Milyen építész az ilyen ?
cs.szekely, 2010, július 20 - 15:47
Címkék:
Címkék:
Tavaly családi házat vettünk, közvetlenül a kivitelezőtől.
Néhány hónap elteltével valamennyi ablakon vastagon ( 2-5 mm) jelent meg a penész. A fürdőszoba viszont egyenesen tragikus. a tervek szerint kivitelezett házban, a fürdőkád a 90 / 150 méretű ablak alá került. Úgy gondolom, hogy a kádban a fürdés-zuhanyozás a rendeltetésszerű használatot jelenti. Az ablak már rohadni kezdett.
Két alkalommal írtam az engedélyezési tervet készítő építésznek. Miután helyi lakos (igaz hogy személyesen nem ismerem), egyik levélben sem sértettem meg, csak konzultációra hívtam. Még csak válaszra sem méltatott ( tértivevényes leveleket küldtem).
A kivitelező az építés során (ahogy elmondta) megkérdőjelezte az ablak méretét, hogy ekkora ablak a fürdőkád fölött közvetlenül nem lesz jó - mire az építész azt válaszolta, " " hogy nézne ki egy kisebb ablak az utcai homlokzaton ?"
Hogy a bepárásodásnak mi lehet az oka, én nem tudom (csak vásárló vagyok). Hogy a 250 cm-es belméret, vagy az Ytong falazat külső hőszigetelőrendszerrel való borítása, vagy valami más, nem tudom.
- Úgy látszik, ő az utcának tervez, és nem embernek, családnak !
Az alapvető viselkedési moráljával is baj lehet - szerintem !
Érdekelne az Önök véleménye, úgy a fürdőszobai ablak elhelyezését, mint a válaszadás előli bújkálást illetően.
Ha van az ügyre érdeklődés, természetesen nyilvánosságra hozom az építész nevét, mivel az Építész Kamarához szándékozom fordulni.
U.i.: a kivitelező korrektségének köszönhetően, (pedig szigorúan a tervek szerint dolgozott) saját költségére vásárolt egy mobil páraelszívót, illetve kicserélte műanyagra a fürdőszobai ablakot.
Lányom szobájában az ágy melletti falak is bepenészedtek, ennek rendbetétele is folyamatban van, de az építész-tervező lapít !
- cs.szekely blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 4397 olvasás
- Küldje el emailben
- Nyomtatható változat
Tisztelt családi ház vásárló, vajon ha Ön egy hibás cipőt vásárol, akkor is azonnal a cipő tervezőjét panaszolja be ahelyett, hogy visszavinné a hibás árut a boltba, ahol vásárolta?
A dolgok rendje az, hogy ha hibás árut vásárolunk, akkor attól a kereskedőtől követeljük annak kicserélését vagy kijavítását, akitől azt vásároltuk, hiszen az az ő törvényes kötelessége. Az Ön esetében ez bizony a kivitelező-eladó kötelessége. Hogy ő azután valakin megpróbálja-e behajtani a javítás költségeit vagy nem, az az ő dolga és nem az Öné. Az pedig, hogy kinek róható fel a hiba, annak megállapítása vita esetén megfelelő szakértői közreműködés igénybe vételével a bíróság dolga, nem az Öné, nem a hibás árut értékesítő eladóé és nem az építész kamaráé.
Természetesen mindenkinek szíve joga az építész kamarához fordulnia, ha úgy véli, hogy valamelyik építész tisztességtelenül járt el vele szemben és ezt bizonyítani is tudja. Azonban a kamara nem bíróság, nem ítélhet meg kártérítést, nem kötelezhet senkit az Ön hibás áruja kijavítására, egyszóval az Ön problémáját nem oldhatja meg.
Azt azonban nem tudom, hogy Ön minek alapján állítja ilyen csalhatatlan biztonsággal, hogy a penészesedés csak és kizárólag a tervező hibájából következett be és nem annak a kivitelezőnek a hibájából, aki Önnek a hibás árut eladta? Nem gondolja, hogy netán alaptalanul is vádolhatja a tervezőt, ha nyilvánosságra hozzá a nevét?
Ami pedig a fürdőszoba ablakát illeti, az ember házat "megtekintett állapotban" vesz. Ha nem tetszik a nagy fürdőszoba ablak, nem veszi meg, ha tetszik, megveszi.
