Nézőpontok/Vélemény

Inspiráló előadások, nemzetközi kapcsolatok – Beszámoló a 7. SHARE Magyarországról

2023.06.15. 13:48

Június 6-án hetedik alkalommal rendezték meg a SHARE Magyarország 2023 Nemzetközi Építészeti Fórumot, amelynek a Budapesti Music Center biztosított helyszínt. A Jövő homlokzatai: fenntartható tervezés és teljesítmény címet viselő konferencián 10 ország 20 elismert építésze adott elő. Az eseményről Florin Mindirigiut, a SHARE Magyarország 2023 rendezvényigazgatóját, illetve Csapó Balázst, a rendezvény elnökét kérdeztük.

Az elmúlt 25 év során a SHARE Architects Fórum a közép- és délkelet-európai építészek és kivitelezők kulcsfontosságú hálózatépítő platformjává vált, keretet biztosítva a modern építészet sokféleségének megismeréséhez és megértéséhez. Jelenleg a SHARE Architects rendezvényeket 16 országban tartják, a közösséget több mint 50 000 szakember alkotja. A konferenciát hetedik alkalommal rendezték meg Magyarországon, amelynek idén két fő témája a Homlokzatok: Design és technológia és a Nagyszabású fejlesztési projektek voltak. 

"Hetedik alkalommal rendeztük meg a SHARE Nemzetközi Építészeti Fórumot Budapesten. A konferencia 10 ország 20 neves építészének 8 órányi előadását kínálta, emellett lehetőség nyílt szakmai kapcsolatépítésre, valamint tapasztalatok és ismeretek cseréjére. A rendezvényen több mint 200 vezető tervező, építésziroda tulajdonos vett részt, akiknek közel fele 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztat. Vendégeinkkel együtt biztosak vagyunk benne, hogy egy színvonalas építészeti rendezvényt valósítottunk meg, tele inspiráló és emlékezetes élményekkel. Csatlakozzon Ön is a kapcsolatépítésre fókuszáló kezdeményezésünkhöz, és legyen tagja a közösségünknek!" – Florin Mindirigiu, a SHARE Architects alapítója, a SHARE Magyarország 2023 rendezvényigazgatója

Az eseményen olyan nemzetközileg elismert irodák adtak elő, mint a MVRDV (Hollandia), a Stefano Boeri Architteti (Olaszország), a 2Portzamparc (Franciaország), az AVW Archiitecture (Görögország), a MAD architects (Kína), a Coldefy Architects (Franciaország), a Diller Scofidio + Renfro (USA), a NextOffice (Irán), a Petreschi Architects (Olaszország), a Studio Kristof (Szlovénia), a Reichenberg Arhitektura (Szlovénia), valamint a BKPŠ (Szlovákia). Magyarországot a LAB5 architects, a Paragram Stúdió és az Archikon képviselte. Az esemény elnöke Csapó Balázs, a Paragram Stúdió alapítója és ügyvezető igazgatója volt, akit a rendezvénnyel kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztünk. 

Hogyan értékeled a 7. SHARE Magyarország konferenciát? 

A rendezvény jól sikerült több szempontból is. Az előző évekhez hasonlóan színvonalas hazai, régiós és nemzetközi előadók sorát vonultatta fel az esemény, amit a látogatók száma és a hangulat is igazolt. Az előadások egymástól függetlenül készültek, ennek ellenére összefüggő, egymást kiegészítő gondolatmenetek voltak kiolvashatók belőlük. Emellett több korosztály képviseltette magát mind az előadók, mind a vendégek között, amit szintén sikerként könyvelek el.

Izgalmas volt élőben találkozni a nemzetközi érdeklődés fókuszában lévő irodákkal. A Stefano Boeri Architteti milánói Bosco Verticale épüle, vagy az MVRDV az amszterdami Valley projekt érdekes kísérletek a természet alapú megoldások és a megastruktúrák társítására. A 2Portzamparc iroda nyitott tömbös beépítési logikája a kortárs urbanisztika egyik meghatározó irányává vált, a konferencián a gondolat gyakorlati megvalósítását ismerhettük meg. Andrea D´Antrassi, a MAD architects társpartnere a párizsi UNIC lakóépület mellett számos kínai középületüket mutatta be. A Magyarországon is aktív Coldefy Architects irodát Zoltán Neville képviselte, legújabb sikerük a brüsszeli Európa Parlament tervpályázatának győztes terve, a Diller Scofidio + Renfro szintén egy pályázati sikert, a Magyar Közlekedési Múzeum új telephelyét mutatta be.

Mi volt a központi téma? Milyen témakörre reflektáltak az előadások? 

A prezentációk középpontjában egyértelmű a fenntarthatóság állt. A központi kérdés az volt, hogy tudjuk-e értékelni a meglévő épületállományunkat, képesek vagyunk-e észrevenni és megőrizni értékeit, és önuralmat gyakorolva, tényleg csak a szükséges helyen bontani, felújítani, kiegészíteni részeit. Ez arra enged következtetni, hogy a téma a jelenkort megkerülhetetlenül átszövi, országtól függetlenül minden építésziroda foglalkozik vele valamilyen formában. Az építészeti eszköztár az eredeti karakter megőrzésétől a teljes átírásig terjed, a Nagy Csaba által bemutatott, az Archikon tervezésében megvalósuló budapesti Vizafogó park például szépen illusztrálja, hogyan lehet egy beépítésre szánt barnamezős terület nem beépíteni. A fenntarthatóság kérdésköre mellett a természetalapú megoldások széles palettáját érintették az előadások.

