| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Válasz egy válaszra - A Budai Vár fejlesztési koncepcióvázlata

1/24

A rekonstrukció két vitatható hitelességű eleme, a déli rondalla és a buzogány torony. Ilyen alakban korábban sosem léteztek

Kevéssé jelentékeny, de mégis bemutatott épületek maradványai a palota kerjében (Polgár Csaba)

Az egykori lőportorony botlóakadályként emelkedik ki a panorámában gyönyörködő sétálók lába elé (Kelecsényi Kristóf)

A Szent György téri homlokzat értelmezhetetlen és elhibázott kapcsolata a felmagasított maradványokkal (Kelecsényi Kristóf)

A Savoyai-terasz a huszas években (képeslap)

A nagy bálterem a jelenlegi B-épületben volt. (képeslap)

A Habsburg-terem szinte nem is sérült. Eltüntetése politikai okokból volt nyilvánvaló, a műemléki státus nem számított-képeslap

Az OSZK-nak helyet adó F-épület egykori főlépcsőháza. (képeslap)

A királyi palota színesben. (fortepan.hu)

A Habsburg-lépcső megmenthető lett volna (Czagány István - A Budavári Palota és a Szent György téri épületek)

A Szent György téri homlokzat az ostromot követően. Távolról sem menthetetlen... (fortepan.hu)

A nagy bálterem bombatalálat kapott.

A Szent Zsigmond kápolna képen is látható boltozati sérülését, és üvegkárokat kivéve épen maradt.

A középkori palota csekély maradványainak feltárása abszolút elsőbbséget élvezett - Gerevich László: A budai vár feltárása

Az újjáépítés alatt álló palota 1960 körül. Jól látható a teljesen ép Főőrségi épület a kép bal oldalán

A nagy bálterem homlokzati szakaszának teljes átépítése 1962-ben (Kollányi Béla - Az újjáépült Budavári Palota)

A titkolnivaló örökség, a Nádori-kripta reprezentatív bejárata napjainkban (Zsámboki Miklós)

A C-épület lépcsőházába készült utólagoson felhúzott falon függenek a műalkotások (Zsámboki Miklós)

Az egyetlen terem, amely megúszta a teljes elpusztítást, barokk díszeit ugyanakkor levakarták (Zsámboki Miklós)

Az A-épület aulája csak múzeumi célokra teljesen alkalmatlan, viszont az épületszárny jelentős részét elfoglalja-Kelecsényi K.

Az OSZK raktárai hamarosan megtelnek (Zsámboki Miklós)

A csúcstechnika a hetvenes évekből (Zsámboki Miklós)

A telelift rendszert már csak a selejtezésekből lehet fenntartani, mellette a raktárosok kényelmét szolgáló fotel - Zsámboki M.

?>
A rekonstrukció két vitatható hitelességű eleme, a déli rondalla és a buzogány torony. Ilyen alakban korábban sosem léteztek
?>
Kevéssé jelentékeny, de mégis bemutatott épületek maradványai a palota kerjében (Polgár Csaba)
?>
Az egykori lőportorony botlóakadályként emelkedik ki a panorámában gyönyörködő sétálók lába elé (Kelecsényi Kristóf)
?>
A Szent György téri homlokzat értelmezhetetlen és elhibázott kapcsolata a felmagasított maradványokkal (Kelecsényi Kristóf)
?>
A    Savoyai-terasz a huszas években    (képeslap)
?>
A    nagy bálterem a jelenlegi B-épületben volt.    (képeslap)
?>
A    Habsburg-terem szinte nem is sérült. Eltüntetése politikai okokból   volt  nyilvánvaló, a műemléki státus nem    számított-képeslap
?>
Az    OSZK-nak helyet adó F-épület egykori főlépcsőháza. (képeslap)
?>
A királyi palota színesben. (fortepan.hu)
?>
A  Habsburg-lépcső megmenthető lett volna (Czagány István - A Budavári  Palota és a Szent György téri épületek)
?>
A  Szent György téri homlokzat az ostromot követően. Távolról sem  menthetetlen... (fortepan.hu)
?>
A nagy bálterem bombatalálat kapott.
?>
A  Szent Zsigmond kápolna képen is látható boltozati sérülését, és  üvegkárokat kivéve épen maradt.
?>
A középkori palota csekély maradványainak feltárása abszolút elsőbbséget élvezett - Gerevich László: A budai vár feltárása
?>
Az újjáépítés alatt álló palota 1960 körül. Jól látható a teljesen ép Főőrségi épület a kép bal oldalán
?>
A nagy bálterem homlokzati szakaszának teljes átépítése 1962-ben (Kollányi Béla - Az újjáépült Budavári Palota)
?>
A titkolnivaló örökség, a Nádori-kripta reprezentatív bejárata napjainkban (Zsámboki Miklós)
?>
A C-épület lépcsőházába készült utólagoson felhúzott falon függenek a műalkotások (Zsámboki Miklós)
?>
Az egyetlen terem, amely megúszta a teljes elpusztítást, barokk díszeit ugyanakkor levakarták (Zsámboki Miklós)
?>
Az A-épület aulája csak múzeumi célokra teljesen alkalmatlan, viszont az épületszárny jelentős részét elfoglalja-Kelecsényi K.
?>
Az OSZK raktárai hamarosan megtelnek (Zsámboki Miklós)
?>
A csúcstechnika a hetvenes évekből (Zsámboki Miklós)
?>
A telelift rendszert már csak a selejtezésekből lehet fenntartani, mellette a raktárosok kényelmét szolgáló fotel - Zsámboki M.
?>
1/24

