Épülettervek/Középület

Debrecen, Egyetemi Sportcsarnok meghívásos tervpályázata – Sajtos Gábor és munkatársainak megosztott III. díjas pályaműve

2012.08.30. 13:12

A Debreceni Egyetemi Sportcsarnok építésére és a sporttelep rendezésére kiírt meghívásos pályázaton megosztott III. díjat kapott Sajtos Gábor, Páll András és Virág Péter tervezők koncepciója, amelyben egy áttetsző hőszigeteléssel ellátott, homokfúvott üvegpalló-hártyába burkolt, részben zöldtető alá rejtett sportközpont tervét vázolták fel, gazdaságos szerkezeti és gépészeti megoldásokkal.

Részletek a műleírásból

Építészeti koncepció

Célunk egy olyan épület létrehozása volt, amely hagyja, hogy a környezete, a sportcentrum magába foglalja. Az épület nem egyszerűen a sportpályák mellé telepszik, hanem annak szerves részévé válik, intenzív párbeszédbe kerül azzal. Az épület megnyitásai, vizuális kapcsolatai és használható intenzív zöldteteje révén aktív kapcsolatba kerül környezetével és használóiva. A füves, ligetes környezet az épületre felkúszó zöldtető révén tovább folytatódik.

 

 

 

Építészeti koncepciónk alapja, hogy egy karakteres, funkciójának maximálisan megfelelő, magas építészeti minőségű, azonban költséghatékonyan megépíthető és gazdaságosan üzemeltethető épületet hozzunk létre elemi architekturális eszközök alkalmazásával, extra, költséges műszaki megoldások használata nélkül. A tervezés során a környezettudatos és energiatakarékos kialakítást szem előtt tartottuk.

Beépítési javaslat

A tervezett sportcsarnok a kijelölt építési helyen belül helyezkedik el. Elhelyezkedése révén átmenetet képez az egyetem területe és a sportcentrum között, a sportcentrum szerves részévé válik és összekapcsolja annak területét az egyetem területével. A Hallgatói Klub tömegére a két épület között tervezett többfunkciós térrel reflektál, a sportcsarnok megnyílik a tér felé. A sportcsarnok bejárata gesztus-szerűen nyit a Hallgatói Klub felé. Fontos jellemzője az épületnek a földszintes kialakítás, csupán a lelátó megközelítése és kiürítése történik a  galériaszintről - ezt a jó funkcionális szervezés megkívánja - minden egyéb funkciót a földszinten alakítunk ki.

 

 

 

Építészeti kialakítás, funkciók, anyaghasználat

Az épület a funkcionális követelményeknek maximálisan eleget tesz, a helyiségek földszinti elhelyezése egy nagyon tiszta, átlátható rendet teremt, annak számos előnyével. Az egyes helyiségcsoportok a bejárati előcsarnok felől közvetlenül, rövid úton elérhetőek. A csarnoktér közvetlen kapcsolattal rendelkezik az előcsarnokhoz, mely egyes rendezvények alkalmával nagy előnyt jelent. Az átrium jól szervezi az egyes funkciókat, fontos szerepe van abban, hogy - mind vizuálisan, mind fizikailag - az épület egész területén létrejöjjön a külső térrel való állandó kommunikáció. A nézőközönség és a sportolók egymástól elválasztott útvonalat használnak, a lelátó galériaszintről történő megközelítésével és kiürítésével a nézők és sportolók útvonala nem keresztezi egymást. A galériaszinten a lelátókkal szemközt alakítottuk ki a TV-közvetítésre alkalmas felső kamera pozíciókat, az alsó kameraállásokra ez alatt van lehetőség, a küzdőtér szintjén. Az épület kialakításánál szem előtt tartottuk, hogy minden helyiségnek legyen természetes szellőzése. A friss levegő és a természetes fény ideális környezetet teremt, emellett energiatakarékos és környezettudatos megoldás. A téri átlátások, a feltáruló külső (például az előcsarnokból az átriumon át egészen átláthatunk a külső labdarúgó pályákig) építészeti egységet teremt és a természet állandó jelenlétét sugallja. A terek (az előcsarnok és a csarnoktér esetében is) magas pontján elhelyezett nyitható nyílások - az alsó nyílászárókkal egyidőben történő - megnyitásával gyors és intenzív frisslevegő-utánpótlást, természetes átöblítést eredményeznek a terekben.