Tisztelt Zapata !
Meglepő a vehemenciája, de köszönöm - persze védőírását nem továbbítom a tervező felé, ha ez nem baj.
Komolyra fordítva : Nem vádoltam az építészt, mégcsak nem is kritizáltam. Az viszont felháborított, hogy a garanciális időn belül jelentkező problémák megbeszélésére küldött levélre sem válaszolt. Hangsúlyozom : NEM VÁDOLTAM ŐT, hanem a megjelenését kértem !
Ön szerint tehát, ha a gyártó elkíszít egy terméket, szigorúan követve a gyártási dokumentációt, amiről azonban kiderül, hogy a konstruktőr hibázott, akkor is a gyártó a hibás. Érdekes.
Egyébként egyáltalán nem állítottam, hogy bármi probléma a tervező hibája lenne. Annak a véleményemnek azonban továbbra is hangot adok, hogy elfogadhatatlan a viselkedése, amit én szerintem jogosan, csak lapításnak nevezek.
Ön is tudja: A puding próbája az evés...... megtekintett állapotban tetszett, és most is tetszik. Az, hogy a fürdés-zuhanyozás ártott az ablaknak, azt a nedvesség tönkretette, semmiképpen nem lehet sem az én hibám, sem azé, aki a tervek szerint oda épített. Először a fa felületén jelent meg a penész, majd minden rendszeres tisztítás ellenére a gomba beette magát a fa belsejébe.
Üdvözlettel
Székely Csaba
Ezt sokszor hallottam (stand-up-comedy ben), hogy be kellene vezetni az egy éves próba lakást, vásárlás előtt. Megjegyzem ezt hívják lakás bérletnek.
Tisztelt Székely Csaba !
Azt kell mondjam, hogy a T. kollégák félreértik a helyzetet. Ön bajban van és tanácsot, segítséget kért. A leírt probléma feltételezhetően több okra vezetrhető vissza - bizonyára az eddig felvetettek valószínűek. Itt a tiszteséges kérdés, mint ahogyan Ön feltette, a probléma tisztázása. Ennek megvan a protokolja.
- Elemezni kell a terveket.
- A terveket össze kell hasonblítani a kivitellel,
- A valós viszonyokat a helyszínen mérnii kell.
Itt a fórumon szerintem a terv elemzésére van mód, természetesen a tervező anonimitása mellett. Javaslom a többieknek, ebben adjunk segítséget.
Huszti István
Tisztelt Huszti István!
Köszönöm.
Erről van szó. És amikor az ember elkeseredik a méltatlan viselkedés miatt, akkor ingerült lesz. Pontosan ezzel fordultam mindkettőhöz - a megoldás kereséséért.
Én tudom, és el is fogadom egy bizonyos határig a "mundérbecsület" védelmét, ami a hozzászólások 90 %-ban olvasható - hiszen magam is teszem, de csak a szakmai tisztesség határáig.
Köszönettel fogadom el a segítség felajánlását !
Üdvözlettel:
Székely Csaba
Kedves Csaba
Tegye közzé a terveket, ha lehet, oly módon, hogy személyes érdekeket ne sértsen és magam részéról szívesen elemzek.
UI.
Kedves Kollégák!
Vegyétek már észre, hogy a LAKÓT nem érdekli, hogy milyen okosak és szépek vagytok, sőt, a terv sem érdekli, a problémájára keres megoldást. És ez így helyes.
Huszti István
Kedves István!
A terveket be kell sekenneltetnem, ami egy kis időbe telik, mert magam is dolgozom (kemencéket építek) és ez bizony kiveszi az erőmet.
Mindenesetre természetes hogy lépek ez ügyben, és köszönöm.
Üdvözlettel:
Székely Csaba cs.szekely@gmail.com
Rajta!
Huszti István
Szellőztetni, szellőztetni, szellőztetni!
A ma épülő házakat kívülről becsomagolják hőszigeteléssel, tehát a penészesedést már nem hőhidak okozzák. A korszerű nyílászárók teljesen légtömören zárnak, az épületekben átadáskor még meglévő építési nedvesség egyszerűen még nem tud akkorra eltávozni a külső tér felé.
