A Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

Korábban már hírt adtunk az Istvánmező rendezésére kiírt városépítészeti ötletpályázat eredményéről, most a díjazott tervek közül a Pomsár és Társai Építész Iroda II. helyezést elért pályaművét ismerhetik meg olvasóink, a kapcsolódó bírálat szövegével együtt.

Részlet a zsűri értékeléséből

18. sorszámú pályamű (postai azonosítója: CG 0000 00 81124871)

Szinte az egyetlen terv, mely hagyományos értelemben végigtervezte az egész tervezési területet, s nem „hipotézist” erőltet a helyszínre. Ennek eredményeként minden igényt reális módszerekkel elégít ki (talán elnagyoltság csupán az úszó-vizilabda, illetve jégcsarnok létesítmények pozicionálásában, alakításában érzékelhető).

Tervezési területnek (helyesen) a Stefánia út – Hugária körút – Kerepesi út – vasúti terület – Dózsa György út – Thököly út által körbehatárolt helyszínt tekinti, tehát a Papp László Budapest Sportarénát és környékét is bevonja. A pályamű törekvése e terület keleti részének „másként” kezelése a nyugatihoz viszonyítva. A jelenleg is sűrűbb beépítésű keleti területrész az új labdarúgó-aréna odatelepítésével még intenzívebb lesz.

Nyugatra nagy egybefüggő zöldterületeket és azokba az aréna-funkciónál lényegesen jobban oldódó épületeket – funkciókat telepít, míg keleten tovább „sűrít”, az új Velodrom odatelepítésével. Így ebben a térségben már nem három, hanem négy sportfunkciójú - nagy tömegű, nagy térlefedésű - épület lesz.

A „továbbsűrítés” szerencsés.  Feloldja ebben a térségben a dogmatikusnak is értékelhető (a Dromosz által más időben, más épületsűrűségek közepette jól érvényesülő) „tengelyesség” kínos következményeit, természetes „nőtt” helyzetet alakít ki. Tudomásul veszi a javaslat a sokféle funkciót, az időben jelentősen eltérő megvalósulásokat és ezért mellőzi azok „hadrendbe” állítását.

Végre egyértelmű kapcsolatot épít ki a Thököly út és a Puskás Ferenc Stadion között, szellemi súlyvonalat képez itt, hiszen valójában e stadion főbejáratához helyezi át, keletről nyugatra,  a Dromoszt, Dávid Károly térként.

Az új aréna valóban „aréna”, sok irányból jól megközelíthetően, reális méretű deck-re emelve. Ez a +10 m-en tervezett plató valóban elosztó szerepű, mind a négy nagy tömegforgalmú létesítményt jól szolgálja.

A nyugati rész központi tere az Istvánmezei út vonala, és a keleti oldali vizuális tengelyek metszéspontjában kialakított Dávid Károlyról elnevezett tér. Ez a terület az egész térség központi, elosztó zónája. Innen nyílnak az új funkciókat tartalmazó épületek, úgymint: egy új körcsarnok, egy új jégcsarnok és gyakorló jégpálya, fedett-nyitott teniszpályák és fedhető atlétikai pálya, az új vízi centrum és a megmaradó Nemzeti Sportcsarnok. Jó ötlet, hogy az elavult szerkezetű és a korszerűsítésre igen kevéssé alkalmas Millenáris pályát lakossági sportolásra javasolja a terv. Érdekes gondolat, hogy a terv a Verseny utcát gyalogossá alakítva bekapcsolja a közlekedési rendszerbe, ezzel a megoldással a Keleti pályaudvar felé is a jelenleginél sokkal intenzívebb kapcsolat jön létre. A vízi centrum épülettömegének Dózsa György út mellé telepítésével térfalat biztosít a forgalmi út mellett.

Előnye a tervnek, hogy a lehető legtöbb felületet igyekszik kihasználni zöldterület telepítésére, így megmarad az egész terület alapvetően „zöld” jellege (a műleírás szerint összesen 26,8 % zöldfelület). A bemutatott megoldás jól illeszti az épületeket az eredeti szerkezetbe és gazdaságos területfelhasználást produkál. Jó megoldás, hogy a pályamű a nagy közönségforgalmú objektumokat a Kerepesi útra nyitja, miközben figyel arra, hogy a Stefánia út jelenlegi és tradicionális, nyugodt és elegáns jellege megmaradjon.