A rekonstrukció két vitatható hitelességű eleme, a déli rondalla és a buzogány torony. Ilyen alakban korábban sosem léteztek

Kevéssé jelentékeny, de mégis bemutatott épületek maradványai a palota kerjében (Polgár Csaba)

Az egykori lőportorony botlóakadályként emelkedik ki a panorámában gyönyörködő sétálók lába elé (Kelecsényi Kristóf)

A Szent György téri homlokzat értelmezhetetlen és elhibázott kapcsolata a felmagasított maradványokkal (Kelecsényi Kristóf)

A Savoyai-terasz a huszas években (képeslap)

A nagy bálterem a jelenlegi B-épületben volt. (képeslap)

A Habsburg-terem szinte nem is sérült. Eltüntetése politikai okokból volt nyilvánvaló, a műemléki státus nem számított-képeslap

Az OSZK-nak helyet adó F-épület egykori főlépcsőháza. (képeslap)

A királyi palota színesben. (fortepan.hu)

A Habsburg-lépcső megmenthető lett volna (Czagány István - A Budavári Palota és a Szent György téri épületek)

A Szent György téri homlokzat az ostromot követően. Távolról sem menthetetlen... (fortepan.hu)

A nagy bálterem bombatalálat kapott.

A Szent Zsigmond kápolna képen is látható boltozati sérülését, és üvegkárokat kivéve épen maradt.

A középkori palota csekély maradványainak feltárása abszolút elsőbbséget élvezett - Gerevich László: A budai vár feltárása

Az újjáépítés alatt álló palota 1960 körül. Jól látható a teljesen ép Főőrségi épület a kép bal oldalán

A nagy bálterem homlokzati szakaszának teljes átépítése 1962-ben (Kollányi Béla - Az újjáépült Budavári Palota)

A titkolnivaló örökség, a Nádori-kripta reprezentatív bejárata napjainkban (Zsámboki Miklós)

A C-épület lépcsőházába készült utólagoson felhúzott falon függenek a műalkotások (Zsámboki Miklós)

Az egyetlen terem, amely megúszta a teljes elpusztítást, barokk díszeit ugyanakkor levakarták (Zsámboki Miklós)

Az A-épület aulája csak múzeumi célokra teljesen alkalmatlan, viszont az épületszárny jelentős részét elfoglalja-Kelecsényi K.

Az OSZK raktárai hamarosan megtelnek (Zsámboki Miklós)

A csúcstechnika a hetvenes évekből (Zsámboki Miklós)

A telelift rendszert már csak a selejtezésekből lehet fenntartani, mellette a raktárosok kényelmét szolgáló fotel - Zsámboki M.

Válasz egy válaszra - A Budai Vár fejlesztési koncepcióvázlata
Nézőpontok/Kritika

Válasz egy válaszra - A Budai Vár fejlesztési koncepcióvázlata

2011.05.25. 12:24

Cikkinfó

Szerzők:
Kelecsényi Kristóf Zoltán

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Székely Márton

Vélemények:
13

Dosszié:

Újabb levelet kaptunk a Budai Várnegyed jövőjéről kibontakozó vitához. Ezúttal Kelecsényi Kristóf Zoltán művészettörténész hallgató, újságíró és Székely Márton építészhallgató fejti ki véleményét a KÖZTI fejlesztési koncepcióvázlatáról, valamint Pákozdi Imre ahhoz fűzött válaszáról.

Élénk vita van kibontakozóban a Budai Vár jövőjéről - talán a palota legutóbbi felújítása óta nem volt ilyen diskurzus a területet illetően. Az azóta eltelt két évtized is számos kérdést és problémát hagyott megoldatlanul a várhegy ormán. E szimbolikus épületegyüttes a magyar kulturális identitás fontos eleme. A vár - ahogy a köznyelv leginkább nevezi - mindannyiunk számára fontos. A városlakók és az idelátogatók csodálják jelen formájában is. De aki történetileg mélyebbre ás, az első archív fotókat meglátva rögtön érzi az 1945 előtti állapothoz képest végbement drámai értékvesztést. A jelenlegi helyzettel összehasonlítva nyilvánvaló, hogy a területben sokkal több lehetőség rejlik annál, mint amit az 1949 és 1985 közötti rekonstrukció kibontott. Ennek egyes hozadékai valóban pozitívak, de az elveszett-rekonstruált-hozzáadott értékek mérlege összességében nem nevezhető annak. Eddig ezt csak a várral behatóbban foglalkozók tudták pontosan.

