A világ egyik legdinamikusabban fejlődő városában, a kínai Sencsenben szeptemberben átadott Kulturális Központ 1400 fős sokarcú nagytermével; 350 fős gyerekszínházával, közösségi térként funkcionáló előcsarnokaival és egyedi akusztikájával a világ legkülönlegesebb kulturális helyszínei közé tartozik. A tervezők szerint az épület megszületése az egész magyar építész- és mérnöktársadalom sikere.
Kína egyik legdinamikusabban fejlődő területén, a Gyöngy-folyó torkolatában terül el a Hong Konggal határos Sencsen (Shenzhen) városa. A gazdasági és urbanisztikai változások hatására a békés halászfaluból gigantikus metropolisz lett, amelyet ma már 16 millióan laknak. A nagyváros még a nyugati országokban is gyakran elveszíti emberi arcát: lélektelen, átláthatatlan, nehezen élhető. Ez hatványozottan jelen van ott, ahol a kulturális fejlődés nem tudott lépést tartani a többi mutatóval: Sencsenben karaoke-bárokon és plázákon kívül nem volt elég hely, ahol a családok, barátok, közösségek együtt lehetnek, és olyan élményeket szerezhetnek, amelyek segítenek feltöltődni.
[imagelist|imgid=|name=lobby-006.jpg|title=-]
Liu polgármester és Sencsen elöljárói 2007-ben jártak Budapesten, a Művészetek Palotájában, melynek építészeti és technológiai színvonala olyan hatással volt rájuk, hogy meghívták Sencsenbe a Művészetek Palotája tervezőit, ugyanis a több millió lakosú kerület kulturális és sport funkcióval megtöltött, saját városközpontot almodott meg. Az építészet mellett komolyzenével is foglalkozó Zoboki Gábort és az építészeti tanulmányait a Yale és a Berkeley egyetemeken elvégző Demeter Nórát először belsőépítészeti tanácsadóként kérték fel a Nanshan Kulturális Központ tervezéséhez. Alkotói megközelítésük miatt azonban szakértőkből hamarosan tervezők, majd az összes mérnöki tevékenységet is összefogó generáltervezők lettek.
Kína New Yorkjában, Sencsenben is gyakran megfordulnak a nyugati világ sztárépítészei. Az itt felépült kínai tőzsdét Herzog de Meuron tervezte, a repteret Fuksas építi, Steven Holl egyik legszebb munkája a város tengerpartján áll, a szomszédos tartományban pedig a londoni sztárépítész, Zaha Hadid tervezett operaházat. A projektekért folyó harc rendkívül széleskörű nemzetközi részvétellel zajlik a kínai nagyvárosokban. A kínai város vezetői azonban nagyra értékelték a magyar építészek állhatatosságát és szakmai alázatát.
[imagelist|imgid=|name=outside-x001.jpg|title=-]
„Minden szerencselovag két nap alatt akarja meghódítani az arab térségeket és Kínát, mi viszont nem azon gondolkodtunk, hogy eladunk egy terméket, és másfél óra múlva már integetünk a repülőtéren, hanem napi 8-10 órás munkával gyakran heteket töltöttünk a legapróbb részletekig menő alapossággal egyeztetve a kiviteli terveket a három kínai társirodával.”- mondta Zoboki Gábor a tervezési folyamatról.
A Hősök tere léptékű városi főtéren felépült épületegyüttes szívét a budapesti MüPához hasonló Kulturális Központ adja, amely mellett egy kortárs művészeti múzeum is felépült. Ennek belsőépítészeti és homlokzati terveit is a magyar iroda dolgozta ki, emellett részt vett a kulturális intézményekhez csatlakozó uszoda és sportcsarnok kialakításában is. Az együttest egy szabadtéri színpad és egy már meglévő könyvtár zárja.
Amikor a magyar alkotóközösség bekapcsolódott a munkába, a városi tér körül már állt egy korábbi könyvtár, szerkezetkész volt a múzeum, de az épületegyüttes szívét adó kulturális központot, az uszodát és a sportcsarnokot magába foglaló, egy hatalmas tető alá rendezett komplexum még csak a tervezés koncepcionális fázisában volt. Zobokiék készítették el a kortárs művészeti múzeum belsőépítészeti és homlokzati terveit, a szabadtéri színpaddal gazdagított kulturális főtér környezetrendezését, valamint a két színháztermet befogadó kulturális központ részletes terveit.
