Épülettervek/Hallgatói terv

GMO Kutatólabor - Andrékó Róbert diplomaterve

2020.10.24. 22:55

Andrékó Róbert diplomamunkájaként egy GMO (Genetically Modified Organism) kutatólabor tervezését választotta, azzal a céllal, hogy a téma negatív megítélését ellensúlyozza, illetve előtérbe helyezze a kutatási terület fontosságát. Az épület funkcionális és minimalista tervezési irányvonala hagyományos és modern homlokzatburkolati elemek ötvözésével egy barátságos, átlátható és megbízható hátteret hivatott biztosítani az épületben folyó kutatásoknak.

Témaválasztás

Diplomamunkámban egy valós és aktuális problémával szerettem volna foglalkozni, amelynek megoldására a tervezett épületegyüttes egyfajta opció lehet. Így esett a választás egy Növénygenetikai kutatólaborra, hiszen ez a kérdéskör gyakran jelenik meg a hétköznapokban, különösen a médiában. Sok konspiráció és valótlan állítás terjedt el az élelmiszeripar és növénygenetika kapcsolatáról, melynek tisztázására igény van a laikusok körében.

A másik kiindulási szempont a Szent István Egyetemmel való kapcsolat volt, ami többek között a tervezési területet is meghatározta. E választott helyszín a legalkalmasabb lett a funkció kialakítására, mivel közvetlen szomszédságában található az egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karának több épülete (Növénygenetikai és Növénytermesztési Intézet), valamint az üvegházak elhelyezése is optimálisnak számított.

GMO-kutatások

A GMO (genetikailag módosított organizmusok) megítélése világszerte problémás kérdés. Az Európai Unió szabályai mindössze csak iránymutatások, de ezen belül minden ország maga dönt ezen növények termesztéséről, forgalmazásáról. Azonban az EU megköti, hogy köztermesztésbe csak olyan fajták kerülhetnek, amelyek államilag elismertek. Ez a folyamat általában 1-3 évet igényel.

Magyarországon minden ilyesfajta tevékenység engedélyköteles, az ezt nélkülöző termelés pedig tiltott. A témakör fő problémájának azt tartottam, hogy a laikusok minden GMO növényt káros és nem kívánt biológiai beavatkozásként azonosítanak, pedig valójában egy hétköznapi növény oltása is génmanipulációnak számít, melyet bárki elvégezhet a saját kertjében. Ezek mellett például gyógyászati és élelmiszeripari termékek is származhatnak GMO-ból, erre az egyik legfontosabb példa az inzulin. Jelenleg a szabályozás a vállalatok hiányos környezeti és egészségi kockázatelemzésein alapul, ezért átfogó kutatásokra lenne szükség a tényleges veszélyforrások realitásának feltárására. Ennek a lehetőségnek a biztosítására terveztem az épületemet.

Telepítés és koncepció

A téma általános negatív megítélése miatt igyekeztem kerülni az ipari hangulatot. Három fő hívószó alapján kezdtem meg a tervezést: barátságos, átlátható, megbízható. Ezeket az elveket igyekeztem követni is, mind a terület beépítésénél, mind a főépület tervezésénél. 

Az építési telek egy északnyugati tájolású, lejtős területen helyezkedik el, melyen korábban egy nagyobb platós terület lett kialakítva. Erre a területre rendeztem az épületeimet úgy, hogy a parkolók, kerékpártárolók és az épületek egy vonal mentén helyezkedjenek el. Az utcáról egy autó- és gyalogosforgalomnak szánt belső utat alakítottam ki, melyek mellé 20 db parkoló és kerékpártároló került. Ezzel szemben kapott helyet a főépület, majd az üvegházak. Az üvegházakat a telek irányával párhuzamosan és merőlegesen felváltva helyeztem el, így kerülve el a monoton, ipari hangulatot. Az elrendezés elősegíti az üvegházak nyári hősokktól való megóvását is, hiszen így nagyjából 45 fokban elmozdult az optimális észak-déli tengelyű pozíciótól. Ez közel 20%-os energiaveszteséget tudna okozni a szélsőséges melegben.