 

A rekonstrukció két vitatható hitelességű eleme, a déli rondalla és a buzogány torony. Ilyen alakban korábban sosem léteztek
1/24
A rekonstrukció két vitatható hitelességű eleme, a déli rondalla és a buzogány torony. Ilyen alakban korábban sosem léteztek

Kevéssé jelentékeny, de mégis bemutatott épületek maradványai a palota kerjében (Polgár Csaba)
2/24
Kevéssé jelentékeny, de mégis bemutatott épületek maradványai a palota kerjében (Polgár Csaba)

Az egykori lőportorony botlóakadályként emelkedik ki a panorámában gyönyörködő sétálók lába elé (Kelecsényi Kristóf)
3/24
Az egykori lőportorony botlóakadályként emelkedik ki a panorámában gyönyörködő sétálók lába elé (Kelecsényi Kristóf)

A Szent György téri homlokzat értelmezhetetlen és elhibázott kapcsolata a felmagasított maradványokkal (Kelecsényi Kristóf)
4/24
A Szent György téri homlokzat értelmezhetetlen és elhibázott kapcsolata a felmagasított maradványokkal (Kelecsényi Kristóf)

 

 

A rendszerváltás hajnalára az újjáépítés végleg kifulladt, így sosem lett befejezve. Bántó foghíjak találhatóak a Vár minden terén. Hiányzik a Szent György tér nyugati oldala, északi részét egy minisztériumépület kétszintes lábazati csonkja határolja el a szintén foghíjas Dísz tértől. A Szentháromság tér délkeleti sarkában, a korábbi Eszterházy-palota helyén lévő foghíj ront a Mátyás Templom városképi érvényesülésén. A Kapisztrán téren pedig egy indokolatlanul lebontott templom helyén a magyar műemlékvédelem jelképekének is tekinthető bokáig érő falak emlékeztetnek egy korszak barbár döntésére. A csonkjában álló Honvéd Főparancsnokság (Dísz tér 17.) épületének rekonstrukciójáról kibontakozott vita során merült fel újra a gondolat: az egész vár jövőjéről átfogó képpel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy bárhol, bármilyen mértékben hozzányúlhassunk. Nyilvános viták sora szükséges ahhoz, hogy egyáltalán megkíséreljük tisztázni, melyek azok az értékek, amiket érdemes megtartani, rekonstruálni vagy hozzáadni a helyhez. Úgy tűnik, hogy az átfogó gondolkodás és ehhez kapcsolódva a vita is kibontakozóban van. Ennek keretében tennénk pár megjegyzést a KÖZTI koncepcióvázlatához, és Pákozdi Imrének arra született válaszához.

A diskurzusból úgy tűnik, jó páran vannak, akik megkérdőjelezik, szükséges-e egyáltalán a palota programjának ilyen léptékű újragondolására. A hatvanas években kitalált kulturális fellegvár koncepció jól illeszkedett a Kádár-korszak politikájához. A rendszerváltást követő történelmi revízió eredményeképpen azonban nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia, de a korszak építészetének újraértékelése is megkezdődött, és ma már nem csak az öreg váriak beszélnek elragadtatással az egykori pompáról, de építész-szakmai körökben is mind többen hozzák szóba a Hauszmann Alajos tervezte palota és környezete ilyetén átépítésének tarthatatlanságát.

 

 

A    Savoyai-terasz a huszas években    (képeslap)
5/24
A Savoyai-terasz a huszas években (képeslap)

A    nagy bálterem a jelenlegi B-épületben volt.    (képeslap)
6/24
A nagy bálterem a jelenlegi B-épületben volt. (képeslap)

A    Habsburg-terem szinte nem is sérült. Eltüntetése politikai okokból   volt  nyilvánvaló, a műemléki státus nem    számított-képeslap
7/24
A Habsburg-terem szinte nem is sérült. Eltüntetése politikai okokból volt nyilvánvaló, a műemléki státus nem számított-képeslap

Az    OSZK-nak helyet adó F-épület egykori főlépcsőháza. (képeslap)
8/24
Az OSZK-nak helyet adó F-épület egykori főlépcsőháza. (képeslap)

 

 

Történelmi tény, hogy ami 1949 és 1985 között zajlott a várhegy déli felén, annak számos, a műemlékvédelemtől messze eső részlete van: például a szemrebbenés nélkül elbontott, csekély mértékben sérült, barokk eredetű Szent Zsigmond-kápolna, az 1960-as években a Szent György térről eltüntetett Teleki-palota, vagy a Hauszmann tervezte egykori Főőrségi épület, amely teljesen ép volt, mégis elbontották. További példa lehet a politikai nyomásra csak ímmel-ámmal helyreállított barokk trónterem. A szakmabeliekben ma már szinte szégyenérzetet kelt az, amit itt politikai nyomásra és talán részben saját indíttatásra megengedett magának a korabeli műemlékes-, és építészszakma. A helyreállított középkori erődrendszer (kritizálható hitelességű elemeivel) nem kárpótolhat minket az elpusztított barokk és neobarokk enteriőrökért, ahogyan ezt sokáig propagálták.

