Hagyományőrzés és megújulás a Gellérthegyen - a CÉH Zrt. díjazott terve

"Egy hosszú távra tervezett, funkcionálisan és eszmeileg is szerethető koncepció kidolgozásánál a múlt értékeinek és emlékeinek megőrzése mellett egy - a jövőben is jól működő - komplex rendszert kell létrehozni." E jelmondattal született a Takács Ákos vezette CÉH Kreatív Iroda által benyújtott pályázat, amelyet a Bíráló Bizottság megvételben részesített.

A Miniszterelnökség és a Lechner Tudásközpont által kiírt Gellérthegy ötletpályázat egyik megvételt nyert pályamunkája a CÉH zRt. kreatív csapata által készített alkotás. Koncepciónk alapja két fő vonalat képvisel: a már meglévő értékek megőrzése mellett új értékek és innovatív megoldások segítségével kívánjuk megújítani a Gellérthegy és a Citadella környezetét.

A Gellérthegy a budapestiek életében mind történelmi, mind katonai, vallási vagy turisztikai szempontból kiemelet jelentőségű volt. Napjainkban azonban a hegy - rajta a Citadellával – messze nem használja ki azokat a lehetőségeket, amelyeket kínálni tudna. Számtalan alternatíva áll rendelkezésünkre, amelyekkel - a megfelelő társadalmi, szakmai és anyagi hátérrel – páratlan megoldásokat és újításokat lehetne véghez vinni.

Egy hosszú távra tervezett, funkcionálisan és eszmeileg is szerethető koncepció kidolgozásánál a múlt értékeinek és emlékeinek megőrzése mellett egy - a jövőben is jól működő - komplex rendszert kell létrehozni. Ennek a rendszernek sokrétűnek kell lennie és számtalan igényt kell kiszolgálnia.

A Gellérthegyen olyan funkciókra van szükség, mely attraktív, egyezik a hely eszmeiségével, nem csak a turisták, de a budapestiek számára is vonzó és egész évben reggeltől estig minden korosztály számára érdekességgel szolgál. Cél, hogy a látogatók időről időre újra visszatérjenek.

A javasolt újítások és ötletek a Citadella épületének teljes kihasználtsága mellett, az egész Gellérthegy területén kínálnak új lehetőségeket:

• A Citadella épülete méltatlanul elhanyagolt, pedig hihetetlenül sok alternatívát kínál, történelmi emlékezete élénken él az emberekben. Az épület mögötti rézsűben egy látogatóközpontot hoznánk létre, amely a megérdemelt színvonalon szolgálná ki az ide érkező turistákat. Az épület méreteiből adódóan a Hadtörténeti Múzeum ideköltöztetését javasoljuk, hiszen történelmi hátterét tekintve kiváló helyszíne lenne a múzeumnak. A Citadella középső, emelt udvari szintjén egy úgynevezett városi teret alakítanánk ki, amely többféle kulturális program lebonyolítására alkalmas, színházi előadásoktól koncertekig. A várfal déli, lebontott szakaszán a falról konzolosan lenyúló színpadot terveztünk panorámás hátérrel.
• Az erőd keleti részén egy olyan kilátóteraszt hoznánk létre, amelynek egy feszített vízfelület lenne a fő attrakciója a várfallal egy szintben. Ezen díszmedencék mellett egy úszómedence is megjelenik, ami lehetőséget biztosít fürdőzésre is, miközben egyedülálló módon tárul elénk a főváros panorámája. Az északi rondella alsó részén termálfürdő kapna helyet szaunákkal – ezzel is kihasználva a Gellérthegy nyújtotta lehetőségeket. A kültéri medencéket a téli időszakban akár korcsolyapályaként is lehetne működtetni.

• A Szabadság-szobor jelképszerűsége már olyannyira összeolvadt a fővárossal, hogy annak ottléte ma már nem vitatható. Azonban a szobor posztamensének átalakításával, modernizálásával a jelkép megújítható. A jelenlegi posztamens helyett egy légies, lebegő érzetet adó, tükröződő fém és víz kombinációjával épülő talpazat a nappali és éjszakai fényviszonyok mellett is szinte láthatatlanul tartaná a magasba a meglévő szobrot. A szabadság szimbóluma tehát a helyén maradva újulna meg, megtartva jelentését és jelentőségét.
• Az értékteremtés egyik fontos momentuma lehetne a felszínen létrehozott emlékhely. Az emlékhely a kulturális emlékezet egy új szimbólumává válhatna, amely politikai és vallási hovatartozástól függetlenül emlékeztetne azokra, akik a magyar történelemben életüket adták a szabadságunkért.
• A Citadella körül többféle tematikájú útvonalat és tanösvényt terveztünk, a Sánc utcából induló Kálvária a 14 stációval (amely nem előzmény nélküli a Gellérthegyen); a Szent Gellért szobortól felvezető Szent-Gellért Emlékút valamint a Sziklatemplomtól felvezető útvonal, amely Bibliai Tanösvényként funkcionálna. Ezeken felül lenne egy tansövény az őshonos növények bemutatására, valamint egy történelmi tanösvény a szabadságharcaink bemutatásával. Ezek a tematikus útvonalak mind turisztikai, mind oktatási funkciót is el tudnának látni.
• A Gellérthegy további területein helyet kapna egy családi park új, korszerű játszótérrel, illetve egy kutyafuttató. A Filozófusok kertje mellett egy néptánc pavilon felállításával lehetne a közösségi programokat sokszorozni. Természetesen ezekkel párhuzamosan a megújulást kísérné a mindenhol egységes térburkolat, a modernizált közvilágítás, az új utcabútorok és irányjelző táblák, valamint a közbiztonságot fokozó segélyhívó rendszer telepítése.

• A Gellérthegy és a Citadella kapcsán súlyponti kérdés a közlekedési és parkolási problémák megoldása, mind a személyautók, mind a turistabuszok és a tömegközlekedés tekintetében is. A gyalogos megközelítésre a már említett ösvények számtalan lehetőséget adnak. A közúti járműforgalmat azonban jelentősen korlátozni kellene. Új parkolóhelyek kialakítására nem közvetlenül a Gellérthegyen kell törekedni, hanem a Gellérthegy környezetében. Egy elektromos buszjárat indítása környezettudatos és elfogadható megoldást jelentene, nem csak a turisták, de az ott lakók számára is. Egy új, kötélvontatású villamos pedig a Budapesti Siklóhoz hasonlóan kedvelt közlekedési eszközzé válhatna és látványelemként is szolgálna a lisszaboni nagy emelkedésű pályák mintájára.

A teljeskörű rehabilitáció során a Gellérthegy, a Citadella és a kapcsolódó természeti környezet egy olyan értékmegőrző és értékteremtő „jó hellyé” válhatna, amely nem csak a turisták, de a budapestiek számára is egyedi és mással össze nem téveszthető.

Barna Dorina, Király Szabolcs