Pécsi Zeneoktatási Központ

Pintér Noémi diplomatervében a pécsi zenei élet és zeneoktatás új központjának megteremtésére vállalkozott. Az általa megálmodott épület nyitott befogadótéként viselkedik, így szabad átjárást biztosít minden arra járónak, közben pedig betekintést enged a zeneiskola életébe is.

Helyszín, témaválasztás és funkció ismertetése

Diplomamunkámban célom egy új, modern Zeneoktatási Központ megtervezése volt Pécs városa számára. Az funkciójának meghatározásánál meghatározásánál fontosnak tartottam, hogy mind a klasszikus, mind a modern zene oktatása is helyet kaphasson, valamint ne egy zárt rendszer jöjjön létre, hanem egy olyan intézmény, ami „külsős” zenészek számára is nyitva áll. Így alakult ki a Zeneoktatási Központ víziója, ami nem csak a pécsi, de a régió komoly-, és könnyűzenei életének központja is lehet. 

A telek kiválasztása során fontos szempontnak tartottam, hogy az közel essen a város „kulturális szívéhez”, valamint könnyen megközelíthető legyen. Ezen szempontok alapján, a Zsolnay Vilmos utcai telek ideális helyszíne lehet a város új zeneiskolájának. Közvetlen szomszédságában helyezkedik el a pécsi zenei élet központja, a Kodály központ, valamint nem messze található a Zsolnay Kulturális Negyed is, ami pedig a felsőfokú zeneoktatás helyszíne.

Telepítési koncepció

A telket minden irányból út határolja, így az épületet nevezhetjük akár a zene szigetének is. Az épület két nagyobb tömegből áll, az egyik északi irányból határolja le a 6-os főutat, másik pedig keleti irányból a szintén forgalmasabb Sport utca felől védi teret, így alakul ki a Nyugat felé nyitott rész. A telepítés során fontosnak tartottam, hogy az épület ne alkosson zárt rendszert. Mivel a telek a 48-as tér felől az egyetemi karokról a Tudásközpont, illetve a gyorsétterem felé tartó egyetemisták fő útvonala lehet, ezért két tömeget hoztam létre, amik között szabad átjárást biztosítottam, a telek középpontjában a nyugati oldalról megnyitva pedig egy kis parkot hoztam létre, amit így a járókelők és a tanulók is egyaránt használhatnak. A tömeget úgy alakítottam ki, hogy az épületek által megnyitott rész a 48-as tér felőli zöld terület felé nyisson, ezáltal is növelve a zöldfelület élményét, hiszen a kis telken nincs lehetőség nagyobb léptékű parkosításra. Ezzel is egy forgalomtól védettebb zónát kívántam létrehozni a telek középpontjában.

Funkció- és térszervezés

Az épület funkciószervezésénél fontos szerepet játszottak a különböző használatú terek, valamint a különböző zenei stílusok. A földszintre került a két szint magas előadóterem, a hozzá tartozó helyiségekkel (öltöző, hangoló szobák, mosdók), valamint a külön bejáratú, leválasztott kávézó, ami az átjáróból érhető el.

Az előadó terem két helyről közelíthető meg, egyik oldalról a nézők, másik oldalról a fellépők léphetnek be helyiségbe. A fellépők számára egy „művészbejáró” rendszert alakítottam ki, ahol kényelmesen, zavartalanul fel tudnak készülni az előadásra, a kis hangoló szobákban elő tudják készíteni hangszerüket. Ez a fajta megoldás egy kicsit nyugodtabbá teszi az előadások előtti lámpalázas hangulatot. A földszinti funkciók sorolása is ebből, az előadások előtti „menetrendből” alakult ki. A beérkező tömeg két részre bomlik, a fellépőkre, valamint a kísérőkre és nézőkre. Amíg a tanulók felkészülnek, a nézők elfoglalhatják helyüket, vagy társaloghatnak az aulában. A fellépés után pedig a sorrend megfordul, és a kettéosztott tömeg újra egyesül és elhagyja az intézményt. Az aula a foglalkozások közötti élet központja is, ideális pihenő tér, valamint méretéből adódóan képes fogadni az előadások előtt érkező nagyobb tömeget, alkalmas a fellépések előtti várakozásra.

A kávézó stílusának kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az erre járók többsége egyetemista hallgató, ők alkotják potenciális célközönséget. Ezzel is az épület fő koncepciója, a nyitottság kap hangsúlyt, hiszen ebben a térben a nem zenész közönség érdeklődésének felkeltése is fontos. Ebben lényeges szerepet játszanak az épület nyílászárókkal történő megnyitásai is, amikkel az épületen való átláthatóságot kívántam megteremteni, és így az átjárót használó járókelők is tudat alatt az intézmény használói lesznek, betekintést nyerhetnek a működésébe, attól függetlenül, hogy csak egy kávéra térnek be, vagy csak az átjárón keresztül vágják le útjukat.