Nem az építészt kell ez miatt elővenni, a kivitelező pontosan ismeri ezt a problémát, nem véletlenül ajánlotta fel a páramentesítőt. Egyébként ez rendes tőle.
Nem tudom milyen hőszigetelés került az épületre, de ha polisztirol(EPS) akkor lehet az a gond.Ytongot az nagyon le tudja zárni,szinte semmi áteresztő képessége így nincs.
Ytong-ot talán csak szálas kőzetgyapot táblás szigeteléssel érdemes(Isover,Rockwool).
Vastag szigetelés esetén mindenhova résszellőzőt,még vastagabbnál,épületgépépszeti tervezéssel hővisszanyerős szellőzés....
Tisztelt Navaro021 !
Köszönöm sorait.
A házon EPS lap van, vakolva.
Üdvözlettel:
Székely Csaba
Kedves Marianna !
Köszönöm. Ezt tesszük.
A kivitelező is kereste a probléma miatt az építészt, de neki sem válaszolt.
Üdvözlettel:
Székely Csaba
Ez valóban érdekes kérdés. Veszünk egy néhány ezer forintos elektromos készüléket, és a bekapcsolás előtt hosszasan tanulmányozzuk a használati utasítást.
Egy többmilliós érték esetén meg azt gondoljuk, /biztosan tudjuk, hogy a használatával tisztában vagyunk.
Minden másért meg a tervező felel.
Sajnos az nem érv, hogy nem tudom miért penészedik: ha a sütőben 5 óráig sütöm a csirkét, az feketére ég. Az nem a sütő hibája.
Tisztelt Ignac2 !
Ezt értsem úgy, hogy rosszul használom a fürdőszobát ?
Az pedig rendben van, hogy ha udvarias levélben fordulok az építészhez, az még csak nem is válaszol (mint kiderült sem nekem, sem a kivitelezőnek....).
Üdvözlettel:
Székely Csaba
Tisztelt Székely Csaba!
Mint írja, a házat közvetlenül a kivitelezőtől vette, ergó vele van szerződéses viszonyban, a "rendeltetésszerű" használat közben keletkező problémákat vele kell rendeznie. Ez azonban felvet két kérdést. Mint írja, az engedélyezési tervnek megfelelően épült a ház. Házat jó esetben nem engedélyezési, hanem kiviteli terv alapján építenek, nem tudni, hogy ezesetben vajon miért nem készült kiviteli terv, és ki miatt? Ezt a munkafázist elsősorban a spórolás miatt szokták elhanyagolni, a gondos tervezés sokszor jóval több kártól óvja meg a használót, mint amennyi többletköltséget jelent, ezt a különbözetet viszont általában a kereskedő, jelen esetben a kivitelező teszi/tette zsebre. A másik kérdés viszont az, hogy a kivitelező mint eladó, vajon felhívta-e az Ön figyelmét olyan apróságokra, hogy egy manapság épült "korszerű" anyagokból épült ház esetében mit jelent a "rendeltetésszerű" használat? Felhívta-e az Ön figyelmét arra, hogy az egy dolog hogy a ház rendkívüli hőszigetelő képességekkel bír, és ezzel ennyi meg ennyi pénzt fog fűtési idényben megtakarítani, mindez viszont azzal jár, hogy kb. ötször annyit kell szellőztetni, mint esetleg korábbi lakás/háztulajdonosként azt megszokta? És ez csak egy, a konkrét eset miatt kiragadott példa. Viszont ha egy akármilyen elektronikai eszközt vásárol, ma már kötelezvény, hogy egy több tucat oldalas, magyar nyelvű használati utasítással adják, aminek megfelelően használhatja a terméket. Ezesetben a tájékoztatás hiányát nem a tervezőnek, hanem a kereskedőnek kell felróni, és rajta számonkérni. Persze amint ezeket a kérdéseket felteszi neki, nyilván majd másra fog mutogatni (illetve ezt már meg is tette), jelen esetben a tervezőre, akin a körülények ismeretében vajmi keveset lehet számonkérni.
Mindettől függetlenül, nyilván nem jött volna ki rosszul, ha a tervező legalább válaszra méltatja Önt, ez viszont legfeljebb udvariasságból lenne, lett volna elvárható tőle.