Pákozdi Imre szerint a Királyi Palota "sajnos nem a magyar állami szuverenitás épített jelképe". Véleményünk szerint Pákozdi téved, amikor pusztán az építtetőkből vezeti le ezt a gondolatát. Buda esetében sokkal fontosabb maga a helyszín, illetve az az általa mellékesnek tartott körülmény, hogy a korabeli magyar építészet és iparművészet csúcsteljesítménye volt a ház. Való igaz, hogy a társadalom egy része - saját korában - némi ellenszenvvel tekintett a palotára, és nem is jogtalanul. Ám az vitathatatlan, hogy az állami reprezentáció első számú helyszíne volt 1944-ig. Továbbá ne feledjük, hogy csak a reprezentációs tevékenységek és a résztvevő személyek kötődtek közvetlenül a Monarchiához, vagy a Horthy-korszakhoz. Ebben a kontextusban az épületet, annak formáját nem érezzük bűnösnek - a figurális dekoráció konkrét utalásaival együtt sem. Így számunkra elfogadható, sőt célszerű ezeknek a tereknek legalább részleges  újraalkotása és a mai állami reprezentációban való használata. E rendezvények lebonyolításához pontosan az itt rekonstruálandó termek lennének szükségesek, a Parlament nem tud minden igényt kielégíteni, egyéb helyszínek pedig méltatlanok. A várpalota történetileg jogosult ezekre a funkciókra, az Osztrák-Magyar Monarchia emlékének megidézésétől félni 90 év elteltével nem kell. A Habsburgok emlékezetének totális kiirtása az 1949 utáni időszak politikai logikájába illeszkedett. Azonban ez éppen akkora történelmi hazugság volt, mintha a jelen koncepció az 1949 és 1985 közötti rekonstrukció minden elemét el kívánná törölni. Ez pedig nem így van, a Budapest Történeti Múzeum tereinek, és a hozzá szorosan kapcsolódó, rekonstruált középkori palota maradványainak megőrzése – nagyon helyesen – a koncepció része.

 

A királyi palota színesben. (fortepan.hu)
9/24
A királyi palota színesben. (fortepan.hu)

A  Habsburg-lépcső megmenthető lett volna (Czagány István - A Budavári  Palota és a Szent György téri épületek)
10/24
A Habsburg-lépcső megmenthető lett volna (Czagány István - A Budavári Palota és a Szent György téri épületek)

A  Szent György téri homlokzat az ostromot követően. Távolról sem  menthetetlen... (fortepan.hu)
11/24
A Szent György téri homlokzat az ostromot követően. Távolról sem menthetetlen... (fortepan.hu)


A nagy bálterem bombatalálat kapott.
12/24
A nagy bálterem bombatalálat kapott.

A  Szent Zsigmond kápolna képen is látható boltozati sérülését, és  üvegkárokat kivéve épen maradt.
13/24
A Szent Zsigmond kápolna képen is látható boltozati sérülését, és üvegkárokat kivéve épen maradt.

  

 

Úgy véljük továbbá, hogy e rekonstrukció bizonyosan széles körű társadalmi támogatottságra számíthat. Mindezeket figyelembe véve, a formájában újraalkotott Hauszmann-féle királyi palota méltó kerete lehetne az új tartalomnak: a III. Köztársaság önreprezentációjának. Nem félünk tőle, hogy a mai társadalom letűnt rendszereink emlékét fogja látni benne. (Bár sajnos e kérdés megítélése igencsak aktuálpolitikai szemszögből történik a legtöbb szereplő részéről.) Az egykori európai uralkodói rezidenciák állami reprezentációs használata amúgy sem példa nélküli a kontinensen, mértékadó és stabil demokráciák hasznosítják ily módon a királyság épített örökségét. Megjegyzendő, hogy nem csak az állami funkciót kizárólagosságát tartjuk ideálisnak. A Budapesti Történeti Múzeum kezelésébe lenne célszerű adni a lehető legtöbb rekonstruált helyiséget és széles körű nyitva tartással biztosítani továbbra is - egy modern vármúzeum keretében - az ország egyik legfontosabb műemlékének megismerhetőségét. (Legyen ellenpélda a Sándor Palota, amelynek zárva tartása csak a biztonsági szervek kényelmét szolgálhatja!)

Sokan a helyhez szellemileg méltatlannak érzik a jelenlévő funkciókat (MNG, OSZK, BTM). Fontos figyelembe venni, hogyan kerültek annak idején ezek a funkciók a programba: a Kádár-rendszer személyi kultusztól való elhatárolódásának melléktermékeként. Később maguk a pártállam politikusai is fejüket csóválták, miért építtettek ilyen kiemelt helyen, ilyen drágán egyszerű kultúrházat. Egyértelműbb a funkciók helyzete technikai szempontból: egyik intézmény sem tud ideálisan működni az épületben. Pákozdi szerint mindkét intézmény jó helyen van. A palota történetéről írt - hg.hu-n megjelenet - cikksorozatunkkal kapcsolatosan volt alkalmunk mind az OSZK, mind az MNG munkatársaival beszélgetni. Ők korántsem látták ennyire rózsásnak a helyzetet. A beépített csúcstechnika ma már inkább nevezhető muzeális érdekességnek.

 

A középkori palota csekély maradványainak feltárása abszolút elsőbbséget élvezett - Gerevich László: A budai vár feltárása
14/24
A középkori palota csekély maradványainak feltárása abszolút elsőbbséget élvezett - Gerevich László: A budai vár feltárása

Az újjáépítés alatt álló palota 1960 körül. Jól látható a teljesen ép Főőrségi épület a kép bal oldalán
15/24
Az újjáépítés alatt álló palota 1960 körül. Jól látható a teljesen ép Főőrségi épület a kép bal oldalán

A nagy bálterem homlokzati szakaszának teljes átépítése 1962-ben (Kollányi Béla - Az újjáépült Budavári Palota)
16/24
A nagy bálterem homlokzati szakaszának teljes átépítése 1962-ben (Kollányi Béla - Az újjáépült Budavári Palota)

 

 