A legnagyobb kihívás az volt, hogy miként lehet egy tizenhatmilliós ázsiai metropoliszban olyan helyet létrehozni, amely emberközeli, s a nézők és a művészek is hamar otthonosan érzik magukat benne. Egy meghatározó zenei élmény átéléséhez bensőséges hangulatra és akusztikai környezetre van szükség. Első lépésként ezért a magyar tervezők meggyőzték a sencseni vezetőket, hogy a 3000 fős előadóterem helyett inkább egy 1400 fő befogadóképességű termet érdemes építeni – egy jóval sokarcúbb technológiai háttérrel. A mikrofonok és a mesterséges hangosítás korában különleges élményt ad, ha egy terem magában is megszólal. Ez már a MüPában is a magyar építészekkel dolgozó, párizsi Federico Cruz Barney irodájának munkáját dicséri. Így egy Beethoven-szimfónia mellett egy Chopin zongoraszonáta is ugyanolyan természetes erővel és bársonyos hangzással szólalhat meg.
[imagelist|imgid=|name=zda-nanshan-005-fotos-zang-chao.jpg|title=-]
Külön építészeti és akusztikai bravúrt jelentett a süllyeszthető mennyezeti elemek megtervezése, melyek segítségével és az előszínpad technológiai gazdagságával többféle produkciót tud befogadni ugyanaz a tér. A terem ugyanis alkalmas klasszikus színházi előadások, opera előadások, táncszínházi és musical előadások, komolyzenei és könnyűzenei koncertek, valamint kongresszusok befogadására is. Ehhez a ZDA kiváló felszereltségű (pl. variálható süllyedő rendszerrel, mobil hangversenykagylóval rendelkező) színpadteret tervezett oldal- és hátsószínpaddal, teljesen gépesített alsószínpaddal kiegészítve. A zenekari árok gépesítésével az árok mérete az igényekhez igazítható, vagy akár el is tüntethető, s így a színpad és/vagy a nézőtér befogadóképessége növelhető. A zenei multifunkcionalitást az akusztikailag gondosan megtervezett falburkolatok és a terem változtatható akusztikai tulajdonságai biztosítják. Ez utóbbi legfőbb eleme a hat részre osztott és külön-külön pozícionálható mozgatható mennyezet – utóbbi az akusztikai hangoláson kívül arra is alkalmas, hogy segítségével a terem mérete a kívánt befogadó képességhez állítható legyen.
A dinamikusan hullámzó karzatok rendszere és a vastag tömörfa burkolat pedig a terembe lépő nézőknek és művészeknek egyaránt egyedülálló vizuális élményt nyújt. Az így elkészült termet, amely Kína egyik legjobb adottságú színházterme lett, a Royal Liverpool Philharmonic Orchestra avatta fel.
[imagelist|imgid=|name=outside-038.jpg|title=-]
Nagy eredmény volt, amikor Zoboki Gábornak sikerült meggyőzni a sencsenieket, hogy mozitermek helyett sokfunkciós gyerekszínházat tervezzenek a nagyterem mellé: „Egy olyan városban, ahol 5 millió hat éven aluli gyerek él, kell egy olyan léptékű színház, ami a bábozástól a különböző szakkörökig lehetőséget ad számukra.” A nézőtér padozata dönthető, így a székek eltávolításával lehetővé válik a terem sík padozatú használata. A felnőtt korosztályra is gondolva báltermi funkciót is betölthet; a színpadtérbe épített hangverseny kagylóval pedig lezárható a színpad feletti légtér.
A Kulturális Központ összes szintjét átfogja a nagy belmagasságú előcsarnok, amelyben a kínai opera vörös és kék maszkjai fogadják a betérőt. A különböző szinteket hófehér, lágy szalagok kötik össze. A teljes épületegyüttes összképét meghatározza a több tízezer, egyedi alumíniumformából felépített, tetőket összefogó árnyékoló szerkezet.
[imagelist|imgid=|name=zda-nanshan-002-fotos-zang-chao.jpg|title=-]
Zoboki Gábor és Demeter Nóra építészek számára komoly feladat volt az épület környezettudatossá tétele, mert a kínai építészetben erre általában kevesebb hangsúly kerül. A fenntarthatóságot szolgálják az épület tetején elhelyezett napkollektorok, valamint annak felismerése, hogy azt a hatalmas energiát, ami az ilyen óriási terek klimatizálásához kell, a töredékére lehet csökkenteni.
A tervezők úgy vélik, a Nanshan Kulturális Központ az egész magyar építész- és mérnöktársadalom elismerése. “Benne van minden tudásunk a Műegyetemtől Kodály Zoltánig. Egyedisége, európaisága, léptéke és minősége hosszú évekig viszi jó hírünket Ázsiában is.” - vallja Zoboki Gábor.
(forrás: sajtóanyag)