk érték a Frangepán utcai Irgalmas Nővérek templomát és kolostorépületeit, ahol a diadalívet kellett alátámasztani, megelőzve a templom összeomlását. Azonban a részletes vizsgálatok során kiderült, hogy az utca fölé nyúló harangtorony megtámasztása is meggyengült, ugyanis szerkezete statikailag elvált a falaktól.

Az első képeken, melyekkel a műemlékvédelemben dolgozók a földrengés reggelén szembesültek, érthető módon a Horvát Restaurálási Intézet Gršković utcai, Galyuff József püspök egykori villájából kialakított székházának összedőlt timpanonja és bejárati verandája szerepelt. Innen mindössze egy kilométerre északra található Herman Bollé legjelentősebb zágrábi alkotása, a Mirogoj temető szintén jelentős károkat szenvedett épületegyüttese. A földrengés súlyosan megrongálta a temető központi templomát, valamint híres árkádjait és pavilonjait, romokban hagyva az értékes műemléket. 

A márciusi földrengést megelőzően a zágrábi Alsóváros – aminek jelentős része a századforduló és a 20. század első fele között épült – elenyésző renováción és felújításon esett át. Néhány lakóház homlokzatának és tetőszerkezetének tatarozásán kívül minden forrás és figyelem a legforgalmasabb közterek környezetére irányult. Mivel a kerület a történeti városmag része, a szigorú műemlékvédelmi előírások nagy mértékben megnövelték a potenciális felújítások költségeit. Így sokan, akik önerőből nekifogtak egy-egy ház renoválásának, a szükséges megtakarítások hiányában nem tudták befejezni azt. Ezzel párhuzamosan az épületek belső átalakításai sokszor elővigyázatlanul meggyengítették a házak tartószerkezetét. Mindent összevetve az Alsóváros épületállománya volt a legrosszabb állapotban a katasztrófa idején. 

Leomlott prákányelemek, téglák és megrongálódott autók a Đorđić utcában. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
4/10
Leomlott prákányelemek, téglák és megrongálódott autók a Đorđić utcában. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)

A tartószerkezeteket ért károk azokban azon esetekben voltak a legsúlyosabbak, ahol az épületek eredetileg téglából falazott szerkezeteit az idők során vasbeton elemekkel egészítették ki. Kívülről nézve a legszembetűnőbb sérülések a letöredezett párkányzatok és az összedőlt kémények voltak. Mivel az alsóvárosi házak jelentős része historizáló vagy szecessziós stílusban épült, megszámlálhatatlanul sok torony, fiatorony, kupola, szobor, díszöntvény és egyéb dekorációs elem zuhant az utcákra vagy vált veszélyesen instabillá. Nem véletlen, hogy a tavalyi év során felerősödtek azok a hangok, melyek a történeti épületek kortárs felújítása, átalakítása és bővítése mellett érveltek. A művészet- és építészettörténészek, továbbá a praktizáló építészek egy része és a műemlékvédelmi szakemberek azonban ellenezték ezeket az ötleteket, felhívva a figyelmet arra, hogy a homlokzatok helyreállítása elengedhetetlen a történeti városszövet megőrzéséhez.

 

A dualizmus időszakának megrongálódott szimbólumai: Kulturális és közigazgatási épületek és magyar származású építészek öröksége 

A március 22-ei első jelentések közül sok foglalkozott a Jelasics bán téri Kolmar házzal, melynek egyik tetőtornya a földre zuhant, a másikat pedig rövidesen el kellett távolítani. A közeli Jurisics Miklós utcában a Foerk Ernő és Sándy Gyula által tervezett Postapalota egyik jellegzetes timpanonja is a járdára omlott. Számos az Osztrák-Magyar Monarchia korában épült, magyar származású építész által tervezett épület rongálódott meg. A Zobel Lajos tervezte Pénzügyi Igazgatósági Palota gipszvázái és ezek talapzatai az alattuk parkoló autókra zuhantak. Hasonló sorsra jutottak az Erdőgazdasági Egylet székházának (építész: Aigner Sándor) épületszobrai is. A földrengésben a Korb Flóris és Giergl Kálmán nevéhez köthető, a budapesti millenniumi kiállításra készült, majd Zágrábban felépített kiállítási pavilon kívül-belül megrongálódott. Végül, de nem utolsó sorban a Pfaff Ferenc által tervezett központi vasútállomás is számottevő károkat szenvedett. Csak a statikus vizsgálatok befejezése után, rövid lezárását követően fogadhatott ismét utasokat. 