Az OSZK raktári kapacitása valóban a végét járja, a külső raktárak már most is kényelmetlenséget jelentenek mind a dolgozók, mind a könyvtárhasználók számára. Talán nem nehéz elképzelnünk, micsoda különbség rejlik a 30 percen belül, és az 1-2 munkanapon belül kézhez kapott dokumentumok között. Azon túl, hogy magának egy nemzeti könyvtárnak inkább illene egy, a város mindennapi forgalmával jobban összekötött helyen lennie. A Magyar Nemzeti Galéria problémái is sokrétűek. A palota A-, B-, C-, és D-épületeinek tervezésekor kötöttek voltak az építészeti előzmények, de a hatvanas évek sem fukarkodott a reprezentatív terekkel. Az egykori bálterem paravánokkal megosztva is alkalmatlan képek bemutatására. Az A-épület hatalmas aulája kiállításmegnyitók hátterén kívül semmilyen múzeumi célra nem alkalmas. Gigantikus reprezentatív térsort jelent a C-épület főlépcsőháza és kupolatere, valamint annak a szomszédos szárnyakba átnyúló terei, amelyek mind-mind csupán kompromisszumokkal használhatók kiállításra.

A Szent György téren Pákozdi szerint "visszaépítenének mindent, ami ott az utóbbi 150 évben előfordult". Erről szó sincs (ahogyan a polgárváros valóban túlzó századfordulós beépítéseinek feltámasztásáról sem), mindössze a Teleki-palota rekonstrukcióját tervezik, az eredeti homlokzatokkal. A tér további, hiányzó térfalainak beépítésére pontosan olyan javaslatot ad a terv, amit Pákozdi szabatosan meghatároz a beépítésre: szabályozott tömegforma keretei között elegáns új épületek. Más kérdés ezek funkciója. Eredetileg a tér a polgárvároshoz tartozott, szerves fejlődés eredményeként kebelezte be a palotanegyed. Jelentősége elsősorban abból adódott, hogy ez volt a Királyi Palota főbejárata előtti tér. Később egyéb fontos intézmények emelték rangját. A nemzet főtere-e vagy sem, ez szerintünk pusztán elnevezés kérdése, mert mind az államélet, mind a városkép szempontjából fölöttébb jelentős a tér. Túlzottan is ahhoz, hogy közönséges lakóházak álljanak itt. A hivatkozott Teleki-palotában is a Habsburg-ház magyar ágának tagjai laktak. Indokoltnak érezzük tehát a presztízsintézmények elhelyezését, amelyek terhelése nem fojtaná meg a tér életét, hiszen a Sándor Palota - mint Köztársaság Elnöki Hivatal - ma sem okoz zavart a napi turistaáradatban. Vélhetőleg az alkotmánybíróság még kevesebb, a Miniszterelnöki Hivatal hasonló biztonsági rendszert igényelne.

 

 

A titkolnivaló örökség, a Nádori-kripta reprezentatív bejárata napjainkban (Zsámboki Miklós)
17/24
A titkolnivaló örökség, a Nádori-kripta reprezentatív bejárata napjainkban (Zsámboki Miklós)

A C-épület lépcsőházába készült utólagoson felhúzott falon függenek a műalkotások (Zsámboki Miklós)
18/24
A C-épület lépcsőházába készült utólagoson felhúzott falon függenek a műalkotások (Zsámboki Miklós)

Az egyetlen terem, amely megúszta a teljes elpusztítást, barokk díszeit ugyanakkor levakarták (Zsámboki Miklós)
19/24
Az egyetlen terem, amely megúszta a teljes elpusztítást, barokk díszeit ugyanakkor levakarták (Zsámboki Miklós)

Az A-épület aulája csak múzeumi célokra teljesen alkalmatlan, viszont az épületszárny jelentős részét elfoglalja-Kelecsényi K.
20/24
Az A-épület aulája csak múzeumi célokra teljesen alkalmatlan, viszont az épületszárny jelentős részét elfoglalja-Kelecsényi K.

 

 

A palota és a polgárváros 1945 utáni államtalanítása, majd a műemléki felújítások nem csak a hivatali, de a kereskedelmi életet is kiölték a negyedből. Jóformán kikapcsolták a városnak ezt a részét a természetes vérkeringésből, nem kis mértékben hozzájárulva ezzel a mai, tetszhalott állapothoz. Ennek a helyzetnek egyetlen nyertese van csupán: a várfalon belül lakóknak azon része, akik kertvárosi nyugalomra vágynak. Azzal azonban nem merészkedünk talán túl messzire, ha kijelentjük: Budapest legrégebbi, történelmi részében ez óriási luxus, amit aligha szabad megengednünk magunknak.

Szerintünk nem helytelen gondolat a Duna-parti telkek részleges újbóli beépítése sem. Városképileg előnyösebb volt a háború előtti összkép. A ma a palota alatt előbukkanó házsor kevésbé reprezentatív. A Clark Ádám téri kereszteződés egykori struktúrájának visszaállítása merész ötlet, sikere nagyban függ a majdani konkrét épületektől. Igaz, hogy megszoktuk a tágas teret és a körforgalmat, de egykoron azt is, hogy az eredeti térrendszer impozánsan feszes volt az épületek között, két végében a Lánchíddal, illetve az Alagúttal.

