Épülettervek/Hallgatói terv

Építészfórum 202020 – Még tíz hallgatói terv az archívumból

2020.04.08. 07:40

Ez most egy sci-fi film vagy egy hallgatói terv? Hogy kerül egy UFO az állatkert fejlesztéséről szóló diplomamunkába? Az MTA előtti Széchenyi tér és környékének rendezése ma is aktuális téma, ahogy a fővárosi Duna-part pihenő- és találkozóhelyként való használata is az – és erre van egy egészen érdekes hallgatói terv 2012-ből. És milyen jó lenne, ha a Közvágóhíd posztindusztriális park lenne... Még tíz terv a húszéves Építészfórum archívumából.

Dányádi Sára:  A Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztése, BME Építészettörténeti és műemléki Tanszék, 2012
Konzulens: Vukoszávlyev Zorán

„A tervező fél év alatt vérprofi lett a témában: azt, hogy mennyire sajátjának tekinti az Állatkert ügyét, nyilván tapasztalták a tervismertetés során. A gazdag előkészítő anyag láttán elhihető az, hogy a Vidámpark területén lehet keresnivalója az Állat- és Növénykertnek, tényleg orvosolható a helyhiány, a műemlékek elhelyezkedése nem lehetetleníti el a projektet, és az új szituáció tovább növelheti az érdeklődést az Állatkert iránt. Az új architektúra a vastag, frakcionált betonfalaktól kapja meg erős, de nem tolakodó karakterét. A funkcionális kapcsolatok rendben vannak, árnyaltak és változatosak. A beton, a fa és az üveg, valamint a föld, a víz és a fák hármasa a lehető legérzékenyebb módon reagál a különleges helyzetre. Minden az, ami és minden a helyén van." – Dévényi Tamás opponenciája.

Csonti Miklós: Széchenyi tér átalakítása, BME és University of Waterloo, 2012

A vajdasági születésű, a kanadai University of Waterloo diákja diplomamunkájaként a BME-n a budapesti Széchenyi tér revitalizációját készítette el. A Magyarországon töltött hónapok alatt részt vett a BME mesterképzésén, alaposan megvizsgálta a kiszemelt területet, majd nagyívű koncepciót vázolt fel a közlekedés átszervezésére, a városlakók és a Duna kapcsolatának újrafogalmazására – vízparti nádassal, kutakkal, stégekkel, időszakos piaccal és elegáns pihenő-lépcsősorral. „A Széchenyi István teret választottam diplomamunkám témájául, amelyben kísérletet tettem a jelenlegi eltorzult állapot helyreállítására, Budapest lakóinak egy olyan helyet teremtve, amely határozottan megmutathatja a folyó szerepét a város életében. Tervem mindezt három nagyon egyszerű, átfogó stratégiai pont mentén kívánja megvalósítani. Ezek a következők: a folyó könnyű megközelíthetőségének biztosítása; lehetőség nyújtás a folyó közvetlen használatára; a folyó adottságainak láthatóvá tétele a használó közösség számára."

Köninger Szilárd: Az egyházaskeszői kőfejtő hasznosítása, Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszék, 2012 
Konzulens: Golda János

A Rába mentén található egy kicsiny falu, Egyházaskesző. Lélekszáma kb. 500 kő. A falu múltjának fontos részét képezi a kőfejtő, amely a bányászat virágzó iparának mementója. „A fejtésből visszamaradt bánya egy hatalmas tájseb, amely inspirált. A szinte sík terep minden előjel nélkül vált 7 méter magas sziklaorommá, amelyet egy síkvidéki, konzervatív falu aligha tud magába integrálni. A racionális megoldások pont az axiómaként leszögezett helyszín kérdését feszegetik leginkább. Ezért a diplomamunkám során tett kutatásokat és következtetéseket mesékben fogalmaztam meg, így munkám tekinthető ezek építészeti eszközökkel formált illusztrációjának."

