Tűzoltóságot tervezni nagy pillanat

A tűzoltóság a szokásrend győzelme az aznapra hitt korszerűség felett. Csak kipróbált dolgok léteznek: vakolt fal van, mechanikusan nyitható kétszárnyú kapu van, ablak van, amin kinézhetnek, és masszív csőkorlát van, amibe belekapaszkodhatnak.
Csernyánszky Gábor szentendrei tűzoltósága.

Tűzoltóságot tervezni nagy pillanat, mert a tűzoltóság, mint intézmény nem fejlődött a telefon feltalálása óta, csak a tűzoltóautók korszerűsödtek. Minden építész jár tűzoltóságokra tervet egyeztetni, vagy katonasághoz, vagy éppen orvosi rendelőintézetbe. Valahogyan ismerős lesz, amiről beszélni akarok: a megélhető laktanyai lét. Az, hogy a dolgokat a szokásrend alakította éppen olyanra, amilyenek.

A norma is visszahivatkozás a szokásrendre, amely olyan régi, hogy eredete is homályos: ennek így kell lenni, mindig így szokott lenni. A dolgok megformáltsága lényegtelen: azt kell hordozniuk, hogy mindig stabilan ugyanaz történik velük és bennük, és ami (átvitt értelemben is) kiáll, vagy funkciótlan, vagy csak nem érték-egyeztetett, az letörik, erodál, vagy egyszerűen eltűnik.

Ámde – és ez tetszik – nem a célszerűségről van magáról itt szó, sokkal inkább a szokásrend (rítus) győzelméről az aznapra hitt korszerűség felett. Gondoljunk a csövön való lecsúszás rítusára, amely igazából felesleges: a hálók könnyedén lehetnének a szerállások szintjén is – ad abszurdum ajtóval is nyílhatnának a szerállásokba.
Talán érezhető, miért tetszhet ez a dolog egy építésznek: mert – esetileg – beigazolva láthatja, amit hinni szeretne: hogy a technikai fejlődés valójában lényegtelen. A függönyfal megjelenése óta a technikára való visszahivatkozás csak a gondolkodási restség fügefalevele: nincs technikai fejlődés, illetve ami annak tűnik, nem állja ki a rítus próbáját. Csak kipróbált dolgok léteznek: vakolt fal van, mechanikusan nyitható kétszárnyú kapu van ( mert – száz év után – még nem bíznak eléggé az elektronikában), ablak van, amin kinézhetnek, és masszív csőkorlát van, amibe belekapaszkodhatnak.

És akkor beköltöznek, és szöget vernek a falba, oda, ahova a kabátjukat akasztják.

Száz év telik el ezután, mire változtatni kell, mert az új rakétahajtású tűzoltóautó nem fog beférni a szerálláskapun. De a csőkorlát még akkor is rendben lesz. És a szög is ott lesz még a falban, és kabát fog lógni rajta.

Csernyánszky Gábor

Építtető: Szentendre Város Önkormányzata
Tervező: RADIUS Építészműterem
Kivitelező: ADEPTUS Rt
Bekerülés 200 millió Ft
Tervezés éve: 2000
Kivitelezés: 2000-2001

Építész tervezők: Csernyánszky Gábor, Bujdosó Győző
Statikus tervező: Hegedűs Péter
Gépész tervezők: Buzási István, Takács Istvánné, Zöld Béla
Elektromos tervező: Handó József