 

 

 

A csarnoktér - az épület fő funkcionális tere - áttetsző hártyaként emelkedik a földszinti tömeg fölé. A küzdőteret 5,8 m magasságig - a földszintes tömeg vízszintes irányú folytatásaként - masszív fal veszi körül, a két hosszoldalon megnyitásokkal. Északkelet felé, a többfunkciós burkolt külső tér felé nyílik meg a belső, ezzel maximális flexibilitást biztosít, egyes rendezvények alkalmával a tér a külső felé teljesen megnyitható. Szükség esetén a nyílászárók előtt leerszthető belső textilroló gondoskodik a sötétítésről. Itt az északkeleti tájolású földszinti üvegfelületnél a belső térbe bejutó közvetlen napsütéssel nem kell számolni. Délnyugati oldalról a körbeölelő fal a lelátó galériaszintjén pilléres kialakításúvá válik. Különleges téri élményt eredményez az alsó sáv fölé emelkedő, a küzdőteret mind a négy oldalról körbeölelő, áttetsző „hártya”. Az építészeti kialakítás teszi lehetővé, hogy a sportpálya mind a négy oldalról egyenletes, szórt természetes fényt kapjon. A csarnokteret körben matt felületű, U-profilú üvegpallók veszik körbe. Az egymás felé fordított és eltolt üvegpallók között áttetsző fehér szálas hőszigetelés helyezkedik el 12 cm vastagságban. A hőszigetelés vízszintes lamellás szerkezeti felépítése a magasan érkező nyári napsugarakat visszaveri, a téli alacsonyan érkező sugarakat (megszórtan) beengedi. A homokfúvott üveg és az áttetsző fehér hőszigetelés minden esetben szórt fényt ad a belső térben, direkt fény nem juthat a sportpályára. Az U-profilú üvegpallók önhordó szerkezetűek, külön másodlagos szerkezetet nem igényelnek, így gazdaságos kialakítást eredményeznek. A két végfalon, az üvegpallók előtt leereszthető sötétítő függönyt helyezünk el, amely szükség szerint egyes labdajátékoknál a végfalak elsötétítésére használható. A csarnoktér külső térelhatárolásának tervezett kialakítása az épület energiaháztartásában igen pozitívan játszik szerepet, az üzemeltetést gazdaságossá teszi.

 

 

 

Az épület tömegalakításával a funkcióból adódó nagy magasságát (a szükséges 12 m-es belmagasságot) a legkisebb kubusra korlátozzuk, csak a küzdőteret körülvevő tömeg emelkedik a földszintes rész fölé. A tervezett épület számított építménymagassága 9,29 m. A földszintes tömeg fölött kialakított intenzív zöldtető aktívan használható, mely több funkciót is betölt:

- fontos szerepe van az épület tájba illesztésében

- a Dóczy József utca felől érkező látogatót lankásan emelkedő zöldfelület látványa fogadja

- pihenő, napozó felületként szolgál a sportolóknak, egyetemistáknak és lelátó funkciót is betölt a külső sportpályák felé

- a belső lelátó kiürítésében is szerepe van, a lelátó közvetlenül, rövid úton a szabadba kiüríthető ebbe az irányba

- az épület hőháztartásában a földréteg pozitívan játszik szerepet, növeli a hőszigetelő és hőtároló képességet

- a zöldtető növényei jól gazdálkodnak az épületre hullott csapadékkal, hasznosítják azt

- az épület által elfoglalt beépített terület a zöldfelületet minimális mértékben csökkenti (a zöldtető visszaadja)

- az alapozás során kitermelt földet nem szállítják el, hanem a zöldtetőre való feljutást szolgáló földfeltöltés rejti magában

A sporttelep közterület felőli térfalát rendezzük. A sportra utaló ábrákkal kialakított tömör térfalat a meglévő tribünépület mellé tervezett új öltözőépülettel és a büfé-kávézót is magában foglaló kapuépülettel egységes építészeti megformálással alakítjuk ki.