Mind a palota, mind a Szent György tér, mind a polgárváros helyzetéről szóló bekezdésekből kiviláglik, hogy Pákozdi szerint a vár legyen kedélyes, minél civilebb hely. Egyetértünk. De nem féltjük a polgári életet a "fennkölt szellemű" intézményektől. Sőt szerintünk ezek a funkciók épp úgy szükségesek, mint az ingatlanpiac befagyását eredményező önkormányzati tulajdonrendszer felülvizsgálata. A már említett drasztikus értékveszteség fő problémája, hogy 1945 óta nem sikerült hatékonyan kezelni az elvesztett értékek pótlását, ezért a "valami hiányzik" érzése lebeg a várban. Nem lehet, és egyáltalán nem is szükséges mindent visszaállítani a háború előtti állapotba. De úgy véljük, ezen intézmények tekintélyük súlyával jótékony hatással lennének a várnegyedre. Nem korlátozódhat igényünk e helyen pusztán arra, amit Pákozdi feltételez az ideális atmoszférához. Emiatt látjuk úgy, hogy a zártabb intézmények elhelyezése a várba helyénvaló elv, de csak ha a gyakorlatban nem sérül a polgári használat, és egyensúlyban marad az állami, valamint a turisztikai használattal. Ehhez azonban szükséges az a párbeszéd, ami talán végre elkezdődhet.

 

 

Az OSZK raktárai hamarosan megtelnek (Zsámboki Miklós)
21/24
Az OSZK raktárai hamarosan megtelnek (Zsámboki Miklós)

A csúcstechnika a hetvenes évekből (Zsámboki Miklós)
22/24
A csúcstechnika a hetvenes évekből (Zsámboki Miklós)

A telelift rendszert már csak a selejtezésekből lehet fenntartani, mellette a raktárosok kényelmét szolgáló fotel - Zsámboki M.
23/24
A telelift rendszert már csak a selejtezésekből lehet fenntartani, mellette a raktárosok kényelmét szolgáló fotel - Zsámboki M.

 

Kívánatos lenne vitaestek, kiállítások, publikációk sorozatává tenni a folyamatot. Szükségesnek érezzük továbbá az összevetést más rekonstrukciókkal. Léptékét, építészeti tabudöntögetését tekintve igen tanulságos a drezdai Frauenkirche és környezetének jelenleg is zajló újjáépítése. Továbbá országon belül mintaértékűnek tartjuk a Gödöllői királyi kastély évtizedek óta tartó, jól ütemezett felújítását, amely kisebb léptéke ellenére jó példaként szolgál a műemléki és történelmi-kulturális szempontok helyes egyensúlyára és a hosszútávú gondolkodásra. Az egykori monarchia megidézése itt összhangra talált a hely történeti adottságaival és korunk igényeivel.

Kelecsényi Kristóf Zoltán - a hg.hu újságírója, művészettörténész hallgató  
Székely Márton - építészhallgató

Kapcsolódó oldal

„Városépítészeti játszótér" - Drezda újjáépítési fázisai 1945-től napjainkig

Vélemények (13)
Castello Reale
2012.01.08.
19:27

Kedves Kelecsényi Kristóf Zoltán és Székely Márton! https://sites.google.com/site/epiteszetimuzeum/ Kíváncsian várom a véleményeket. Lehet, hogy már látták ...

FenyvesiHK
2012.01.09.
09:12

@Castello Reale: Tudom, hogy BIA nem népszerű ember mostanság. Nálam sem mindig népszerű olykor arrogáns városfejlesztő ötleteivel. Amit viszont az alábbi helyen ír a Budai Várról, az korrekt,objektív összefoglalása az objektum problémáinak és a lehetséges kiutaknak. Sok helyen egybecseng a Kelecsényi-Székely írással, ajánlom mindenki figyelmébe. http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/legvarak.1065.html

alfoldi2011
2012.01.08.
11:25

Kevesebb lenne a Várral kapcsolatos vita, egyértelműbb lenne a helyzet, ha Magyarország átalakulna alkotmányos monarchiává. Ugyan mi a bajuk az angoloknak, a védeknek, a norvégeknek, a hollandoknak? Lízingeljük tehát a kisebb, szép svéd királylányt!

arter
2012.01.08.
17:12

@alfoldi2011: Rendben. És ki legyen a férje?

alfoldi2011
2012.01.08.
20:30

@arter: Egy közbeszerzett huszár, az egykori pünkösdi király mintájára! Van tapasztalat!

