Hegyvidéki villa: a NARA Stúdió épülete Budán
Csendes környezetben, a budai hegyekben áll a NARA Stúdió elegáns munkája, melynek teraszáról csodás panoráma nyílik a fővárosra. A minden luxussal felszerelt, kényelmes otthont a tervező, Koch Péter mutatja be.
A tervezési terület Budapesten, a XII. kerületben található, ritkán beépített családi házas környezetben. A telek szabálytalan alakú, erősen lejtős. A környék szabályozása változó, de főleg a nagy alapterületű családi házak, villák jellemzik.
A telekről majdnem 180°-os panorámával tárul elénk Budapest látképe és a Duna. Az épület koncepcióját erre a látványra építettük fel, azt még inkább kihangsúlyozva. Az épület alápincézett, háromszintes.
Mivel előírás, hogy a gépjármű tárolót csak terepszint alatt, az épület tömegében lehet elhelyezni, így kihasználva a terep adottságait, a teremgarázst mélyen betoltuk a terepszint alá. Megközelítése a kapubejáróból egy alagúton keresztül történik.
A kapubejáróban kapott helyet az a kapuépítmény, amelyben esztétikusan el tudtuk rejteni a kukatárolót és a közüzemi órákat is.
A teremgarázsban hat autót lehet elhelyezni. A garázs szintjén található az üvegfallal elválasztott előtér, ahonnan feljuthatunk a földszintre, vagy a garázs szintjén kialakított raktárakba, tárolókba. A bonyolult gépészet a garázs álmennyezete feletti térben kapott helyet, melynek frisslevegő beszívása az északi homlokzaton, az erkélykonzol alatt történik, de ez kívülről nézve nem feltűnő.
A földszint két részből áll. Az elülső részben található egy szoba, a hozzá tartozó vizesblokkal, egy fedett télikert és a nappali. A nappali egy légtérben van a konyhával és az étkezővel. A nappali, a szoba és a télikert üvegezett térelhatárolást kapott, így a lakás bármely pontján állva érvényesül a terasz, a medence és mögöttük a grandiózus panoráma.
A nappali télikert felé eső falában egy kandalló kapott helyet, vele szemben viszont a ház „vasaló-alakú" hegyének nyitható üvegfala van, ami nem csak „hatásvadász" megoldás, hanem tényleg praktikus is, hiszen a nappali elött végigfutó teraszról barátságosan látható a belső tér és a kandalló tüze is. A nappalinak, a télikertnek és a szoba előtti terasznak több funkciót is szántunk: kilátóként – elsősorban a „Titanikozás" kedvéért –, szabadtéri nappaliként és étkezőként, illetve medence-teraszként képzeltük el. Törekedtünk arra, hogy a kint és a bent télen-nyáron összeolvadjon, hogy a természet és a kert szerves része legyen a napi életvitelnek.
A részben a garázs feletti, részben pedig a nappali előtti talajon fekvő terasz a tervezés egyik alapkövét képezte. Nem csak a kilátás miatt döntöttünk így, a tulajdonos igénye is az volt, hogy ideje nagy részét a szabadban tölthesse.
Az épület hátsó része a telek terepviszonyai miatt a föld alá került. Ezzel a megoldással jó hőtechnikai értékeket tudtunk elérni, és nem változtattuk nagymértékben az eredeti terepszintet sem. A hátsó részben egy kondiszoba és egy wellness-fürdő kapott helyet. A wellness-fürdőbe a kétkarú pincelépcső pihenőjéről lehet bejutni. Erről a közlekedőről közelíthető meg az álmennyezet feletti gépészeti tér is.
Minden helyiség – akár közvetlen kapcsolatban van a kerttel, akár nem – gépészeti szellőzést kapott.
A hátsó kondiszoba és wellness-fürdő által közrefogott térben egy fedetlen, átrium-szerű japánkertet alakítottunk ki zuhataggal, csorgóval és növényekkel.
Az épület tetejét zöldtetőként alakítottuk ki, hogy a második emeleti „panoráma-szobából" ki tudjunk menni a fűre és onnan is gyönyörködhessünk az elénk táruló látványban.
A földszintről a lifttel, vagy a lépcsővel feljebb jutva érünk el az emeleti irodához.
A telken az intimitás növelése céljából körben zárt kerítést és sűrű növénytelepítést terveztünk.
Minimális tereprendezésre szükség volt, a kapubehajtó kialakításához ezt támfalakkal oldottuk meg, melyek látszóbetonból készültek.
A kapubejáróból egy fakocka burkolatú járdán juthatunk el a pinceszinti „hátsó bejárathoz".
A terv, a helyszín részletes geodéziai felmérése alapján készült, – szigorúan vettük a terepbe való erőteljes besüllyesztés önkéntes és részben előírásos követelményét.
Koch Péter
Szerk.: Paár Eszter Szilvia
