Egy kis fürdőtörténet sok érdekességgel - a Királyfürdő előterében nyílt kiállítást Dr. Csapó Katalin nyitotta meg ezzel a remek összefoglalóval. A megnyitón a Királyfürdő igazgatója, Szőke László említette, hogy másfél milliárd kellene a Király felújításához, hogy mind a négy csodás budapesti törökfürdőnk renben legyen. Jó ügyról van szó, ez az alábbi fürdőtörténeti dolgozatból még inkább kiderül.

Warga László (a BME Urbanisztikai tanszék alapítója) kitalálta, Klebelsberg Kúnó jóváhagyta (bár előtte még ugyancsak be akarta építtetni), Mőcsényi Mihály pedig – jóval később – megcsinálta. Ma Klebelsberg szobra nézi a végeredményt. Mi az? Hát az újbudai Feneketlen-tó és környezete. Az időutazás Mőcsényi professzorral folyatódik.

Pest – a hasonlóság alapján – eljátszotta már Buenos Aires-t, Berlint, vagy Párizst. Az Evita, a Don Juan és a többi itt forgatott film nem Budapestről szólt, csak díszletként használták, összekeverve más helyek képeivel, ami más kontextusba helyezte a helytől elszakított képeket, a város kollázs-jellegét erősítve. Hogy a magyar (kortárs) filmekben milyen szerepet játszott a város eddig, Palotai János írásából tudhatjuk meg.

A BME Építőmérnöki Karán régóta foglalkoznak a budai Várhegy geológiai-hidrológiai vizsgálatával, amelyekkel elsősorban a gyakran bekövetkező repedések, omlások és vízelöntések okát próbálják meg felderíteni. Az eddigi, önerőből folytatott kutatások eredményeit foglalja össze a dr. Hajnal Géza - dr. Görög Péter szerkesztésében megjelent kiadvány, amelyet a szerzők 2012. január 27-én mutattak be, néhány kritikus helyszín bejárása mellett.

Egy letűnt világban a tanársegédnek minimum három európai nyelvet kellett elsajátítania és hat év külföldi tapasztalatot kellett szereznie (beleértve a kivitelezési gyakorlati munkát is), valamint doktorálnia ahhoz, hogy érdemes legyen a tanári rangra, egyben országának hasznára váljon. A kilencedik ikszen túl is dinamikus Mőcsényi Mihály professzor elbeszélésében keveredik a szakmatörténet, a kétarcú Svájcról szőtt úti élmény, a történelem és a személyes sors. Történet egy korszakból, amikor még kettő forint hetven fillér volt a svájci frank.

Luxus üzleteket magába foglaló kereskedelmi, gasztronómiai és szórakoztató központtá alakult a Vörösmarty téren álló, egykor az értéktőzsdét is befogadó, közel száz éves banképület, amelyet Alpár Ignác kalapjának is neveznek. A patinás épület történetébe és az átalakítás felettébb izgalmas részleteibe Szabó Balázs statikus mérnök avat be.

Sorozatunk előző részében Quedlinburgban tehettünk virtuális sétát, most Lipcsébe kísérjük az útinapló íróit, Teráz Bélát, Mészáros Gabriellát, Pálmai Ágnest és Bereczki Sándort. Hozzájuk csatlakozva érdekes szemelvényeket tudunk meg a keletnémet város múltjából és jelenéből, s akár mi is kedvet kaphatunk egy kis barangoláshoz.

A nyugati világban ma roppant izgalmas kísérletek zajlanak néhány városi köztér esetében. Megjelentek a köztér újrafelosztásának igényével jelentkező csoportok, csatlakoztak hozzájuk új módszertanokkal kísérletezgetők. Most a New York-Koppenhága-Drachten útvonal virtuális bebarangolására csábítjuk az érdeklődőket, abban a reményben, hogy ez a séta izgalmas és tanulságoktól sem mentes kaland lesz. Bardóczi Sándor írása.

A Bramac Therm megoldását a szarufák felett, felületfolytonosan elhelyezett hőszigetelés jelenti.