Pákozdi Imre
2011.05.28.
16:50

A Várnegyedről: köszönet a válaszért. Először, ami tetszett: a szerzők kritikával szemlélik a „polgárváros valóban túlzó, századfordulós beépítéseit” (pl. a korábbi „flamboyant neogót” Pénzügyminisztériumot, továbbá a Levéltárat, Külügyminisztériumot, Hadtestparancsnokságot, Hadügyminisztériumot, a nagyméretű, eklektikus bérházakat a Dísz tér északi oldalán). Nagyon fontos, hogy megemlítik: a Szent György tér eredetileg nem a Palotanegyedhez, hanem a Polgárvároshoz tartozott. Tetszik, hogy belátják a láthatót, és a Clark Ádám tér kapcsán leírják: „megszoktuk a tágas teret és a körforgalmat”. Rokonszenves, hogy nyilvános vitasorozatot javasolnak. Nem tetszik ugyanakkor a politikum minduntalan, fegyverforgatás-szerű felemlegetése: a hivatkozások "a Kádár-korszakra", „egy korszak barbár döntéseire”, a „politikai nyomásra”, a „sokáig tartó propagálásra”, „a Habsburgok emlékezetének totális kiirtására”. Furcsa szemléletet tükröz, ahogy nehezményezik, hogy „a várfalon belül lakók kertvárosi nyugalomra vágynak”. Én nem a Várban lakom, de szerintem ez a vágy egy történelmi negyedben nem luxus. A Vár fejlesztésével kapcsolatban két külön területről kell dönteni: a Palotanegyedről és a Polgárvárosról. A Polgárváros kapcsán a szerzők csak deklarációkat tettek, nem pedig azzal vitáztak, amit leírtam. Bocsássanak meg, de a vita lényege nem egyszerűen ellentétes nézetek hangoztatása, hanem a másik fél érveinek megcáfolása. A szerzők semmilyen új érvvel nem tudták még csak árnyalni sem azt a véleményemet, hogy a Polgárvárosban új intézményekre nincs szükség, sőt, a ma meglévők kitelepítésével növelni kellene az ott lakók számát. A Szent György tér beépítésének legjobb megoldása pedig a lakhatóvá tétel, tehát hogy a teret visszaadjuk a Polgárvárosnak. (Kis Péter építészt pedig, aki kétszer is megnyerte a Dísz tér és a Szent György tér közötti, volt Hadtestparancsnokság tömbjének beépítési pályázatát, meg kell követni a vitatható koncepciójú pályázati kiírásért és kompenzálni illik az erőfeszítéseit. De ezt – gondolom - szerzőink sem vitatják.) A Polgárváros közlekedéséről már annyit írtam, hogy most nem ismétlem meg – már csak azért sem, mert ebben egyetérteni látszunk. A Palotanegyed az igazi építészeti kérdés. Éppen azért, amit elismerek én is, sőt, fájó szívvel, és nem mellékesen említek: hogy Hauszmann Alajos palotája, pontosabban a XX. század elejére kialakult épületegyüttes jelentette a Palotanegyed építészeti csúcspontját. Ugyanakkor gondoljuk végig, milyen építészi gesztust jelentene egy XX. század eleji neobarokk, elemeiben helyenként neoklasszicista, helyenként neoreneszánsz – tehát eklektikus - épületegyüttes újbóli felépítése, amelynek eredeti funkciója kiürült… Kiürült, mert ez a monarchikus kísértetkastély nem lenne adekvát reprezentációja semmiféle mai magyar állapotnak. Főistálló, lovarda, az udvarlaki őrség épülete - ugyan kérem. Elég, ha az ország területének egyharmadára zsugorodására gondolunk, vagy arra, hogy immáron köztársaság vagyunk, méghozzá 82%-os GDP-arányos eladósodottsággal, és majdnem három millió, a létminimum szintjén vagy az alatt tengődő honfitársunkkal. Miről is beszélünk, Uraim? Mit ünnepelnénk több tízezer négyzetméter neobarokk, helyenként rokokóban tobzódó palotatér 110 évvel ezelőtti, eklektikus újra berendezésével és állami reprezentációba vonásával, másfélezer milliárd forintért? Miközben van egy józanul, a XVIII. század magyar barokk építészeti hagyomány valóságáig visszanyesett stílusú épületegyüttesünk. Tartozik hozzá egy meseszép park lehetőségét magában hordozó, látványosan és a kor legjobb régészeinek és építészeinek munkája nyomán, hitelesen rekonstruált középkori rondella, hangsúlyos Buzogány-toronnyal, megtisztított rálátással a várfalakra és a palotára. Én is sajnálom a gyönyörű, kétkarú Habsburg-lépcsőt a Nemzeti Galéria bejárata elől, de nem sajnálom a hauszmanni kupolát. Czagány István írta, közel ötven éve: a mai kupola az egész épülettömbbel tart vertikális tömegegyensúlyt, míg az a száz évvel ezelőtt épült, hauszmanni gyönyörűség csupán a tető elemeinek egyike volt. Kérem a szerzőket, olvassák alaposan Gerő Lászlót, Zolnayt és Czagányt. Utóbbi – tehát Czagány István - „A Budavári palota és a Szent György tér…” c. munkája a hozzáértésen túl, nem csak az építészeti szaknyelv lenyűgöző használatával örvendeztet meg bennünket, hanem azzal a bátorsággal és függetlenséggel, ahogy mérleget von a saját maga és kollégái (esetenként főnökei….!) által végzett restaurálási munka eredményei és hibái kapcsán. Időnként vissza kellett lapoznom az impresszumhoz: a könyv valóban 1966-ban, nem pedig a rendszerváltás után jelent meg? Pákozdi Imre

Pujol
2011.05.30.
18:45

@Pákozdi Imre: Tisztelt Pákozdi Imre Csak csendben jegyezném meg, hogy a Hauszmann féle palota is anakronisztikus és hivalkodó volt a maga korában - ugyanúgy a lakosság harmada mély szegénységben élt de olyan szinten, hogy milliók vándoroltak el a nyomor elől...persze tudom, utólag kanonizált korszak, önképünk egyik fontos pillére stb, nem folytatom de talán érzi, hogy azok az érvek amelyeket Ön felhozott még sem valódi érvek a rehabilitáció ellen. Arról nem is beszélve, hogy a funkciója egy királyi palotának vagy konkrétan a trónteremnek ugyanúgy nem volt már akkor sem, a "magyar" király évente pár napot töltött itt, udvartartása nem volt...lényegében rongyrázás volt az egész és inkább volt politikai üzenete a várhegy akkori fejlesztésének. Egyébként én sem tartom jó ötletnek a teljes rekonstrukciót, de a részlegest igen, párhuzamosan azzal hogy a most ott székelő intézményeket megtiszteljük a 21. században azzal, hogy méltó körülmények között működhessenek. A felszabadult terek egy részét meg rekonstruálják mezei látványosságnak, másik részét meg állami reprezentációs célokra lehetne átalakítani. Ami a részemről igazán probléma, hogy hogy lehetne úgy átalakítani a külső homlokzatot és a tetőt, hogy a jelenlegi kupola is megmaradhasson ugyanis azzal én is egyetértek, hogy jobbra sikerült mint az elődje, meg kellene őrizni.