Debrecen, Egyetemi Sportcsarnok és sporttelep - meghívásos tervpályázat, megosztott III. díj

vezető tervező: Sajtos Gábor
építész tervezők: Páll András, Virág Péter
munkatársak: Horváth Csaba, Potoczky László, Kovács Sándor, Józsa Gusztáv
generáltervező: SAGRA Építész Kft.
tervezés éve: 2012


A Bíráló Bizottság értékelése

6. Bírálati sorszámú pályamű

Építészet

Telepítésével és megjelenésével tudatosan törekszik a Sportpályákkal történő vizuális és funkcionális kapcsolódásra. Az épülettömegeket jól elválasztja, az előcsarnokhoz tisztán elkülönülve kapcsolódnak a különböző funkciók - bár némi vitatható keveredés tapasztalható például a dopping szoba helyének kiválasztása esetében. Mivel a Sportcsarnok pályája a bejárati szinttel megegyező magasságban helyezkedik el, a nézőtér feltárása nem magától értetődő, bizonyos súlypontbeli problémákat is von maga után. Ezt a hiányt a tervező érzékelte és a Sporttelep felől kihasználva a kapcsolódó lepény épület tetejére helyezhető zöld területet, a nézőteret ebből az irányból is megközelíthetővé teszi. Igaz, hogy ennek a megközelítésnek végeredményben a kiürítésnél van elsődleges jelentősége. Sajnos a terv nem használja ki a két különböző szintből adódó lehetőségeket. Például nem enged betekintést a Sportcsarnokba a nézőtér magasságából, hanem a tetőre helyezett zöldfelület és a Sportcsarnok tere közé helyezi a szellőző gépházat. Ugyanakkor a Sportcsarnok földszintjét átlátszó üvegfallal megnyitja, amely ugyan látszólag szerves kapcsolatot nyújt a pálya és a környezete között, azonban ez a megoldás sporttechnológiai szempontból kifejezetten zavaró. Az épület kiszolgáló részeinek zöldtető alá helyezése, az azt határoló támfalak és az abba érzékenyen elhelyezett bejárat kifejezetten szép megoldásnak mondható még akkor is, ha a zöldtetőre vezető domb a teniszpályáktól vonja el a helyet. A Sportcsarnok tömegének lehatárolására szolgáló U-profilú hőszigetelt üvegszerkezet vélhetően kiváló fényviszonyokat eredményez. A terv javaslatot ad a Sporttelep Dóczy utca felőli térfalának megoldására, amely egyben vitatható és elgondolkodtató is, ugyanakkor nem foglalkozik az északi oldalra helyezendő teniszpályákhoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmények elhelyezésével. A tervben benne van az a lehetőség, amely a Sporttelep belső rendjének új felfogást adhatna a domb alatt átvezető alagúttal és az abból kiinduló gyalogos tengellyel, amely akár az egyetem többi területével való szervesebb kapcsolódást biztosíthatna.  

A Bíráló Bizottság a pályaművet összességében magas színvonalúnak értékelte és megosztott III. díjjal jutalmazta.

Sporttechnológia

Pozitívumok: Sportpadló burkolat, a gazdasági bejárat megfelelő helyen van.

Negatívumok: A pályázat megszűnteti a jelenlegi lefedhető teniszpályákat, a küzdőtér hosszanti oldalfala üvegfelülettel van ellátva. A dopping és orvosi szoba elhelyezése nem átgondolt.

Gépészet, elektromosság

A pályamű készítői bemutatják az épület energetikai jellemzőit. Megítélésük szerint ebből a szempontból igen kedvező, fokozottan energiatakarékos a létesítmény, melyet különösebb többletberuházás nélkül érnek el. A hűtési igényt kültéri folyadékhűtővel oldják meg előnyösen hideg időben szabad hűtéssel kombinálva. A hőigényt az egyetemi távhővel biztosítják. Jó elképzelés, hogy a hűtőberendezés kondenzátor hőjét használati meleg víz előállítására tervezik felhasználni. A pályamű készítői napkollektor alkalmazását és a csapadékvíz hasznosítását azért nem javasolják, mert támogatás nélkül 15 éven túl térülne meg. Az építészeti kilátás lehetővé teszi előnyösen minden helyiség természetes szellőztetését. Nagyobb létszámú rendezvényekre biztosítják a gépi szellőzés lehetőségét fűtött, hűtött levegővel. A pályamű készítői a tervezett villamos berendezéseket és elemeiket ismertetik. A rendszer a korszerű követelményeknek eleget tesz, lehetővé téve a takarékos üzemeltetést.