Matilda Hönigsberg házának megrepedt tetőtéri saroktornya a Frankopán utca és az Ilica sarkán, még eltávolítás előtt. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
7/10
Matilda Hönigsberg házának megrepedt tetőtéri saroktornya a Frankopán utca és az Ilica sarkán, még eltávolítás előtt. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)

Az Alsóváros kulturális épületei közül több múzeum, köztük az Archeológiai Múzeum épülete és kiállításai is megsérültek. A rengés következtében a Képző- és Iparművészeti Múzeum (építész: H. Bollé) statikailag meggyengült boltozatai is ledőltek, a múzeum 140. évfordulója után mindössze egy hónappal. Az intézmény leleményes igazgatója és személyzete azonban a kialakult helyzetben lehetőséget látott: megkezdték az épület szerkezetének szanálását, sőt még kiállítást is rendeztek a földrengés témája körül Shaken MUO (Megrázott múzeum) címmel. Fontos kiemelni a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia épületét ért károkat. A Friedrich von Schmidt által tervezett épület belső terei nagy mértékben megrongálódtak, ezzel veszélyeztetve az ott őrzött műveket is. 

A lassan meginduló rekonstrukciós munkálatok 9. hónapjában Zágrábot ismét erős földrengések sorozata rázta meg december 28-án és 29-én. Az epicentrumtól való nagyobb távolság miatt a földrengés hullámai vízszintesen meghosszabbodtak, mire elérték a várost. Így bár a remegések erősebbnek és hosszabbnak tűntek, mint tavasszal, az épületek többsége csak kisebb károkat szenvedett. 

 

Önkéntes intézkedések, a helyreállítás szakmai és jogi keretei

A márciusi földrengés rávilágított a sürgősségi pénzforrások hiányára és a város polgári védelmi szervezeteinek felkészületlenségére. A romok és az instabillá vált felépítmények eltakarításának első lépéseit tűzoltók és önkéntesek, főként hegymászók hajtották végre. Szerencsére viszonylag rövid idő alatt sikeresen eltávolították a legtöbb olyan elemet, mely potenciális veszélyforrást jelentett. Ezen munkálatok főleg a történelmi belváros alsó- és felsővárosi régiójára, kiváltképp a második világháború előtt épült épületállományra koncentrálódtak. 

Bár az 1960-as években és az ezt követő évtizedekben épült házakat is ritkán tatarozták, a földmozgás ezekben kevesebb kárt tett, köszönhetően az 1963-as skopjei földrengés hatására bevezetett szigorúbb szabályozásoknak. Így a vasútvonal és a Száva folyó között található terület, illetve a folyótól délre húzódó Újzágráb városrész főként vasbeton-vázszerkezetes, modernista épületei könnyebben vészelték át a történteket. 

A földrengés után a kormány legsürgetőbb feladata egy olyan jogszabályi keret létrehozása volt, mely mindenki számára biztosítja a helyreállításhoz szükséges szakmai és anyagi segítséget. Sokan emlékeztek még az 1979-es dubrovniki földrengésre, melyet követően speciális kormányrendelet biztosította, hogy a világörökség részét képező város épületeit a lehető legszervezettebb módon lehessen helyrehozni. Egyértelmű volt, hogy ezúttal is hasonló reakcióra van szükség. 