Összességében: a terv kiegyensúlyozott és gazdaságos területfelhasználást nyújtó megoldást ad mind az új-, mind a megmaradó funkciók számára. Tiszteletben tartja a hagyományos szerkezetet, ugyanakkor új központi térrel gazdagítja a jelenlegi szituációt. Hátránya a tervnek, hogy az új épületek némelyike túlságosan terjengős, ezáltal a beépítés a jelenlegihez és az érvényben lévőhöz képest jelentősen növekszik (47,6 %). Nagyon átgondolt megoldást ad a külső közúti kapcsolatokra, illetve a parkolók megközelítésére. Újszerű javaslat a speciális, különszintű csomóponti vályú kialakítása a Dózsa György úton és a Stefánia úton, valamint a Dózsa György út – Kerepesi út – Asztalos utcai körforgalmú csomópont, amelyben a Kerepesi út két egyenes sávját  külön szinten vezeti.

A gyalogos forgalmat külön – a Papp László Aréna szintjéről indulva – lemezre helyezve elválasztja a további forgalomtól, megközelítést biztosít a stadion felől az uszodához, és innen osztja szét a gyalogos forgalmat (rámpák, lépcsők /mozgó is/) a többi létesítményhez és a közlekedési gócpontokhoz, megállókhoz. A tervezési területről a gyalogosokat sétányokon keresztül vezeti ki a közösségi közlekedést elérő helyekig. A Puskás Stadion külön, saját szintjén körben közelíthető meg. Kiemelten foglalkozik a kerékpáros közlekedéssel, több helyen kétoldali kerékpársávot alakít ki (Egressy út, Dózsa György út, Thököly és Kerepesi út egy szakasza). Javasolja a BUBI rendszert itt is működtetni, gyűjtőállomásokat telepíteni a fontosabb belépési pontok területére.

Javasolja a nagy rendezvényeknél a vasúti megközelítés adta lehetőségek minél jobb kihasználását, a szurkolók zömének vasúton érkeztetését Zugló állomásra és a Keleti pályaudvarra. Ezen felül a Keleti pu. tolató- és műhelyvágányai területén a Dózsa György úttal párhuzamosan kihúzó vágányt létesít, széles peronokkal, jó megközelítéssel a szervezetten érkező szurkolók részére. Javasolja a Thököly úton a villamos visszaállítását, új trolibuszvonal létesítését az uszoda és a stadion jobb megközelíthetősége érdekében. VIP bejárat az Ifjúság útja felől, Média busz beengedés a Dózsa György út felől.

A BOK központi terület és a Novák piac összekapcsolása emelt szintű sétány, amely egybeolvad a Verseny utcában kialakított fasoros gyalogos útvonallal és vezet az új stadionig.

Közösségi közlekedésre átszállás jellemző helyévé válhat a kialakított nagy mennyiségű parkoló, a rendezvények függvényében P+R-ként működve többszörösen kihasználható.

A teljes kiépítés idejére biztosít összesen ~9500 személygépkocsi parkolót (sportlétesítményekhez ~7500-at) és ~340 autóbusz tárolót (a területigényről, elhelyezésről részletes táblázatot mellékel, az OTÉK-ból kiindulva számolja ki a szükséges parkoló számot). A parkolók elhelyezéséhez felhasználja az új stadion alatti területet is. A parkoló jegyek kiadását a belépőjegyhez kötné, hogy a közlekedés ne lehetetlenüljön el a rendezvények alatt sem. Helikopter leszállási lehetőséget a játéktereken javasol.

Összefoglalva megállapítható, hogy közlekedési szempontból nagyon átgondolt megoldásokat tartalmazó pályázat. Fejleszti a közúthálózatot, kihasználja a jó vasúti megközelítés adta lehetőségeket, a Thököly úton javasolja a villamos visszaállítását és új trolibusz vonal létesítését. A gyalogos forgalmat jól osztja szét, részletesen foglalkozik a kerékpáros forgalommal, javasolja a BUBI rendszer működtetését. Biztonsági szempontból kedvezőtlen az új stadion alá helyezett parkoló.

A telepítés indoklása

A BOK központi terület középpontjában a Puskás Stadion áll, amely az esetleges beépítések elburjánzása után is szervező erőt sugároz környezetére.

• Keleti – Ifjúság úti – és
• nyugati – Istvánmezei úti – térfélre osztja a tervezési területet.