A különböző zenei stílusok figyelembevételével alakult ki a pinceszinti „dühöngő”. Ide kerültek a zajosabb, valamint nagyobb zajvédelmi igényű tantermek, mint pl.: dob, zenekari próbatermek, stúdiók, és az elektronikus zenei tantermek. Ezek a helységek fokozott hanggátlást igényelnek, így külön akusztikai védelmet kapnak. Az egyes termek falán a folyosóról akusztikai ablakok nyílnak, ezáltal egy stúdió jellegű hangulat alakul ki. Az épület végében kialakított stúdiók több funkciót is elláthatnak az oktatáshoz igazodva, de a helyiség lehetőséget biztosít külsős, nem az intézményben tanuló zenészek számára is a gyakorlásra, játékra. A diákok nem csak hangszerek használatát tanulhatják itt meg, hanem a feldolgozási folyamatokba, stúdiómunkálatokba is betekintést nyerhetnek, erre irányuló képzések is indulhatnak. Az elektronikus zene termekben a jövő dj-inek képzése folyhat, azok számára, akik professzionális szinten kívánnak elmélyülni az elektronikus zenében. Az ő számukra is lehetőség van egyéni gyakorlásra kisebb, fokozott akusztikai védelemmel ellátott gyakorlóteremben, ahol a hangfalak, hangrendszerek elrendezését valamint fények beállításait is kikísérletezhetik.

Az emeleteken helyezkednek el a „klasszikus” hangszerek, mint a zongora, gitár, rézfúvósok, fafúvósok, vonósok tantermei, valamint az énektermek, illetve a csoportos és kamarazenekari termek is. A könnyű elérhetőség érdekében az első emeleten találhatóak a gyakran használt csoportos termek, mint a szolfézs- és énekkar terem, és itt helyezkedik el az ideiglenes használatú tanári szoba is. A második emeletre, az előadóterem fölé kerül a könyv-, kotta-, és zenetár, ahol a tanulók megtalálhatnak minden szükséges jegyzetet, kottát, és a galéria részen kialakított olvasó sarokban jobban elmélyülhetnek a kikölcsönzött anyagokban.

Tömegalakítás

A tömegalakítás során a zenei játékosságot, illetve ritmikusságot vettem figyelembe, így alakult ki a tagolt tömeg, valamint ez alapján kerültek kialakításra az épület megnyitásai is. A nyílászárók játékos kiosztása az épületből kiszűrődő dallamok együttes hatása tudat alatt ritmusos zenét ébreszt a járókelőkben, az épület nyitott felületei miatt pedig még hívogatóbbá válik. A tető minden csúcspontja különböző magassági pontokon helyezkedik el, ezzel is képviselve a zene hullámzását, fel-, illetve leereszkedését. A játékos kiosztású nyílászárók előtti árnyékolók nem csak a napsütés elleni védelmet szolgálják, hanem ezzel is izgalmasabbá teszik a tömeget a toló zsaluk egy időben történő más-más beállításával.

Építészeti megjelenés, anyaghasználat

Az épület anyagainak kiválasztásánál fontos szempont volt az egyszerű, modern megjelenés. Az épület már formájával is feltűnést kelt, ezért a különleges anyagok használata csak túlzsúfolttá tenné a homlokzatokat. Ezért a homlokzatok egyszerű fehér színű Weber vakolattal ellátott felületek, a tető pedig fehér színű Prefa Prefalz állókorcos fémlemez fedést kap. A homlokzati képben fontos szerepet játszanak a Schüco függönyfalak, amik szinte teljes átláthatóságot biztosítanak az épületen. A függönyfalak árnyékolásáról integrált, belső motoros működtetésű Schüco árnyékolók gondoskodnak. A nyílászárók árnyékolói Ehret PL-LO perforált, motoros működtetésű toló zsaluk, három különböző színárnyalatban, ami szintén a ritmikusságot kívánja hangsúlyozni. A belső felületek anyaghasználatában is az egyszerűségre törekedtem. A belső falak egyszerű, fehér diszperziós festékkel ellátott felületek. A padló pedig PVC burkolatot kap, ami a funkciónak kedvező jó akusztikai képességekkel is bír, egybefüggő megszakítás nélküli felülete kortárs hatást kelt. A zenetermek akusztikai képességeinek javítása, a termek közötti áthallás, visszaverődés, valamint visszhang redukálására, a falakra belül Abstracta Soneo különleges, szövettel burkolt akusztikai falpanelek kerülnek, amik jó hangelnyelő képességgel rendelkeznek, valamint segítenek a megfelelő hangzás kialakításában is.

Pintér Noémi