Milyen projektek jelentek meg és foglalkoztak a fenntarthatóság kérdéskörével?  

Dobos András, a LAB5 architects tervezője és ügyvezető igazgatója a Gizella Loft példáján keresztül érvelt a meglévő struktúra és anyagok, és ezzel összefüggésben a meglévő gondolatok és esztétika megőrzése mellett, amivel óriási szén-dioxid kibocsájtástól óvták meg a környezetet. A kilencvenes évek óta irodaként működő egykori Siemens telefongyár épületét úgy tervezték át napjaink igényeit is kielégíteni képes irodaházzá, hogy az megőrizze a meglévő épület értékeit. 

Angeliki Athanasiadou & Katerina Vassilakou, az AVW Architecture alapító partnere görög középülettervezési munkákat mutatott be a témához kapcsolódva. Az Athéni Nemzetközi Repülőtér bővítése például úgy valósult meg, hogy a régi épület elé új bejárati csarnokot építettek, amely minimális beavatkozással új helyzetbe hozta a meglévő épületet és új építészeti minőséget adott neki. 

Germán Tibor, a Paragram Stúdió társalapítója a budapesti M3 metróvonal belvárosi állomásainak rekonstrukcióját mutatta be, amelynek során nemcsak műszaki rekonstrukció és akadálymentesítés valósult meg, de átfogóan felfrissült a megállók építészeti kialakítása is. A projekt tanulságos példa a value engineeringre: néhány állomás akadálymentesítésének költséges megoldását váltotta ki a ferdepályás felvonók beépítése, így mindenhol lifttel is elérhetővé váltak a peronok. A jó építészeti optimum megtalálása fenntarthatóbbá tette a fejlesztést.

 

Milyen itthon is releváns kérdésekkel foglalkozó, nemzetközi prezentációkat hallhatott a közönség? 

Marco Petreschi, a Petreschi Architects alapítója Olaszországból hozott példákat, többek között Kalkuttai Szent Teréz, illetve Szent Tamás apostol római templomait mutatta be. A projektek jó gyakorlatokat mutatnak be arra, hogyan lehet összhangban maradni a helyszínek történelmével, a megjelenő anyagokkal, a kultúrával és magával az identitással, valamint arra, hogy a történeti kontinuitásból levezetett kortárs építészet lehetőséget teremt a folytonosságra. Az olasz tervezők nem ítélkeznek építészeti hagyatékuk felett, hanem kortárs gondolatisággal és eszközökkel használják azt. A magyar párhuzamot nem kell bemutatni, de felmerül a kérdés, hogy mit tekintünk az építészeti kánonunk részének, és mihez kezdünk vele a jövőben.

Pavol Paňák, a szlovák BKPŠ vezető építésze A barokk és a későmodern között címmel tartott előadást. A bemutatott projekt, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria rekonstrukciója és bővítése egy kiemelkedő brutalista épület megmentését mutatta be. A hetvenes-nyolcvanas évek épületeivel való foglalkozás nálunk is megkérdőjelezhetetlenül aktuálissá vált, hiszen egyre többször találkozhatunk a korszak házainak bontásának hírével. Az érintett épületállomány alapanyagainak életciklusa most telik le, ezért kiemelten fontos a háború utáni építészet értékeinek megmentése nemcsak itthon, de szerte a világban. 

A konferencia fénypontja egyértelműen a perzsa Alireza Taghaboni, a NextOffice alapítójának előadása volt. A kontextus paradoxitása című prezentáció azt járta körül, hogy a politika, a társadalmi kérdések és a gazdasági realitások hogyan tarthatnak lépést az építészeti törekvésekkel. Az építész többek között egy üldözött költő emlékházát, a Poet´s House elnevezésű munkájukat mutatta be. Az épület kivetítéses technikával használja a homlokzatot állásfoglalásként, és ezáltal válik a bátorság szimbólumává, politikai zarándoklat helyszínévé a túlfűtött közéleti viták kereszttüzében. 

Mit tartasz a SHARE Magyarország események legfőbb értékének? 

Rendszeres konferencialátogatóként azt keresem, hogy miben tud mást, újat, többet mutatni egy ilyen jellegű szakmai rendezvény. Abban látom a fő értékét a SHARE Architects által szervezett programsorozatoknak, hogy közel hozza az embereket egymáshoz – nem frontális, nem magasztos, nem elidegenítő módon. Barátságos és fesztelen légkörben van lehetőség megismerni a kollégák munkáit és beszélgetni arról, hogy ki min dolgozik épp. Az előadók és vendégek rendszerint egy hullámhosszon vannak, emiatt összeérő, összetartó közösségi élmény jön létre az előadóteremben és azon kívül egyaránt. Az eseményen a hazai, a régiós és a nemzetközi piacra tartozó irodák egy platformra kerülnek, ami kétségtelenül folytonosságot és diverzitást hoz a rendszerbe. 

A SHARE Magyarország 2023 a SHARE Architects, Közép- és Délkelet-Európa vezető építészhálózati platformja szervezésében, a Magyar Építész Kamara és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem partnerségével, a Lamilux, a Reynaers és az Isopan támogatásával, a Zumtobel és az Építészfórum médiapartnerségével valósul meg.