Robosztus, mint a kő, mégis könnyen megmunkálható, igen nagy ellenállóságú, az illesztések pedig szinte láthatatlanok - mindez jellemző a HI-MACS®  új generációs, akrilkötésű ásványi anyagra. Ebből készült Caspar Lohner tervei alapján a SleepBox, egy nagyvárosi pihenő-, és menedékhelyet nyújtó bútordarab, amelyet a svájci Swissbau nemzetközi kiállításon mutattak be január 17-21. között.

Nincs szükség drága építőanyagra, alacsony a fenntartási költség, nem szakítunk ki újabb területet a természetből, biztonságot, meghittséget sugall, páratlan panorámát biztosít, mi az? Barlanglakás, melynek kialakításához nem kell sok – csak a felesleget elhordani. Az ősi előképekről és a ma újra terjedőben lévő divatról Batár Attila írásából tudhatunk meg többet, mely a Vila Vicosában tartott nemzetközi konferencián hangzott el.

50 százalék feletti energiamegtakarítás, alternatív energiahasznosítás, 10 tonna CO₂ gáz kibocsátásának semlegesítése és az újrahasznosított anyagok tudatos alkalmazása a töltőállomás kialakításakor. Ezzel lehetne összefoglalni a fenntartható fejlődés iránt évek óta elkötelezett MOL most átadott, Istenhegyi úti (Budapest. XII. kerület) zöld töltőállomását.

Pákozdi Imrének a KOMMENTÁR 2011/5 számában megjelent cikkére reflektál Callmeyer Ferenc DLA Prima-díjas építész, aki írásában az építészeti bátorság budai Várnegyedhez kötődő, múltbeli példáinak felelevenítése mellett a helyszínhez kapcsolódó néhány, meg nem valósult saját tervét is elénk tárja.

Minden (politikai) korszaknak megvan a maga kedvenc presztízs-beruházása – gondoljunk csak a Nemzeti Színház vagy a négyes metró építésére. Az utóbbi hónapokban a Budai Vár fejlesztését tárgyaló elképzelések szaporodtak meg, egészen eltérő megoldásokat javasolva. A felvetések különböző szempontjait, hozzájuk kapcsolódó gondolatait Pákozdi Imre a Kommentár 2011/5 füzetében osztotta meg az olvasókkal, az írást, aktualitása okán, itt is közzétesszük.

Hogy mi köze van a tájépítészet professzorának a villányi bor reneszánszához, a hagyományos tájhasználat újraélesztéséhez? Mőcsényi Mihály most induló, ezidáig sehol nem publikált, önéletrajzi indíttatású szakmatörténeti esszésorozatának kezdő darabjából ez most mindenki számára kiderülhet.

Korábban hírt adtunk a Riva Industria Mobili olasz cég által meghirdetett ötletpályázatról, amelyen hazánkból a Dekom Stúdió csapata is részt vett. Komjáthy Gábor, Oliser Krisztina és Sólyom Lajos a beadott pályaművekben - a kiírásnak megfelelően - a velencei kikötőbakokat és kerékvetőket újraértelmezve alkotott különféle utcabútorokat - nagyoknak és kicsiknek egyaránt.

2012. január 4-én a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) vitadélutánt rendezett, amelynek témája ismét a Budai Vár fejlesztése volt. A témában eddig napvilágot látott koncepciók ismertetése (Zoboki Gábor, Potzner Ferenc, illetve Bognár Gábor) mellett számos vélemény, javaslat hangzott el a felkért hozzászólók és a hallgatóság részéről is.

"Az opponensek másról beszéltek, mint amiről Janáky. Figyelmen kívül hagyták, hogy ez a merőben személyes, levélformájú szöveg nem tudományos értekezés, hanem egy idős mester segélykiáltása”. Janáky István Levelek Árkádiából című előadása először Debrecenben hangzott el, majd a FUGA Akadémia sorozatában Budapesten is hallható-látható volt, ahol Tardos Tibor is hozzászólt a témához. Alábbiakban az élőszóban, illetve a Masznyik Csabával folytatott személyes levelezésben kifejtett véleménye olvasható szerkesztett formában.

Radványi Gábornak a Magyar Építőművészet 2011/3. számában megjelent írása az ingatlanfejlesztő szemüvegén át mutatja be a város- és településfejlesztés különböző tényezőit. Gondolataival valószínűleg többen vitába szállnának, mi több, Pálfy Sándor ezt meg is tette – a Város védelmében.