Tisztelt Schigeru!
A garanciális időn belül jelentkező problémákról írásban tájékoztattam a kivitelezőt, melynek egy példányát megküldtem a tervezőnek, aki nem reagált rá, pedig csak és kizárólag a megoldást kerestem.
Másodjára is csak megoldásért, segítségért fodultam a tervezőhöz, aki e megkeresésemre sem reagált.
Úgy vélem, hogy emberi, vagy erkölcsi, vagy morális kérdés, már mindegy.
Elszomorít azonban, hogy a jellemtelenség, - mert ugye abban egyet érthetünk, hogy az efféle viselkedést nem lehet másként minősíteni - inkább kap védelmet, mint a károsult...Köszönöm sorait, amivel Ön is sokat segített.
Üdvözlettel:
Székely Csaba
Nem tudjuk, nem tudhatjuk a válasz hiányának az okát, ami lehet jellembeli probléma, vagy akár egészen más is. Emiatt viszont sajnos nem tudom másként értékelni ezt a helyzetet, mint egy nagy sóhajt, hogy "jajj, milyen emberek vannak", úgy en bloc. Egyébként meg a bejegyzés címe nem éppen a probléma keresésére utalt, sokkal inkább a felháborodásra, és számonkérésre, ha nem ez volt az elsődleges cél, akkor a félreértés ebből fakadhatott. Mindenesetre az értetlenkedésünket az is erősíthette, hogy a hiba nem feltétlenül az építész tevező illetékessége, lehet gépész tervező hiánya/hibája, vagy éppen kivitelezési anomália is, tehát összetett a kérdés. Az meg engedtessék meg nekünk, hogy ha egy építész szakmai fórumon egy nem feltétlenül építész tervezői hiba miatt egy ismeretlen kolléga ellen tapasztalunk ilyen kirohanást, akkor nyilván nem fogunk tapsikolni és bőszen bólogatni. Az emberi oldalához meg nem tudunk hozzászólni, legfeljebb helyeselni, de az sem viszi előrébb a megoldást.
Ami viszont ez utóbbit illeti, elhangzott minden lehetséges válasz. Több szellőztetés, résszellőzős nyílászáró beépítése, vagy adott esetben gépi elszívás. Az pedig hogy nagy ablakot terveztek a fürdőszobára, elviekben éppenhogy előnyös, mert a rövidebb ideig tartó szellőztetés során is nagyobb mennyiségű levegő cserélhető le, egy kisebb ablakot éppenhogy tovább kell nyitvatartani a kellő mértékű kiszellőzés eléréséhez.
Igen, a cím provokatív, bár csak figyelemfelhívásnak szántam.
Azért fura, hogy Önök, akik ismeretlenek, egy provokatív írás, majd egy levélváltás után hajlanak a megoldás keresésére, míg kolégájuk a viselkedésével keményen dolgozik az építész szakma, de főleg maga az építész, mint ember lejáratásán.
Úgy vélem, itt nincs helye mundérbecsületnek. Ha pedig felvenném azt a kesztyűt, amit kolégájuk szeretne rámeröltetni, akkor már nyilvánosságra hoztam volna a hölgy nevét, és beosztását is (ami bizony még nagyobb vihart keltett volna)
De nem megszégyenítés, vagy lejáratás a célom. Csak a megoldást keresem. Túl sok milliót fizettünk ki ahhoz, hogy teljesen néma maradjak, még ha az anonimitást meg is adom a tervezőnek - csupán emberi tiszteletből, mert neki is lehet családja......
Köszönöm Önnek jóemberi hozzászólását !
Üdvözlettel
Székely Csaba
Kedves Lakó!
A maximális jóindulat vezérel és elfogulatlanul megpróbálom az Ön számára leghasznosabb tanácsokat adni. Részben már megválaszolták a kérdést, de kicsit másképp raknám össze a választ.
