„Aquila János keze által …”

A Műcsarnok 2015 nyarán "Szlovén kapcsolat" összefogó címmel négy kiállítást nyit meg. A sorozat része, az „Aquila János keze által…” című tárlat a középkori freskófestészet Őrség-Muraköz-Stájerország háromszögében alkotó kiemelkedő alakjának állít emléket. 

2015. 08. 12. – 09. 27.

Műcsarnok IV., V. és VI. termek

Johannes Aquilának két önarcképe is ismert a késő Anjou-korból – ezeket az önarcképeket a kiállítás kurátora úgy értékeli, mint az első fennmaradt, névvel jegyzett művészportrékat.

Ismertsége ellenére Aquila életrajza mindmáig homályos. Eddig még nem
került elő rá vonatkozóan konkrét levéltári adat. Ma ismert legkorábbi mun-
kájából, a veleméri (Vas megye) Szentháromság-templom egyik – mára már elpusztult – falképének 1378-as évszámából következtetve valamikor a XIV. század közepén születhetett. A János keresztnév Johannes alakja, valamint a művészcímer következetes alkalmazása német eredetű származását valószínűsíti, de ez sem bizonyított még egyértelműen. Az ugyancsak e feliratszalagokon olvasható vezetéknevét minden bizonnyal utólag vehette föl, ami elsősorban védőszentjére, a sas (aquila) attribútummal ábrázolt Evangélista Szent Jánosra utalhat.

Ismert freskói a veleméri Szentháromság-templomban, a bántornyai Szűz
Mária-templomban, a mártonhelyi Szent Márton-templomban, a fürstenfeldi
Ágoston-rendi templomban vannak és egy világi témájú alkotás a radkersburgi
Pásztorházban található.

Johannes Aquila az akkortájt kötelezően elvárt, a szentélybe került eszka-
tológiai témákat egy tradicionális ikonográfiai panelkészlet alapján fes-
tette meg. Ez lehetett mintakönyvének alapja. A többi kompozícióhoz a szom-
szédos országokban látott képzőművészeti alkotások, elsősorban falképek
szolgáltak kiindulópontul, amelyeket nemegyszer minden módosítás nél-
kül adaptált. Bizonyos speciálisan magyar témákhoz (például a Szent László-
história) pedig a megrendelői, a Széchy és a Bánffy család, illetve rajtuk keresztül a királyi udvar nyújtott számára jól felhasználható képzőművészeti
mintákat.

A Műcsarnok termeiben megjelenik a veleméri templom makettje, amelyben
a látogatók megfigyelhetik hogyan készült egy középkori freskó, emel-
lett a hazai gyűjteményekből (Magyar Nemzeti Galéria, Forster Központ,
soproni Storno-gyűjtemény) összeválogatott anyagból az Aquila-életmű
kutatástörténetének különleges mozzanatai is áttekinthetővé válnak. A kiál-
lítást Móser Zoltánnak az Aquila-freskók részleteit bemutató fotókiállítása
kíséri.

A kiállításhoz kísérő kiadvány készül Kerny Terézia gondozásában.