Kőlépcső a történeti belvárosban, a Radić és Tkalčić utca között. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
6/10
Kőlépcső a történeti belvárosban, a Radić és Tkalčić utca között. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)

Bár a szakmabeliek között több különböző rendelet vázlata is keringett, végül Zágráb városa önálló koordinációs tanács létrehozása mellett döntött, melynek feladata a teljes restaurációs program kidolgozása volt. A Területrendezési Intézet által vezetett tanács együttműködésre épülő folyamatot kezdeményezett, melyhez a minisztériumokon túl több különböző szakmai és oktatási szervezet is csatlakozott. A rendelet véglegesítése még nem fejeződött be, de azt remélik, hogy a dokumentáció meghatározó eleme lesz a további terület- és várostervezési tevékenységeknek. 

Több hónapon át tartó vita eredményeként a horvát parlament elfogadta a földrengés utáni Zágráb, valamint Krapina-Zagorje és Zágráb megyék újjáépítéséről szóló törvényt. A rendelkezés előírja, hogy a magánházak renoválásának anyagi forrásait 60%-ban az állam, valamint 20-20%-ban az önkormányzat és a tulajdonos köteles állni. Mivel az épületek mindössze 1,5%-a középület és túlnyomó többségük magántulajdonban van, az alacsony jövedelmű ingatlantulajdonosoktól és a 200000 kunánál kevesebbet érő ingatlanok tulajdonosaitól az állam a munkálatok teljes költségét átvállaja. Ez utóbbi intézkedés közel 26000 épületre vonatkozik a fővárosban és a környező területeken. 

Az ország továbbá jelentős támogatásokat kapott az Európai Bizottságtól az EU Szolidaritási Alapján keresztül. Az összesen közel 700 millió eurós összegből 2020 augusztusára előlegként már 89 milliót folyósítottak. 

Súlyos károkat szenvedett ház a Đorđić utcában. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
9/10
Súlyos károkat szenvedett ház a Đorđić utcában. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)

A Belváros mint építkezési terület

Mostanában Zágrábban járva az utcák leginkább egy nagy, sürgő-forgó építkezési területre hasonlítanak. Bár az adminisztráció és a bürokrácia útvesztői lelassítják a folyamatokat, számos intézmény – főleg múzeumok, közintézmények és egyházi közösségek – már megkezdte a restaurálás és a szanálás munkálatait, és előkészítették az ehhez szükséges műemlékvédelmi tanulmányokat, építészeti és statikai terveket. 

A továbbra is lakhatatan és veszélyes állapotban lévő épületek lakói sem várhatnak sokkal tovább, azonban részben saját megtakarításaikra kell, hogy támaszkodjanak. A becslések szerint egy átlagos belvárosi történeti épület helyreállítása minimum 15 évnyi adósságtörlesztést von maga után. Minél idősebb a ház, az összeg annál feljebb kúszik, nem riktán elérve a lakásonkénti 15-30000 eurót. A lakosok – akik megtehetik –  azonban minél hamarabb szeretnének nekivágni a renovációnak, hiszen jelenleg ideiglenesen bérelt lakásokban, rokonoknál vagy barátoknál, illetve szűkös kollégiumi szobákban kénytelenek meghúzódni. 

Az újjáépítés minden jel szerint legkevesebb egy évtizeden keresztül fog tartani, Zágráb belvárosa csak ezt követően nyerheti vissza korábbi képét. Emellett több kortárs beépítésre is számítani lehet. Egy bizonyos, a 2020-as földrengések erőteljesen befolyásolni fogják a jővőbeni építési szabályzatot és statikai előírásokat. 

Boris Dundović

A Foerk Ernő és Sándy Gyula által tervezett Postapalota megrongálódott oromzatai. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)
10/10
A Foerk Ernő és Sándy Gyula által tervezett Postapalota megrongálódott oromzatai. (Fotó: Paolo Mofardin, Művészettörténeti Kutatóintézet, Zágráb)

Míg a sorozat első része Zágrábbal és a főváros épületállományának rekonstrukciójával foglalkozik, a második rész a Banovina területén található városokat – Petrinya, Sziszek és Glina – és a körülöttük lévő kisebb falvakat ért károkra fókuszál. Emellett összegző áttekintést nyújt a jövőbeli tevékenységekről és a közelgő tendenciákról, mind az újjáépítés, mind az új építések területén.

Valamennyi fotó 2020 áprilisában készült.

 

Angol nyelvről fordította és szerkesztette: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk