Helyek/Infrastruktúra

Előre a buszokkal – Budakeszi és térsége buszközlekedésének fejlesztése

2020.11.12. 11:17

A napokban jelent meg az új kormányhatározat Budakeszi és térsége buszközlekedésének fejlesztéséről. Az előzetes elképzelések szerint a meghosszabbított szakaszon közlekedő buszjáratok buszsávokon előzik majd a dugóba szorult kocsisort, a kereszteződésekben pedig intelligens forgalomirányító lámpák engedik majd őket előre. A tervezésre a kormány 586 millió forintot biztosított a központi költségvetésből.

Két évet jártam a MOME zugligeti kampuszára a nagyszabású egyetemi fejlesztések előtt. Ezeknek az éveknek meghatározó élménye a mindennapos várakozás a 222-es buszra, és a dugóban álló járművön összepréselt utasok türelmetlen tülekedése minden megállóban. A menetrend szerint 11 perces menetidőt a járat csúcsidőben gyakran 20-25 perc alatt tette meg, ami roppant kellemetlen tud lenni, amikor az ember egyetemi órára siet – még akkor is, ha a MOME-n az átlagnál jóval elnézőbbek a későkkel szemben. Bár ezek a dugók főként a Szilágyi Erzsébet fasoron érték a buszokat, kialakulásuk részben a Budakeszi felől érkező, vagy arra távozó járműtömegnek köszönhető. Az új kormányhatározat Budakeszi és térsége buszközlekedésének fejlesztéséről orvosolni próbálja ezeket a problémákat, amik a mindenkori MOME-s diákok reggelein túl több ezer további ember életét nehezítik meg nap mint nap a Zsámbéki-medence térségében.

A térséget kiszolgáló autóbuszjáratok munkanapokon a reggeli csúcsórában átlagosan 1,5 percenként közlekednek, csúcsidőben óránként körülbelül kétezer utast visznek át Budakeszi és Budapest határán, mintegy 2600 férőhelyet kínálva. A járatkövetés rendkívül sűrű, csúcsidőszakban 2-3 percenként járnak a kék Volánbuszok (22, 22A és 222 járatok) és 5 percenként a Volánbusz elővárosi járatai (781-795-ös számmezőbe tartozó helyközi autóbuszjáratok). A buszokon kétezer utas utazik egy órában, a városhatáron ugyanakkor óránként ezer-ezerkétszáz gépkocsi halad át, mintegy ezerötszáz utassal. A közlekedési módok megoszlásának aránya tehát kb. 40-60% a közösségi közlekedés javára. Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója szerint halaszthatatlan a probléma kezelése, mivel a gépjárműforgalom az elmúlt évtizedben kritikus szintre emelkedett a környéken és a közúti torlódások miatt az autóbuszok is lelassulnak.

A Budakeszin és a fővárosi Budakeszi úton a dugóba beszoruló buszok előnyben részesítésének érdekében a Budapest Fejlesztési Központ idén tavasszal kezdett közös munkába Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármesterrel, Győri Ottiliával, Budakeszi polgármesterével, Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselővel és Fürjes Balázs államtitkárral. A csúcsidőben mindennapos dugók Budakeszin nemcsak a városban élők, hanem a Zsámbéki-medence településein, Pátyon, Perbálon, Zsámbékon, Telkiben, Budajenőn lakók életét is megkeserítik, és Budapestre is kihatnak. A most megjelent kormányhatározat szerint egy olyan megoldást kell a BFK-nak előkészítenie, amely már a Budakeszire bevezető útszakaszoktól kezdve rendszerszinten részesíti előnyben a buszközlekedés minden torlódó útszakaszon.

Jelenleg a fővárosban mindössze a Budakeszi út egy-egy rövidebb, belső szakaszán van buszsáv mindkét irányban, de a torlódások nemcsak itt, hanem a külső és agglomerációs szakaszon is mindennaposak. A BFK-nak minden változatot mérlegelve kell tanulmánytervet készítenie, megvizsgálva azt a kérdést, hogy a Budakeszi út, illetve Budakeszin a Fő út mely szakaszain érdemes és melyik irányban szükséges buszsávot kialakítani. Az előzetes vizsgálatok alapján nem egybefüggő buszsáv a megoldás, mivel az útvonal sok zöldterületet érint, különösen Budakeszi belvárosában pedig sűrűn lakott részeken halad át. Több rövidebb buszsáv kialakításával viszont elérhető, hogy dugó idején a buszok megelőzzék a kocsisort, míg az érzékeny szakaszok érintetlenül maradhatnak. A csomópontokban intelligens jelzőlámpák irányítanák a forgalmat a buszokat előre engedve.

A projektben P+R parkolók és B+R kerékpártárolók is létesülnének, hogy Budakeszi távolabb eső részeiből, illetve a környező településekről is meg lehessen közelíteni az autóbuszokat. Ezek végállomását a városból Pátyra, illetve Telkire kivezető utak mellé célszerű telepíteni a P+R szolgáltatással együtt. Ugyanakkor cél az is, hogy forgalomtechnikai beavatkozások a környező településekről inkább az M1-es autópálya felé irányítsák az autókat, ahol ez reális alternatíva. A szakemberek szerint egyúttal azt is meg kell vizsgálni, hogy hatékonyan csökkentené-e Budakeszi forgalmi terhelését egy olyan elkerülőút, amely a Telki, illetve Páty felől jövő utakat kötné össze a Budaörs felé haladó úttal (de nem kínálva menekülőutat a Budakeszi út felé, ezáltal megnövelve a városra zúduló autóforgalmat). 

A projekt célkitűzése, hogy mind Budapest, mind az agglomeráció területén kevesebb legyen a dugó, tisztább legyen a levegő és ezáltal élhetőbbé váljanak a települések. A közösségi közlekedés fejlesztésével azt szeretnék elérni, hogy Budakeszi térségében minél többen váltsanak buszokra a most még gépkocsival járók közül. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár szerint Budapest közlekedési problémáira csak akkor lehet megoldásokat találni, ha az elővárosokból és az agglomerációból is javul a közösségi közlekedés versenyképessége.

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fürjes Balázs által benyújtott előterjesztés elfogadása nyomán a Kormány 586 millió forint központi költségvetési támogatást biztosít a Budapest Fejlesztési Központnak az átfogó tervezésre a Zsámbéki-medencéből és Budakesziről Budapestre tartó elővárosi buszjáratok előnyben részesítésére. 

A Budapest Fejlesztési Központ a Kormány által biztosított források segítségével a különböző megoldási lehetőségek részletes vizsgálata után a buszsávok megépítéséhez szükséges terveket is elkészítteti, együttműködésben Budakeszi és a XII. kerület önkormányzatával, a Fővárosi Önkormányzattal és a Volánbusszal.

Forrás: sajtóközlemény / Vitézy Dávid Facebook oldala

 

Szerk.: Hulesch Máté

(X)