A pályázati kiírás szerint a nemzeti arénát a Puskás Stadion és a Papp László Sportaréna közé kell helyezni. A Puskás Stadion és az új aréna azonos nagyságrendje felveti az ésszerűtlenség aggályát. Azonban a volt Népstadion történeti és építészeti értéke, nagytömegű „tehetetlensége”, drága és nehézkes bontása vagy átépítése a hiányosságai ellenére is megtartása mellett szólnak, miközben korszerű, új épülettel lehet csak kielégíteni a nemzeti aréna tervezési programját. A telepítés lényege tehát nem vitaható, azon belül viszont az aréna elhelyezése több változatban lehetséges a Stefánia út és a Kerepesi út között. Az új nemzeti arénát a Kerepesi út felé a lehető legjobban eltolva helyeztük el.

Ennek indokai a következők:

• A Kerepesi és a Stefánia közti karakter-különbség óriási. A Kerepesi nagyságrendje, sebessége, átmenő forgalma, zajszintje sokkal könnyben elviseli egy hatalmas épület megjelenését, mint a Stefánia elegáns, nyugodt, zöldfelületekkel gazdag, lakóövezeti jellegű promenádja. Még akkor is, ha az általunk nem javasolt új Velodrom is beépül erre a területre.  
• A BOK és a Kerepesi közé ékelődött, elhasznált vasúti zsákterület beépítésével egyrészt rendezzük a Kerepesi úti városképet, másrészt barnamezőt használunk föl, miközben jelentős, szépen kiképezhető parkot nyitunk a Stefániára nézve.
• A Syma csarnok megszüntetése az anyagi áldozat ellenére is döntő lépés a BOK szétzilált beépítésének jó irányba fordítása felé.
• A Puskás – Papp tengelybe beültetett harmadik elem drasztikus városépítészeti gesztus lenne, szemben a három tömeg egymással harmonikus szétterítéséhez képest.

További létesítmények – nyugati, Istvánmezei oldal –, második ütem

Az itt található, fokozatosan kiépült csarnok- és pálya-rendszer zűrzavarából kiemelkedik a

• Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok épülete, valamint az egykori
• Népstadion pilonsoros homlokzata.

A köztük lévő – jelenleg csak eszmei – kapcsolatot a tervezett telepítéssel felértékeljük. A Dávid Károly rendezvénytérrel egy városi díszteret hozunk létre, melynek gazdag felhasználási lehetőségei lesznek. A Gerevich – Puskás tengely által meghatározott térre néz a tervezett nemzeti versenyuszoda és a jégcsarnok. Ezek fokozatos kiépülése egyrészt megfelel a pályázati kiírás programjának (uszoda), másrészt megfelel annak a tervezői célnak, hogy a területen meglévő élénk sportélet fennmaradjon, sőt, gazdagodjék. Ugyanezt a célt szolgálja a Puskás Stadion rehabilitálása is. Ennek keretében a műszaki felújítás mellett használati módban és szimbolikus szinten is új értékek létrehozását javasoljuk:

• VIP és média részleg kialakítása a felső szinten,
• a tönkrement lelátó helyett korszerű átépítés,
• a bejáratok három ellenőrzött pontra csökkennek,
• a pilonok között a földszint edzőtermekkel, szakosztályi funkciókkal épül be,
• a pilonok elé helyezzük át a dromosz szobrait (a darabszám is azonos!)

Az Istvánmezei út mentén épül újjá a lebontott Körcsarnok feladatait ellátó új rendezvény- és verseny-csarnok. Az új csarnok és a Gerevich csarnok közé helyezett kiszolgáló feladatokat ellátó Kiscsarnok és a Thököly – Dózsa csomópontjába kihelyezett Istvánsarok épületsora az Istvánmezei utat térfallal bíró utcává, fasoros, a dísztérre bevezető sétánnyá alakítja.

A Dávid Károly térre érkezve feltárul a Puskás Stadion homlokzata, mint háttér, a teret övező sportépületek, melyek mind lakossági használatra is szolgálnak (úszás, korcsolyázás), valamint a vendéglátó-teraszok. A tér közepén süllyesztett rész biztosítja a meglévő múzeumi bejáratot és teremt lehetőséget koncertek, fesztiválok, kivetítős programok rendezésére.

A nemzeti versenyuszoda – tervezési program szerinti – hatalmas épülete két irányba szervezett. Mindennapi működése során a lakosság is éppúgy használja, mint a sportolók. A téren kívül a Dózsa György út felé is hasonló bejáratokkal tekint, a kettős medencetér (úszás, vízilabda) között kialakuló háromszintes, átriumos öltöző blokk biztosít összekötő és elosztó szerepet. A cellás épületrészek fölött napozó zöldtetők vannak, melyek világversenyek esetében a mobil lelátókat fogadják. A mobil lelátók működése esetében az uszoda is az arénákhoz hasonló nagy tömegforgalmú létesítménnyé válik. Ekkor a 10,8 méteres tetőterasz szint az emelt szintű Dózsa sétány és a Papp László, illetve nemzeti aréna bejárati lemezét képező, ugyancsak 10,8 méteres vonulási szinttel alkot egységes rendszert.