Pákozdi Imre
2011.05.31.
02:46

@Pujol: Egyetértek abban, hogy szociális szempontból akkor is anakronisztikus volt. Politikailag azonban az akkori államberendezkedést jól szolgálta, Habsburg királyi palotaként, amelyet az uralkodó ház magyarországi helytartói laktak. Szerintem (és úgy olvasom, Ön szerint is) leginkább ezért alkalmatlan arra, hogy mai, köztársasági állami jelkép legyen. Egyetértek a részleges, de múzeumi célú és jellegű rekonstrukcióval is. És igen: újítsuk fel a Széchényi Könyvtár logisztikáját, eszközöljünk ráncfelvarrást a Nemzeti Galéria termein és frissítsük fel a Budapesti Történeti Múzeumot. De őrizzük meg Janáky, Hidasi, Czagány, Gerő és még sok kiváló építész, valamint történész és régész kiváló arányérzékről, és a magyar történelem tiszteletéről tanúskodó eredményeit. Persze, van mit javítani ezen is: pl. a mai ablakok, fehér keretükkel, vakságot sugalló, foncsoros négyszögletességükkel, egyszerűen siralmasak.

FenyvesiHK
2012.01.09.
10:16

@Pujol: A ma már egyre több kérdőjellel ékeskedő „nagy” francia forradalom sem rombolta le Versaillest, s bár eladták az „Ecserin” ami csak mozdítható volt benne, az épületet megkímélték. Az abszolutizmus után az alkotmányos monarchia, majd a köztársaság sem vált be sokáig a franciáknál, Versailles maradt. Az ancieme régime- ket éhínségek és gazdasági válságok kísérték, értelmetlen háborúkban hullot a nép. Mégsem estek neki sok gyűlöletes uralkodó személyt látott történelmi emlékhelyüknek. 1833-ban Lajos Fülöp a kastélyt megfosztotta királyi székhely státuszától és múzeummá alakíttatta át. Versailles-ban képek és szobrok vannak, mert az épület elhelyezkedése, megközelíthetősége és egyéb adottságai ezt lehetővé teszik. A múzeumi szárnyak mellett ott láthatók teljes pompájukban az ancien regime termei. Mert a történelemhez tartoznak. Túl kell lépni egyfajta plebejus gondolkodáson. Ne rögtönítélő bíróságként közelítsünk megtörtént korokhoz, mert ebben az esetben mindig találhatunk indokokat a múlt eltörlésére. Ezt már megpróbálták nemrégiben, nem jött be. Miért kell nekünk mindig ugyanabba az árokba lépnünk hol balról, hol jobbról ? Ugyanezen objektiv gondolkodás mellett vegyük tudomásul a történelem “takarításait” is minden újjá- és visszaépítésnél és éljünk a lehetőséggel.

kronosz
2011.05.26.
13:52

És még egy utolsó kérdés: meddig tart a tervezési folyamat körülbelül? _______________________________________________ http://kronosz.sinuslink.hu

kronosz
2011.05.26.
08:52

Csak pár kérdésem lenne az OSZK raktározásával kapcsolatban: lehetne nyerni azzal, hogy egy külső raktárban lennének azok a kötetek áthelyezve, amiket nem használnak napi szinten? (Úgy értem azok a kötetek lennének elvéve a Várból, amelyekhez az átlag olvasó amúgy sem férhetne hozzá) Másik kérdés, ha lenne egy külső raktár, mennyibe kerülne annak a megépítése? És ha mégis megérné egy külső raktár, mi lenne ha a várnegyeden belül lenne egy ilyen raktár (ami persze egy felújított épületben foglalna helyet, és nem lehetne róla megmondani, hogy miként szolgál) _______________________________________________ http://kronosz.sinuslink.hu

nemzetikonyvtar
2011.05.26.
11:56

@kronosz: A cikkben említett raktározásunkról szóló mondatot szeretnénk pontosítani. Két külső raktárunk van, hetente mindösze egy-két olyan kérés fordul elő, amelyeket nem tudunk aznap szolgáltatni a központi raktárunkból. Ezek azok a kommentben is említett csekély forgalmú folyóiratok, hírlapok és jegyzetek. Az egyik raktárunkban minden könyvből egy példány található, innen nem szolgáltatunk az olvasóknak, mert a központi raktárban a forgalmazható példányok rendelkezésre állnak. Bővebben blogunkban: http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2011/05/26/egy_ora_mulva_itt_vagyok Üdvözlettel: Tóth Péter Országos Széchényi Könyvtár

kronosz
2011.05.26.
12:26

@nemzetikonyvtar: Gondolhattam volna, hogy már rég feltalálták a spanyol viaszt :D _______________________________________________ http://kronosz.sinuslink.hu

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.