Az első tervektől a megépítésig több évtized telt el. 1933-ban ifj. Hantos István állt elő az ötlettel, hogy drótkötélpályát építene Zugligetből a János-hegyre. Részletes tervére előzetes engedélyt is kapott, ám a tervből végül sosem lett valóság. 1936-ban is komoly tanulmányok készültek, melyeket a fővárosnak is bemutattak. A támogatók mellett ellenzők is akadtak: a BKV elődje, a Bszkrt attól tartott, hogy a drótkötélpálya a fogaskerekűtől vihet el utasokat. Mások azt kérdezték: elegendő forgalmat tud-e majd generálni az egyetlen attrakciónak mondható Erzsébet-kilátó? A forgalombecslések optimisták voltak - beszámították a téli síturizmust is. 1940-re az első műszaki dokumentációk is elkészültek - de a történelem további menete nem a turizmus fejlődését, hanem a második világháborút hozta el. 1945-ben egy másik javaslat is napvilágra került: ez a pálya a Vörösvári út - Bécsi út sarkától a Hármashatár-hegy felé vitte volna az utasokat - de ebből sem lett semmi. A Hármashatár-hegy tetejét ugyanis a katonaság szállta meg. Évtizedeken át még gyalog sem lehetett felmenni a csúcsra. Katonai területté nyilvánították a Kis-Sváb-hegy tetejét és a Sas-hegy csúcsát is, és még a János-hegy tetején levő Erzsébet-kilátó őrlakába is a katonai hírszerzés emberei ültek be. Végül 1967-ben a XII. kerületi Tanács megbízásából az UVATERV látott neki az újabb tervek elkészítésének. 1969 március 24-én megkezdődött a kivitelezés.