Csepel Kapuja városrehabilitációs program – olvasom a főváros hivatalos weblapján. Bár nekem allergiás rohamaim vannak, ha egy projektnek olyan nevet adnak, mint EKFővárosa, ÚjV.Központ, V.Kapuja, B.Főutcája, B.Szive, stb. de ne legyünk előítéletesek – azért mert eddig ezek a grandiózus nevek méretes kudarcot jelentettek, nem biztos, hogy ez is az.

A teljes cikk itt olvasható:
http://podo-pro.hu/topcsepel-vagy-hatsokapu/

Sosem vágytam prófétai babérokra. Nem kívántam a városnak, hogy ide jusson. Kilenc éve hányom a falra a borsót, keresem azt a bátor politikust, aki a pillanatnyi népszerűségért nem herdálja el a jövőt.

A város jövőjét.

De csak kisstílű túlélő-gyakornokokat találtam, akik persze, előbb-utóbb bele is buknak a saját gyávaságuk csapdájába, de közben eltelik megint jó néhány év – rükvercben.

A teljes cikk:

http://podo-pro.hu/bovliva-butitott-budapest/

Döntően önkormányzati beruházásból Budapesten létesülhet hazánk eddigi legnagyobb passzívház-beruházása, a XIII. kerületben építendő százlakásos passzívház az engedélyezési terv stádiumában van, illetve előminősítés alatt áll. Az épületegyüttest bérlakásként hasznosítanák. Példaértékű projekt lehet az önkormányzatok számára, illetve arra is, miként lehetne a hosszú évek óta szünetelő bérlakás-fejlesztési programot a kor követelményeinek megfelelően és a gazdaságosság jegyében újraindítani.

Az elmúlt néhány bejegyzésben a városépítő blog az Andrássy tengellyel foglalkozott. Az első részben megismerkedtünk a kormány terveivel, majd megnéztünk néhány európai példát, hasonló sugárutak életéről. Eljött az idő hogy a blog szerzője elgondolkozzon azon, vajon mi lehet az Andrássy út, és a kapcsolódó területek jövője, ha megvalósul a tervezett Andrássy negyed, és az Andrássy tengely. Nézzük meg tehát milyen volt régen az Andrássy út, mi az ami változott, és milyen kihívásokkal kell a jövőben szembenézni.

A város elegáns fasorába települt sátortábort még nem számolta fel a közterületfelügyelet, de megoldás sincs még. Az erősen szocialista propaganda a szociális bérlakásépítést nyomja - mintha Magyarországon lennék - pedig van annál sokkal hatékonyabb módja is a bérlakás-kínálat növelésének: a példa Budapestről, a XX. század első feléből, ma is működőképes.
Bővebben itt:
http://podo-pro.hu/ha-rothschild-volnek-fasor/

Jó ideig “színvak” voltam.

Az ötvenes-hatvanas évek a szürkeség emlékét hagyták bennem.

A nemzetközi silányság építészete a fehérre esküdött.

Meg az egyformaságra.

Mintha az lenne a szép, amiben nincs semmi egyéni.

Amíg építészek voltak a férjeim, nálunk is minden fehér volt – még a kerítés is.

Sokáig nem lázadtam.

Jókislány voltam, meg jófeleség.

Aztán felnőttem.

Önálló vagyok. Önálló gondolatokkal és akarattal.

Akkor fedeztem fel a színeket körülöttem.
http://podo-pro.hu/az-en-varam_9/

Pártok jönnek-mennek, a böszmeség marad...
http://podo-pro.hu/boszmeseg/

Reggel olvastam egy cikket Borvendég Bélától, itt az építészfórumon, és mindamellett, hogy mélyen egyetértettem vele, elindított bennem egy gondolatsort:
Itt olvasható:
http://podo-pro.hu/esszeruseg-es-torveny/

Ezzel a felszólítással élt Tarlós István egy konferencián, ahol Budapest jövőjéről beszélt. Az előadás a saját honlapján található videók alapján megismerhető. Az én véleményem viszont itt:
http://podo-pro.hu/origo-oh/

Urbánusok

http://podo-pro.hu/judapest_5-resz/

A téma a podo-pro oldalain befejeződött, de a zsidó személyiségek életpályája, munkássága folytatódik majd az amichay-on.

