Nézőpontok/Vélemény

YBL x Építész Mustra

2018.08.09. 12:00

A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának hallgatói Bekecs község tanösvényéhez terveztek kilátót, mely erőteljes jelenlétével nemcsak a túra vonalát jelzi, hanem a régió szakralitásának összetettségét is. A Nagy-hegyre vezető tanösvény alappontjának kilátóteraszáról csodálatos körpanoráma nyílik a régió nyugati kapujára. Kósa Roland csapattaggal beszélgettünk. 

ÉF: Hogyan alakult ki a csapat?

Kósa Roland (KR): A csoportunk az egyetemen meghirdetett, féléves tantárgy keretében alakult ki, ahol legelőször Bekecs települését kaptuk meg helyszínül - itt kellett elhelyezni az installációt. A résztvevők közül nem mindenki tudott eljönni a táborba. Lassan lemorzsolódtak azok az emberek, akik nem voltak annyira elkötelezettek a tervezés során. Most vannak olyanok, akik tavaly is voltak, de vannak teljesen újak is.

ÉF: Mikor indult el az a folyamat, amely végül ehhez a koncepcióhoz vezetett?

KR: A félév elején kislétszámú csoportokra bontottak bennünket és mindenki dolgozott valamin. Ezután nagyobb csapatokba kerültünk, ami azért volt jobb, mert idősebb és fiatalabb hallgatók közösen terveztek, így sokkal színesebb lett a munkafolyamat, többféle gondolatból állt össze egy ötlet. Akkor adódott probléma, amikor a végleges terv megszületett, mivel azt megvétózták. Ezután már csak öt napunk volt arra, hogy új ötlettel álljunk elő. Ugyanakkor ez a feszített tempó úgy gondolom, hogy jó hatással volt a csapatunkra és így egy mindenkinek tetsző installációt tudtunk megálmodni. Utólag kapott egy szerepet a szerkezet, ez viszonta tábor alatt meglepetés maradt.


 

ÉF: Meg vagytok elégedve a végső tervvel?

KR: Igen, főleg azért, mert nagyon gyorsan született. A rendelkezésre álló faanyaghoz képest mi sokkal kevesebből, csak egy köbméterből dolgozunk, viszont nagyon jó fakapcsolatokat találtunk ki. Szinte már ceruzahegyekhez hasonló formákat vágunk ki a tízszer tízes fákból.

ÉF: Mi lesz a mostani terv szerint a kilátó és a tanösvény kapcsolata?

KR: A szerkezetet végül nem pontosan az ösvény elejére helyezzük, illetve nem fog áthaladni alatta az út. Kiderült számunkra, hogy nem gyalogosként közlekednek itt az emberek, hanem sokszor Bobcatet és mezőgazdasági járműveket használnak. Emiatt úgy döntöttünk, hogy inkább jelzőfunkciója lesz: az új helyen sokkal szebb a látképe, és az útról is felismerhetőbb. Az a későbbi funkció, melyet beleépítettünk a tervbe inkább az itteni táborlakóknak lesz izgalmas.

ÉF: A táltossátor inspirációi honnan származtak?

KR: Játszottunk a formával, alakítottuk az elemeket, és így született egy olyan rajzolat, amelyre rá lehetett húzni ezt az értelmezést. Én például még egy funkciót akartam hozzáadni. Mivel nyolc pontalappal kapcsolódik a földhöz az installáció, be lehetett volna tájolni úgy, hogyha középre áll az ember, egy középen kialakított gerendához, akkor mind a nyolc pont a negyedelőkkel kiegészített égtájakat adta meg. Ugyanakkor a későbbiek során fogalmazódott meg bennünk az ötlet hogy az idei táborban résztvevő egyetemek installációit tüntetjük fel a lábakon, amely egy személyesebb kapcsolatot eredményezhet mindenki számára.

 

 

ÉF: A polgármester segített az előkészületekben?

KR: Végig rettentően készséges volt. Elég sokan vannak a csapatban, ezért kérdés volt, hogy hogyan jutunk ki a helyszínhez. Ő azonnal felajánlotta saját kisbuszukat, hogy utaztasson minket a településen belül, illetve áramot és rengeteg szerszámot is biztosított. Ráadásul az installáció végső helyszíne félig magánterület, de mivel a tulajdonossal jó viszonyt ápol a polgármester, el tudta intézni, hogy ott az installáció stabilitása érdekében lenyessenek egy kis darabot a földből.

ÉF: Neki is tetszett a terv?

KR: Abszolút, egyedül a nevét kifogásolta az elején, de az meg is változott azóta. Ő is szokott jurta sátrakat építeni, ezért nagyon támogató volt, reméljük végig megmarad ez a jó kapcsolat. A tavalyi projektünknél is így volt, akkor ebédre is meghívtak, ahogy idén is. Én úgy gondolom, hogy mivel mi adunk valamit, ők is viszonozzák ezt.

ÉF: Milyen utóéletet képzelsz el a sátornak? Meghatározó lesz a falusiak számára?

KR: Szerencsére a polgármester úr lelkesedése a helyiekre is kihat. Ugyan nincs funkciója az installációnknak, de a településről mindenhonnan látszódik, így mindenki magáénak érezheti. Az pedig már csak egy plusz öröm számunkra, illetve a helyiek számára, hogy a környező településekről is látható, így mindenki tudja, aki észreveszi, hogy Bekecset látja.

Kiss-Pál Anna

 

 

Szent István Egyetem - Ybl Miklós Építéstudományi Kar

csapatvezető: Rohoska Csaba

csapat: Cserveni Viktória, Hőgye Norbert, Kósa Roland, Pozsgai Evelin, Sápi Tamás, Tóth Anita, Tóth Bence, Vadász Róza