A balatonboglári Vörösmarty tér tájépítészeti megújítása
Pór Kata mesterszakos diplomamunkájáért elnyerte a Lamping József diplomadíjat, emellett a Magyar Urbanisztikai Társaság diplomadíj-pályázatán dicséretet kapott szabadtértervezés kategóriában. Ahogy a méltatásban kiemelik: "a terv átfogó, komplex gondolkodásmódot képvisel, mely szinte maradéktalanul kiterjed a terv urbanisztikai szintű települési szövetbe illesztésére. (...) legnagyobb érdeme, hogy logikus felépítésével a tervezés egyre részletesebb elemeibe vezet be."
A diplomaterv célterülete a Balaton déli partján fekvő település központjában található, mely a fő kereskedelmi útvonalak találkozásánál alakult ki a XVIII. század végén. A város és egyben a tér dinamikus fejlődésében nagy szerepet játszott a fürdőkultúra és a Déli Vasút megépítése. A tér a település szövetében betöltött origó szerepe napjainkig fennmaradt: a Platán strand, Sétáló utca, Kápolna-domb és a Várdombhoz vezető utak itt találkoznak.
Különleges adottságaiban rejlő lehetőségek kihasználtsága jelenleg alacsony. A területet az átmenő gépjárműforgalom és burkolt felületek dominanciája jellemzi, s további konfliktusként említhető a vasút és a 7-es főút vonala, melyek radikálisan elhatárolják a városközpontot a Balatontól és az üdülőövezettől. Jelenleg kereskedelmi és vendégátó egységek alkotják a terület nyugati és déli térfalait. A tér keleti területén a műemléki védelem alatt álló Római Katolikus Templom és Hősi emlékmű jelenléte szakrális légkört teremt a látogatók számára.
A városi szövetben betöltött szerepének tisztázásának első lépéseként a tér kapcsolatrendszerének megerősítése tekinthető. A Balaton-parttal való szorosabb kapcsolat biztosításaként a vasúti átjáróhelyen és a 7-es főúton való átkelés gyalogos tengelye kiszélesítésre került, ezzel a Platán sorral való vizuális és szerkezeti kapcsolata megerősödött. A 80 db parkolóhely a vasút és a főút között található kihasználatlan területen került átcsoportosításra. A Sétáló utcával való kapcsolat az épülettömeg átformálásával jött létre: a kereskedelmi és vendéglátó funkcióval rendelkező új épülettömb illeszkedik a Sétáló utca szerkezetéhez, az árkádsor kialakítása pedig a Vörösmarty térre vezető tengely folyamatosságát biztosítja.
A gépjárműforgalom területről való elvezetése a Klapka György utcán és az Erzsébet utcán történik, ezáltal a Szabadság utca ezen szakasza csak célforgalom számára érhető el, a Templom utca forgalma a Kinizsi udvar előtt éri el a 7-es főutat. A tér kapu jellegű területein fogadóterek kerülnek kialakításra, így a posta épülete előtti téren, a Szabadság utca találkozásánál és a Hősi emlékű környezetében.
A terület arculatformáló elemeként jelenik meg a két nagy, ovális alaprajzú gyepfelület, melyet a parkot feltáró utak hullámzása ölel körbe és az urbánus környezet merev formavilága keretez. A téralakítás fő elveként jelenik meg a gyalogos tengelyek és központi gyepes területek harmonikus találkozása. A területen történő gyors áthaladást a Sétáló utca és a Templom utca tengelyének frekventált közlekedési útvonala, a Szabadság utca téren található szakasza, illetve a Platán sor tengelye biztosítja. A park tartózkodó területein kisebb ösvények találhatóak, melyek az andalgás és élményszerzés célját szolgálják.
A központi gyepfelület nagy kiterjedése feloldódást nyújt ingergazdag környezetének, így e terület a rekreációs tevékenységek színtere, emellett potenciális helyszínt jelent kisebb rendezvények, szabadtéri kiállítások és koncertek számára. A park nyugati területén kialakított kisebb sétálóutca a kisvárosi találkozóterek példája mentén jött létre. A játszószerek elhelyezése mint új funkció a fiatalabb korosztály számára nyújt izgalmas teret. A területen kihasználatlan értékes épületként említhető a 100 éves Étterem, mely környezetének rendezése a vendéglátás fellendülését eredményezheti. A tervezés során szempontot jelentett a változatos térélmények kapcsolata, így a tágas tereket kisebb ligetek és cserjefoltok tagolják, a fókuszpontok területein dekoratív évelőkazetták találhatóak.
A Hősi emlékmű környezete a Vörösmarty tér keleti fogadóterének is tekinthető, s szoros kapcsolatban áll a templom épületével. Az emlékmű ovális alakú gyepen található, mely aszimmetria a terület harmóniáját erősíti. A lépcső teret biztosít a városi megemlékezések számára, a hétköznapok során pedig a pihenésnek, a park látványában való elmélyedésnek nyújt alkalmas helyszínt.
A növényültetési terv fő elve a vízparti hangulat megidézése, mely a város Balaton-parti fekvéséhez köthető. A lágy vonalvezetésű növénykazetták alaprajza hullámokként jelennek meg a területen, s a tervezett növényállományra a vízpart-imitátor fajok és díszfüvek dominanciája jellemző. A növényfajok kiválasztásakor fontos szempontot jelentett a magas talajvízszint elviselése és a közepes fenntartási igény. Megjelenésüket a visszafogott színhasználat és buja zöld szín jellemzi. A terület ökologikus módon történő vízelvezetését az esőkert biztosítja, mely az innovatív megoldások iránti érzékenyítést segíti. A növényágyás fajai tágtűrésű növények, melyek a szárazságot és a vízborítottságot is elviselik.
A Vörösmarty tér a kulturális események területi eloszlása szerint központi helyen található, átmenő gyalogos forgalma jelentős, így a terület alkalmas köztéri művészeti kiállítások megrendezésére. A tervezett területi egységek különböző térszituációkat mutatnak, melyeket kategorizálva javaslat kerül bemutatásra a kiállítandó, megrendezendő művészeti alkotásokról. A nagy kiterjedésű központi gyep alkalmas területet nyújt nagyobb installáció, performansz, land-art, happening és fluxus megrendezésére. Az emlékmű területe lankás lejtő, mely szintén kisebb installáció, happening megrendezésére alkalmas, itt a teraszolt lépcső kisebb nézőtérként is használható. A kisebb facsoportok alatti "szendvicstér" installáció megalkotására inspirálnak. A posta épületének homlokzata aránylag egy síkban, kiemelkedő díszítés nélkül jelenik meg, így alkalmasnak bizonyul fényjátékok vetítőfalaként, melyet az előtte kialakított találkozótérről lehet megtekinteni.
Szerk.: Nemes D. Nikolett