A negyedik rész a Weiss művek Budapestre gyakorolt hatásával foglalkozik.
http://podo-pro.hu/judapest_4-resz/

Családtörténetek
http://podo-pro.hu/judapest_3-resz/

Jöttmentekből magyar hazafiak
http://podo-pro.hu/judapest_2-resz/

Miután a podo-ról leválnak a zsidós témák, és csakis, a városrendezéssel, városi kultúrával foglalkozó anyagok maradnak, búcsúképpen ide rendeztem a május 28-i előadásom tartalmát, amely címe:

A zsidók hatása Budapest városfejlődésére a kiegyezés (1867) és a II. világháború között

http://podo-pro.hu/judapest_1-resz/

Budapest pedig, ha tetszik, ha nem, ma már híresebb a romkocsmáiról , mint a Parlamentről, vagy a dunai panorámájáról.

A romkocsmák még a gazdasági válság közepette is elég jól mennek, adóbevételt jelentenek.

Városélénkítő szerepük vitathatatlan, de éppen ezért, azok számára, akik a környezetükben élnek, számos kellemetlen következménnyel is jár a működésük. Pontosabban, nem annyira a kocsma maga, hanem az onnan kiáramló, randalirozók zaja, mocska.

tovább:

http://podo-pro.hu/romokon-virulo-elet/

Budapest meghatározó városképi elemei a pesti körutak. A Kiskörút és a Nagykörút szabályos rendben következnek, a Nagykörút és a Hungária körút közti területen azonban legalább egy, de inkább két elcsökevényesedett körútkezdemény található. Az elcsökevényesedett körutak befejezésére soha nem volt komoly akarat, pedig érdemes lenne eljátszani a gondolattal, hogy vajon milyen lenne egy új körút a Hősök terén keresztül. Íme egy kis játék, hogy nézne ki az új körút a szerző olvasatában.

Nemrég fedeztem fel, hogy a Tilos Rádióban minden pénteken, reggel hét és nyolc között építészetről beszélnek, és a műsort dokumentálják is a hetibeton blogban. A 83-ik adás a Finta-féle gyaloghídról szólt, és ennek kapcsán arról, hogy egy új építészeti alkotás mennyire járulhat hozzá, hogy a városnak az a része “élhetőbb”, élvezetesebb legyen. Hiszen, sem a MüPa, sem a Nemzeti Szinház nem tette izgalmassá a városnak azt a részét, amelyet Milleneumi Városközpontnak neveztek ki.
http://podo-pro.hu/duna-dimenzio/

A jelszó ugyan stratégia, de a szó jelentését megcsúfoló tanulmány, amit a Főváros rendelt meg a Studió Metropolitana-tól, valójában nem szolgálja a város érdekeit.
http://podo-pro.hu/a-jelszo-strategia/

A közterületek fejlesztése az elmúlt bő 10 évben Magyarországon felszálló ágban volt. Minden valamit magára adó város, kerület, sőt falvak, rendelkeznek már egy főtér, vagy főutca jellegű sétálóövezettel. Ezek a "helyek" az összes gyermekbetegségükkel együtt is nagy fejlődést jelentenek a közterületek korábbi állapotához képest.

Olvasom, hogy Budapesten a legfontosabb dolog most, hogy egy új gyalogos hídnak becézett pláza épüljön a Duna fölé. Van aki ezt is új városközpontnak nevezte. Lesz abból, mostanában dögivel – van aki a Bécsi utcában, van aki a Műegyetemmel szemben látja, de ha egy kis szerencséje van ennek a városnak, akkor lesz még jelentkező – a lényeg: hogy minél inkább legyen a már meglévő és zsúfolt városközpontban!
Tovább:
http://podo-pro.hu/ponte-plaza-budapest/