Épületek/Örökség

Ismerik a Vágó-fivérek egyik legérdekesebb házát? Épp felújítják!

2020.05.10. 08:34

Többek között a trianoni évforduló miatt is érdemes e határon túli szecessziós csodára fordítani tekintetünket, amely oly sokáig várt a megmentésre. Újrahasznosítása és felújítása végre a végéhez közeledik, a rehabilitáció pedig több fronton is kihívásnak számít annak a számos iparművészeti ágnak köszönhetően, amelyek feltűnnek izgalmas homlokzatán.

A zseniális Vágó-fivérek szülővárosukba tervezett közös munkájáról, egy nagyváradi magánmegrendelésre készült lakóházról van szó az egykori Rimanóczy u. 11. szám alatt. (ma Iosif Vulcan utca.) Az épület nevét, azaz a Darvas-ház megszólítást a faipari nagyvállalkozóról, Darvas Imréről kapta. Vállalatának a későbbiekben lett még egy főrészvényese, a bázeli bankár Alfred La Roche, akivel a közös irodahelyiségüket az épület 1910-es elkészülte után két évvel építették a hátsó homlokzathoz. A román műemléki jegyzékben talán ezért volt érdemes inkább Darvas-La Roche háznak írni nevét a sokkal magyarosabb Darvas-ház helyett, holott a valódi megrendelők és tulajdonosok Darvas Imre és felesége, Schutz Margit voltak kizárólag.

Az építészpáros egyik egészen unikális munkájának titulálhatjuk ezt a műemléket, hiszen, ha egyértelmű hatása is volt a bécsi szecessziónak formaképzésükre, Vágó László és Vágó József mégis igyekeztek viszonylag egyedi utakat kreálni életművükben. A neveikhez fűződő Feld Színházra, az Árkád Bazárárra és némiképp a Schiffer-villára gondolhatunk az összkép láttán. Több iparművészeti kategória sejlik fel számunkra a felületeket pásztázva: van itt kerámiaszobor, a pilléreken üvegdíszítés, és eozinos részletek is feltűnnek, de pompás ólomüvegablakok is elkápráztatják a szemet. A homlokzat műkő lapjainak összeillesztésénél ismerősek lehetnek a kerámia szegecsek is, amelyek Otto Wagner hatását és a párhuzamos időben épült Árkád Bazár homlokzatát elevenítik fel ismét bennünk.



Az architektúrát a hasonló kaliberű magánházakhoz hasonlóan államosították a 20. század közepén, a legújabbkori történetét pedig a tulajdonjogok sokszori váltakozása határozta meg. Az emeletén két nagyobb lakosztály működött, az alsószint pedig egy sportegylet székhelyeként is funkcionált már. „Sikerült meggyőzni a városvezetést arról, hogy ezt a páratlan műemléket érdemes volna teljesen felvásárolni a jelenlegi tulajdonosoktól. Hamarosan a szecesszió múzeuma fog itt működni, ami remek funkció, hiszen a műemléki magánépületek közül a Darvas-ház az egyik igen értékes és eddig túlságosan is háttérbe szorított példája ennek korszaknak." – meséli a felújítás tervezője, Pafka Ernő. Az emeleten a korabeli lakó miliőt fogják rekonstruálni női, férfi, dolgozói és cselédszoba korhű berendezésével. Érdekesség, hogy az emelet egyik lakásának tulajdonosa Simon Judit újságíró volt. Hajdan az egész ház a családjának birtokában volt, Ő pedig - ha nem is szecessziós, de eredeti historizáló bútorokkal őrizte otthonát 60 éven át.  Családja emlékére ezt a lakrészt majd autentikus állapotában kiállításnak fogják használni. A ház rendelkezik egy tekintélyes alagsori szinttel is, ez tárlatok és oktató foglalkozások színhelyéül szolgálhat majd. Pafka Ernő elmondta, hogy Nagyváradon a városvezetés jelentős összegeket vállal a felújításból, ám ezt az összeget az új funkció bevételeiből fedezve egy időn belül törleszteni is kell. A beruházás másik jelentős részét Európai Uniós támogatásból fedezik.



Minthogy a homlokzat egészen specifikus felújítást igényelt, egy olyan szakembert kellett felkeresni az iparművészeti elemek restaurálására, akinek nagy gyakorlata van már a régi kerámiák rekonstrukcióiban. Pafka Ernő Zakar Istvánnal már a váradi Fekete Sas Palota óratornyának felújítása kapcsán is dolgozott együtt, így magától értetődő volt ennek a munkának a kivezénylése is számára.

Bár Zakar Istvánt ismerhetjük akár ikonikus történelmi épületek helyreállításról, valamint kerámiát is felvonultató kortárs architektúrákról és belsőterekről egyaránt (pl. Párisi Udvar, budapesti Google iroda), ennek ellenére ez az épület mégis különleges kihívás lehetett csapata számára. Hogy miért? Mert a homlokzat és a beltér a padlástól a pincéig tartogatott egészen különböző feladatokat. Az első és legfontosabb lépés a tetőzet helyreállítása és a tetőcserepek rekonstrukciója volt. Miután elegendő eredeti cserépminta állt fenn az újragyártáshoz, az épület védelmét szolgáló tetőszerkezet teljes és szakszerű biztosítása kulcsfontosságúnak bizonyult a további helyreállítások biztonságos folytatásához.

„Egy másik kihívás az épület műkőborítása volt, amely talán egyfajta főpróbájának is tűnik az Árkád Bazár homlokzatán látható felületnek" – vélekedik Zakar István. Népies motívumok is felbukkannak, ezek restaurálásában Bakos Attila jelentett nagy segítséget. A burkoló lapok találkozásánál feltűnnek itt is az eozinos díszszegecselések, melynek formakialakításában Somogyi Sándor, míg a redukciós lüszter technika eljárásában (ez volt az eozin „leánykori neve" még mielőtt Wartha Vince és Zsolnay Vilmos az olasz és francia műhelyekben alkalmazott technikát továbbfejlesztette és meghonosította volna Magyarországon) Halmos Ferenc végezte a rekonstrukciót.



"Igazi esztétikai és technikai különlegesség a homlokzat oszlopain megjelenő üvegmozaik díszítés. Szemenként összegyűjtve a régi darabokat, sikerült azonos színű és struktúrájú üveggel kiegészíteni a kompozíciót, így a régi beépülése az új felületbe páratlan ékessége a homlokzatnak" - meséli Zakar. Jól halad a beltér mettlachi burkolatainak helyreállítása is. Szintén rekonstruálni kellett kevés maradványból a kapuzat boltívében lévő üvegkompozíciót, amely tenyér nagyságú életfamotívumokat vonultat fel. Ennek eredeti maradványait az épület régi gondnoka hozta el egy dobozban összegyűjtve Pafka Ernőnek, miután sikerült megmentenie azokat a korábbi funkcióból fakadó pusztulástól.

Talán sokak számára a legszembetűnőbb díszítmény mégis az erkély női szoboralakja lehet, amely szintén redukciós lüszter technikával mázolt csillagos virágtartót ölel át. Az akt fehér mázas kerámiából készült, és egy darabban került a kemencébe készítésekor. Hatalmas repedés található a női test alsó szegmensénél, amely Zakar István szerint originál, tehát nem az idő tépázta meg, valószínű az átadási határidők annak idején is megkövetelték az olykor sietős munkát. Az épület felújítása lassan kész, az autentikus berendezés és maga a múzeum berendezkedése a végéhez közeledik, és még idén átadhatják az új kulturális intézetet.