Óvoda a sarkkörön túl – A Niteo norvégiai épülete
Harstad, a II. világháborús tengeri ütközetből ismert Narvik közelében helyezkedik el Norvégiában. A 21 ezres lakosságú város Oslótól 1025 km-re, az északi sarkkörtől 250 km-re északra fekszik. A közigazgatásilag a városhoz tartozó szigetvilág a világ egyik legészakibb állandóan lakott szigetcsoportja. Ennek egyik festői szigetén, a Grytøyán épült meg, Norvégia első magyar tervezésű óvodája.
A helyszín, egy halászfalu tengerpartja
Számunkra már csak az első helyszíni bejáráson derült ki, hogy Lundenes – a tervezési terület – nem Harstad szerves része, hanem egy kis halászfalu a szigetvilágban. A Grytøya-sziget a Lofoten szigetcsoport folytatása, amelyen egy 1013 méteres csipkézett vulkanikus hegy emelkedik a magasba. A helyieknek a településközpontot a 70-es években épült kis fatemplom, és a mellette levő 50 fős iskolaépület jelenti. Ezek közelében, skanzenként működik egy vörösesbordóra festett, fából épült régi udvarház, és néhány régi, tőzegtetős tengerparti halászkunyhó.
Az átmeneti zónák, a norvég óvoda fontos területei
A norvég óvoda, egyben bölcsőde is, de minden korosztály télen-nyáron sok időt tölt a szabadban. A legkisebbek napközben kint alszanak a babakocsijaikban – gyakorlatilag a szabad levegőn –, egy fűtetlen átszellőző színben, télen hálózsákba bugyolálva. Ebbe a térbe egy bébiőr-mikrofon van belógatva, ami az óvodapedagógusok helyiségeiben van kihangosítva.
A norvég óvoda fontos részei a hótól és esőtől védett bejárat, és az egyéb fedett átmeneti zónák, ahol lehetőség van a gumicsizma tisztítására, illetve az esőben, vagy télen a kinttartózkodásra.
Az épület szerkesztése
Az önkormányzat igénye az volt, hogy az épület formailag egyszerű legyen, és illeszkedjen a helyi nyeregtetős beépítéshez. Annyi engedményt kaptunk, hogy a fő épülettömeghez kapcsolódó fedett-nyitott részeket ki lehetett kicsit billenteni a szigorú rendszerből.
Az épület kis alapterülete lehetőséget nyújtott a tiszta funkcionális szerkesztésre. A főbejárat az északi, a csoport- és játszószobák a tengerre nyíló déli oldalon vannak. A főbejárathoz egy „lecsöpögtetős" öltöző kapcsolódik, ahol a kicsik megszabadulnak az anoráktól és a gumicsizmától. Innen két tiszta öltözőn keresztül jutnak a csoportszobákba. A gyerekeknek van egy közös nappali-étkező része, amihez egy méretes amerikai konyha kapcsolódik. Az óvónénik itt úgy főznek egy gyors ebédet, mint egy nagyobb családi házban.
Külön folyosószakaszról nyílnak az irodák, az óvodapedagógusok tárgyalója és pihenőhelyisége. Ezekből is kiváló azonban a rálátás a játszóudvarra.
Színek kívül, belül
Az épület egyszerű, a szárított fa szürke tónusába burkolt szikár tömegét a színes betétek, és pöttyökkel áttört hozzátoldások ellenpontozzák. A belső felületek jellemző színe a fehér, amihez képest markánsan jelennek meg a primer színekkel kiemelt konyha, tiszta-öltözők és csoportszoba-bejáratok.
A déli oldalon hatalmas automatikus zip-screen napvédelemmel ellátott ablakok engedik be a fényt. Az épület fő tengelyére merőleges keresztszárny vonalában pedig egészen az öltözőkig a tetőformát követő megemelt belmagasság visz be fényt az épület belsejébe.
Az épületen belül is vannak belső ablakok, üvegfalak. Így számos belső tér között van vizuális kapcsolat.
Tengerparti játszókert
A játszókert télen-nyáron fontos része az óvodai életnek. Ezért a kertet úgy kellett kialakítani, hogy 1,8 m széles, a hótól géppel tisztítható, akadálymentes aszfaltozott utacskák vezessenek minden játszóeszközhöz. Különleges részei a játszókertnek az egyedi tervezésű, homokozóasztallal kerekesszékes játékra is alkalmas homokozó, és a gumiburkolatos lépcsős dobogó, ami télen szánkódombként is működik.
Ilyen óvoda még Norvégiában sincs sok, ahonnan az óvodások a homokozóból is látják a fjordok közül érkező napi hajójáratot. Nem csoda hát, hogy a belső térbe is egy hajót formázó játszóeszköz került.