1. Az utcai homlokzat és a fürdő belső nem vagy-vagy szempont. Mindekettőnek teljesülni kell. Egyszerre kell az utcai homlokzatnak "jól kinézni" és a fürdőszoba használatnak problémamentesnek lenni. Igen ám de a probléma ilyen szembehelyezése azért is téves, mert önmagában a kisebb, vagy máshol lévő ablak nem oldja meg a problémát. Tehát szerintem a tervező helyesen jár el amikor "optimalizálva" az utcai homlokzatot is fontosnak tartja. Szemben a kivitelezővel, aki utólag gond nélkül lecserél a homlokzaton egyetlen nyílászárót fáról, műanyagra.
2. A penészedés (vizesedés) forrása egyértelműen a belső páraterhelés. Ezt a problémát növelik és együttesen okozhatják: túl jól záró szerkezetek, az ytong is rosszabb mint a tégla, a "túlcsempézettség", a kis alapterület, a kis belmagasság, a polisztirol külső hőszigetelés, a műanyagalapú (záró) belső festés.
3. A fentiek alapján az ablakcsere (műanyagra a fát) nemcsak homlokzatilag kedvezőtlen, hanem a problémát is növeli. Persze a pillanatnyi, esztétikai negatív jelenséget megszűntette (faablak tönkremenetele).
4. A levelezés kérdése nem szakmai. Nem is jogi, hisz válaszadási kötelezettsége hivatalnak van és hivatalos ügyben van magánszemélynek. Pusztán emberi problémát látok benne ("erkölcsit"), azaz normális ember a megkeresésre válaszol. Esetleg nincsen valamilyen komoly oka?
5. Teljesen máscélja van az engedélyezési tervnek és a kiviteli tervnek. Kiviteli terv nem is készült? A teljes épület méretei milyenek? (az alapján van vagy nincs kötelezettség). Meggyőződött arról, hogy az engedélyezési tervekkel egyáltalán a kivitelezés szinkronban van? Csak jelzem, elég gyakori, hogy a külső fal, vagy a szigetelés, anyagával, vagy vastagsával eltérnek.
6. Az elmondottakból kiderül, hogy Ön semmilyen kapcsolatban nincs a tervezővel (jogilag). Így mindenképpen a kivitelezőt (építtetőt) tudja bíróságra hívni csak. Ha az a felelősséget (részben) tovább akarja hárítani akkor az tudja a tervezőt bevonni. A kivitelező teljes mentessége szinte biztosan nem áll fenn.
A fentiek alapján összességében -bár az emberi magatartások mást mutatnak (a tervező nem válaszol, a kivitelező a helyszínen sündörög)- ne gondolja, hogy a tervezőnek lehet nagyobb felelőssége a kérdésben. Sőt az elmondottakból inkább gyanú ébred bennem a kivitelező szakmai felkészültségének hiányosságára (műa ablak, páraelszívó stb).
Ennyit tudok Önnek jószívvel tanácsolni. Üdvözlettel.
Tisztelt Dienes János!
Higgadt valaszát megköszönöm.
Azt hiszem egy dolgot elfelejtettem megírni: Sem pert, sem egyéb um. "keményebb" eszközt nem kerestem, csak megoldást. Ettől zárkózott el az építész.
Sokat segített, már gondolkodásban is.
Mégegyszer köszönöm!
Üdvözlettel:
Székely Csaba
Szivesen.
Bár ha már itt van, pár kérdést feltettem. Ha válaszol akkor lehet "mélyebbre menni" a problémában. Bár leginkább a felelősségi vonalon, ami pedig a másodlagos csak.
A bíróságot mint elvi (utolsó) lehetőséget mondtam.
A kivitelező helyett gyakorlatilag szakemberrel oldja meg a pronlémát. A tervezője is lehetett volna, de mint látszik "önkén" nem vállalja. Keressen a BME szerkezeti tanszékein valakit.
Vagy egyszerűen a tanácsok alapján is tud kicsiket javítani.
üdvözlettel.
Régi monomániám ez a kérdéskör. Megosztom hát itt is:
Van egy közkeletű félreértés (amit a hatályos szabályozás meg is erősít), miszerint: a nyitható homlokzati nyílászáróval ellátott helyiségekbe nem kell (gépi) szellőzést kiépíteni.
Ebben a következő a félreértés: "azért nem kell, mert a nyitható nyílászáróval lehet szellőztetni". Ami természetesen részben igaz, de nem ezért került a jogszabályba és a múlt századi gyakorlatba. Hanem azért, mert a nyitható homlokzati nyílászárók az elmúlt évtizedekig nem voltak légtömören záró szerkezetek; s mint ilyenek, biztosították (s az ilyen nyílászárók esetében biztosítják ma is) a helyiségek természetes szellőzését.