Biri Balázs: Bolyki Borkatlan, BME Középülettervezési Tanszék, 2013
Konzulens: Szabó Levente DLA

„A diplomázó a jó érzékű telepítéssel különválasztja az étterem és a látogatók fogadóépítményeit, a funkciójuknak megfelelően külön udvarokba helyezve azokat, és ezáltal lehetőséget teremt mind a külső, mind a belső udvar kialakult, rendezetlen állapotainak határozott mozdulatokkal való kezelésére. A tervlapokon bemutatott építmények létrehozójának talán legfontosabb törekvése azok házszerű viselkedésének az elkerülése. A Borkatlannak az egyszerre nyomasztóan és felemelően erős atmoszférájú terében olyan monolitikus hatás előidézése, ami a katlanhoz hasonlóan a természeti és művi jelleg elegyét hordozza magán. E tárgyszerű, vagy tömbszerű megjelenést a végtelenül leszűkített geometrikus formálás, és ezzel párhuzamosan a karakteres anyagszerűség szándéka teremti meg. Elismerést érdemel a tervezőnek ebben az igen összetett helyzetben való helytállása, a szabadkézi rajzok által sugallt közelítő jellegű tervezői gondolkodása, valamint a terv részletekbe menő gondos kidolgozottsága is." – Marián Balázs opponenciája.

Mizsei Anett: Barlangászati központ a Szuadó-völgyben, PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, 2013
Konzulens: dr. habil. Rétfalvi Donát DLA

„A terv egy meredek lejtőt szemelt ki a barlangász központ számára. Nem is csoda, hiszen az egyik barlang magából a „ház“-ból nyílik. A domboldalba épült házak alig tudnak nemvárak lenni. Anett a lehető legtermészetesebbnek veszi azt, ami tényleg adódik. A ház tetején végugfutó túristaút vándora egy kényelmes, sík pihenőhelyet lát mindebből, odasüt a nap, pihenjünk egyet! A belső terek gazdagon formáltak, rendkívül igényes kialakításúak. A zöldalgák formai felhasználása nagyon különös világot teremtett, amiben a zöld veszérszín hatásosan jelenik meg." – Dévényi Tamás opponenciája. 

Máté Tamás: Trial edzőtelep Tarcalon, MOME Építészeti Intézet, 2014
Konzulens: Ferencz István

„Máté Tamás terve tele van finom és kockázatos súlypont-áthelyezésekkel. A jó tervekben gyakran nüansznyi a távolság siker és kudarc között. A természeti és művi táj közelít egymáshoz, föltételezi egymást és a különböző tevékenységek – esetünkben egy túlszabályozott világra válaszul adott speciális sporttevékenység – révén össze is fonódik. A választott építészeti karakter ezt a dinamikus egyensúlyi állapotot tükrözi: a hegyoldalba telepített parazita lakó- és kiszolgáló-konténerek ugyanúgy egyensúlyoznak a sziklafalon, mint az ugrásra készülő triálosok súlypont-áthelyezés közben. Paradox módon éppen az egykori kőbánya indusztriális jellegére reagálva tartja tiszteletben a táj szellemiségét. A genius loci ugyanis már nem romantikus természeti idill, hanem a modern utáni világ bonyolult egyensúly-keresése, amely folyamatos súlypont-áthelyezésekből áll." – Golda János opponenciája.

Székács Péter: A budapesti Közvágóhíd és környezetének fejlesztési terve, Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar, Településépítészeti tanszék, 2014
Konzulens: Polyák Beáta

„A Közvágóhíd és környezetének olyan – városépítészeti eszközökkel történő – fejlesztési lehetőségét mutatom be diplomámban, amely alkalmassá teszi a területet a városszerkezeti elhelyezkedéséből adódó előnyök jobb kihasználására és a városfejlődéssel járó jövőbeli feladatok betöltésére, úgy, hogy mindezek mellett megőrződnek és hasznosulnak az építészetileg értékes épületek. A Közvágóhíd értékes épületei és a hozzájuk csatlakozó történeti kert új épületek és nagy kiterjedésű zöldfelületek létesítésével posztindusztriális parkként hasznosul, ahol a kulturális, a kereskedelmi és a rekreációs funkció dominál. A koncepció megvalósulásával olyan újrahasznosított terület jöhet létre, mely funkcionális sokszínűségével jól illeszkedik az alközponti környezetbe, és a városszövet rendezett, szerves részeként Budapest újabb, élettel teli színfoltja lehet, míg hosszú távon visszanyerheti méltó helyét a főváros mindennapi életében." Ez a terv 2014-ben Fővárosi Diplomadíjban részesült, milyen szép lett volna, ha a Közvágóhíd területén épülő jelenlegi fejlesztés felfigyelt volna erre a koncepcióra. 