A jégcsarnok a meglévő, jó állapotú, de rossz helyen lévő jégcsarnok feladatait, valamint a Kisstadion feladatait fogja ellátni. E mögött jó megközelítéssel helyezzük el az atlétikai sátrat, kiszolgálása a jégcsarnok alsó – lelátók alatti - szintjéről biztosított. Mellette fér el a téli időszakban ugyancsak fedett tenisz-sátor. Nyári időszakban az atlétikai pálya helyett is hálóval körülvett labdajáték-pályák foglalják el az egész területet.

A Millenáris pályája nem csak műszaki állapota, hanem mérete miatt sem alkalmas a nemzetközi versenyekre.  Ezért rehabilitálására a következő javaslatot tesszük: felújítás után extrém sportparkként lakossági- és verseny-használatra is alkalmas lesz, a nézőteret helyreállítjuk, a pálya felületét korszerűsítjük. Az épület műemléki felújítása során sportirodák, kiszolgáló használatok fogadására alkalmas lesz, földszintjén az előtte lévő nyugodt parkra néző vendéglő működik, amelyet a közvetlen közelben sportoló lakosság és versenyzők egyaránt szívesen használnak.

Az új – nemzetközi igényeknek megfelelő – Velodromot szerintünk nem a BOK helyszínén kell felépíteni, nincs fontos szempont, mely szerint integrálni kéne az istvánmezei együttesbe. Ennek ellenére – megfelelően a pályázati kiírásnak – a nemzeti aréna előtti parkban helyet biztosítottunk neki, de úgy véljük ettől – és csak ettől - válik zsúfolttá a nagy stadionok környezete, a keleti oldal.

Belső közlekedés

A BOK központi területén belül a közlekedés két jellegzetes szinten történik. Egyik a már említett bejárati lemez szint, 10,8 méteres magasságban, a Papp László Sportaréna lemezszintjéhez csatlakozva. A tervezett fő közlekedési rendszer kiépül a pályaudvar, a metrómegállók, a Stefánia irányába, ahol a pihenőpark is kialakul. Elkészül az új Kerepesi – Dózsa kapcsolat.

Ugyanez a szint éri el a nemzeti arénán kívül a további nagyforgalmú létesítményt: az uszodát, ugyanez a szint kapcsolja rendszerbe rámpák, hidak, normál- és mozgólépcsők közvetítésével a vasúti peront, a Verseny utcát, a Dózsa György utat, a Puskás Stadion körüli terepszintet és a nagyforgalmú sportlétesítményeket. Az uszoda „nagyteljesítményű” mobil lelátói ezen a 10,8 méteres szinten – az épület tetején - kapnak bejáratot.

A Puskás Stadion forgalma ettől eltér, saját adottságát, a körítő közterületet használja megközelítésre. Az üzemeltetési szempontok, a BOK terület megnyitása miatt három bejáraton lehet belépni a stadion területére. Az istvánmezei dísztér a forgalomszervezés további fő centruma. A nemzeti arénán kívüli további sportlétesítmények, szabadtéri tevékenységek innen érhetők el terepszinten.

A Millenáris mellett szerviz bejáratok nyílnak, de különleges járművekkel szinte bárhonnan megközelíthető a terület, a bejárati lemezen mentő, tűzoltó közlekedhet. A nemzeti aréna a lemez alatti terepszintről érhető el a sportolók és az üzemvitel céljára. Ugyanitt vannak kettéválasztott rendszerben a buszparkolók. A kisebb sportcsarnokok üzemi bejárata hátulról, oldalról biztosított. A pincegarázsokból az épületek peremén és a bejárati lemezben úszva alakítunk ki feljáratokat. A Dózsa-passzázs alatti gépkocsi parkolóból és a Keleti pályaudvar peronjáról közvetlenül az emelt szintű Dózsa sétányra lehet jutni.

A teljes műleírás csatolmányként olvasható.

felelős tervezők: Hambek Zoltán, Pomsár András, Városy Péter, Zikkert Zoltán
közlekedés: Polányi Péter
táj- és kertépítészet: Városy Dóra
munkatárs: Rombauer Áron