Alaprajzi kialakítás és akadálymentesség

Az épület alaprajzi rendszere vonalmenti, belső folyosós. Az épület két részre bontott: a bejárati rész szabad bejárású közhasználatú funkciókat tartalmaz mind a földszinten, mind az egyetemen. A további terek az olyan nem nyilvános funkciókat foglalják magukba, mint a laborok, az irodák és a kiszolgáló helyiségek.

Kutatásaim alapján fontosnak tartottam azt, hogy a mintakertek közvetlenül a laborok mellett helyezkedjenek el, így olyan területet kerestem, amely ezt lehetővé teszi. Az épület fő horizontális közlekedési rendszere belső folyosós, a vertikális közlekedést az előtérből nyíló központi lépcsőtér alkotja kiegészítve egy akadálymentes felvonóval. Ezenkívül kialakítottam egy mellékfolyosót a fekete labor részére is. A közlekedők minimum 1,80 m szélesek, melyekre ajtók nyílnak, a 20 mm-nél magasabb küszöbök lejtős kialakításúak, a bejárati ajtók mérete meghaladja a  90/195 cm-es szabad ajtónyílást, akadálymentes mosdó a földszinten kapott helyet. A vertikális közlekedést egy akadálymentes lift segíti.

Tömegképzés és funkciók

Az épület tömegképzése funkcionális. A séma kidolgozása és a megfelelő szerkezeti rendszer megválasztása után az egyszerű hasábformák felesleges területeit kivágva alakult ki az épület tömege, a hasábok funkcionális tájolásával, elforgatásával. A rengeteg funkció elhelyezése az épületen belül kihívást jelentett, de egy átgondolt rendszerbe foglalva könnyen megvalósíthatóvá és működővé vált.

A parkolóval szemben, az utcafronttól visszahúzva kapott helyet a főbejárat. Az épület ezen részében helyeztem el a publikus funkciókat (mosdóblokk, büfé, lépcső és lift, valamint az emeleti előadó). Ezután a nem nyilvános funkciók (laborok, öltözők, raktárak, irodák) kaptak helyet, melyeket egy belső folyosós rendszerre fűztem fel. A laborok kialakításánál szempont volt, hogy legyen nagyobb méretű kutatásra is alkalmas helyszín, valamint fekete és gyakorló-oktatási labor is. A fekete labor saját közlekedővel kapcsolódik mind az öltözőkhöz, mind a hulladéktároló egységekhez. A gyakorló labor saját öltözőblokkot kapott. Az emeleten helyezkednek el az irodák, illetve az előadó és a hallgatói szoba, ahol az adminisztratív feladatokat végezhetik a diákok. A nem publikus terek saját mosdóblokkot, konyhát kaptak.

Anyaghasználat, szerkezetek

A minimalista stílusjegyeknek köszönhetően a funkciót kiszolgáló, jó hőtároló képességű szerkezeti rendszert terveztem be, jól hőszigetelő épületszerkezetekkel. Fontos volt a következetes téralakítás és anyaghasználat, így a kétfajta homlokzatburkolat a horizontális tagolást és a funkciók elkülönítését hivatott megjeleníteni.

A homlokzati burkolatok használatánál fontos szempont volt, hogy illeszkedjen a meglévő egyetemi épületek téglaburkolataihoz, azonban hozzon valami újat is. Az emeleti acéllemez burkolat tömörséget ad az épületnek, a perforált lemezek pedig árnyékolóként funkcionálnak csakúgy, mint a földszinti nyílászáról homlokzat síkjából kihúzott ablakszegélyek is. A kétfajta homlokzatburkolat így horizontálisan tagolja az épületet, érzékelhetően elválasztva a funkciókat is. Az épületen megjelenik még a perforált téglafal, illetve a homlokzatokon kiforgatott téglaarchitektúra.

Az épület tartószerkezeti rendszereként monolit vasbeton pillérvázas szerkezetet választottam, a nagyobb fesztávok áthidalása miatt. A rasztert a laborok szükséges mérete alapján határoztam meg. A válaszfalak pórusbetonból készülnének. A burkolat a kopásállóság és könnyű tisztíthatóság, valamint a vegyszerállóság jegyében nagyrészt műgyanta.

Andrékó Róbert