Bitay Mátyás: Telep Téka, könyvtár a lakótelepen, MOME Építészeti Intézet, 2017
Témavezető: Csomay Zsófia

„Mátyás telepítése városi szövetben gondolkozik. A meglévő fiókkönyvtár és kereskedelmi épületek helyére új tagoltabb beépítést javasol, mely követi a lakótelepi tömbök raszterét, racionalizálja a közlekedési útvonalakat és átlátást biztosít a szabályos tömbökkel jelölt térfalak között a belső park felé. Mátyás tervezett épülete funkcionálisan egyrészt továbbörökíti a kinőtt könyvtárat, másrészt olyan új tartalommal tölti meg, mely a könyvtár hagyományosan értelmezett oktatást szolgáló szerepén felül szélesebb szociális szerepet vállal: közösségépítő, identitás erősítő és felzárkóztató intézménnyé alakulhat." – Csővári Linda opponenciája.

Zsiros Renáta: Borteraszos csónakház, Debreceni Egyetem Műszaki Kar, 2017
Konzulens: Kovács Péter DLA

A tervező meseszerű, hangulatos videón keresztül vezet be minket csónakban ülve először egy borteraszos Csónakházba, majd a mellette álló kis kunyhókba, és a szőlősbe, melynek helyszínéül egy borsodi dombság – Szentistvánbaksa – elhagyatott pincesorát választotta. De beszéljen e sorok helyett a videó!

Bartók Anita: Visszafogadóház a háború utáni övezetekben, PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, 2017
Konzulens: dr. Kondor Tamás, dr. Al-Hilal Safa’a

Valós, napirenden lévő problémával foglalkozik ez a diploma: a Közel-Kelet és annak válságos hányattatása, az évek óta tartó küzdelmek, háborúk. De mi jön ezután? Mi lesz azokkal, akiknek ezek a harcok csak romokat hagytak? Mind fizikai, mind lelki romokat. Hogyan tér vissza az élet ezekre a helyekre, hogyan indul a rehabilitáció? Milyen építészeti eszközökkel lehet ezt segíteni? 

+1

Trinh Hai Dang: Ganz Futuro, Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar, 2019
Konzulens: Markó Balázs

„A helyszín kiválasztása fontos számomra, mivel kiskorom óta segítek a szüleimnek, akik itt dolgoznak. Mindeközben naivan figyeltem a városrész (Ganz negyed) különböző változásait építészetileg és társadalmilag. Ezek a tényezők motiváltak abban, hogy elkészítsem a Keleti Kulturális-Kereskedelmi Központot, más nevén a Ganz Futuro első ütemét. Egy új, vertikális urbanisztikai réteg létrehozása volt a cél, amely a meglévő Ganz terület felett terül el, és benne új funkciók és kapcsolódási pontok jöhetnek létre. Az új "város-réteg" Ganz negyed generációváltását szimbolizálja." Trinh Hai Dang diplomamunkája a józsefvárosi Ganz negyed fejlődésének impresszív, utópisztikus elképzelése. A projekt mind funkcionális, urbanisztikai és társadalmi téren látványos átalakulást vizionál.



Az elmúlt két évtized hallgatói terveit szemléző cikk első felvonása itt olvasható. A húszéves Építészfórumról szóló írásokat, az egykori szerzők, szerkesztők visszaemlékezéseit, válogatásait az Építészfórum 202020 dossziéban adjuk közre. 

fzs.