Mi volt ennek az oka? A múlt század második harmadáig a helyiségek, lakások jellemző fűtése kályhával történt. S azt már régóta tudja az emberiség, hogy a nyílt égésterű kályhákban az égéshez levegő szükséges. S ennek a levegőnek a legegyszerűbb bejuttatási lehetősége a nyílászáróknál lévő tömítetlenségen történhet. Úgy szoktam fogalmazni, hogy gumi és bőr tömítéseket elég régóta alkalmaznak (Petőfi már utazott/utazhatott gőzmozdonnyal, a gőzgéphez meg komoly tömítésekre van szükség...); s hogy az ablakokban nem alkalmaztak semmiféle tömítést, az véleményem szerint egyáltalán nem véletlen. S a jogszabályba is azért került a nyitható nyílászáró, mert a fix üvegezésű ablakok régen is légtömörek voltak. S nem elhanyagolható az sem, hogy a nyílt égésű kályhák valóságos elszívó ventilátorként működtek (a fűtési időszakban kimondottan, de a kürtő hatás miatt nyáron is).
Mi tehát a teendő? Biztosítani kell a megfelelő frisslevegő utánpótlást és az elhasznált (páradús) levegő eltávolítást.
Erre többféle megoldás létezik:
Korrekt leírása a megoldások tárházának. Csak egy apró kis zárójeles kiigazítást tennék, hogy ne érhesse szó a ház elejét (a ház elejét, hihi). Nyílt égésterű kályhával már egy ideje nem fűtenek lakótérben, legfeljebb kéménybe kötöttel, ami szintén a helyiségből veszi a friss levegőt, viszont a kéménybe távozik az égéstermék. Nyílt égésterű meg a gáztűzhely lehet, de az meg nem huzamos fűtésre való. Zárójel bezárva.
Apró, zárójeles kiegészítés: nyílt égésterű berendezések meglehetősen sok helyen üzemelnek, ugyanis a nyílt égéstér nem zárja ki a kéménybe kötést, nem a kéménybe kötéstől lesz zárt égésterű egy berendezés (pl. a hagyományos, tehát nem turbós, kondenzációs kazánok igenis nyílt égésterűek; sőt a sparhelt is nyílt égésterű, annak ellenére, hogy ajtó van rajta, ugyanis az az ajtó nem légtömör - tehát a nyílt égéstér csupán azt jelenti, hogy a helyiségből veszi-e az égési levegőt, nem pedig zárt csővezetéken keresztül közvetlenül a kültérből - tehát a meglehetősen korszerűtlen parapetkonvektor is zárt égésterű).
Egyébként egyrészt magam sem szeretm a "távgyógyítást" (valóban fontos lenne egy szakembernek a konkrét szituációt tisztázni), s tanult kollégáim észrevételeit sem szeretném cáfolni, de a jelen esetben határozott meggyőződésem, hogy a probléma oka az általam jelzett szellőzési hiányosságban van, s annak megoldása bizonyos, hogy meg fogja oldani a problémát. Az egyéb kérdések vizsgálatára csak akkor van komoly szükség, ha a probléma csak mérséklődik, s teljesen nem oldódik meg.
Még egy pár adalék:
Tehát kérdésben mindenképp paradigmaváltásra van szükség!
"Tehát kérdésben mindenképp paradigmaváltásra van szükség! "
Ez EURO-ban mennyi? Bocs, bocs, bocs......
Huszti István
Hát erre most mit tudjak mondani?
Vicces nem jut eszembe, így hát egy komolykodót: bizonyosan kevesebbe, mint a penészes lakások miatti allergia- és asztmagyógyszerek ára.
Ill. egy (átlagos költségszintű) ~20 millás lakás esetében a 2-300 e HUF az csak kicsivel több, mint 1%, vagy más szóval csupán 1-2 m2-nyi alapterület (amit egy odafigyelő tervezéssel könnyű megspórolni). S egy forintárfolyam-változás is lényegesen többet dob a tartozás mértékén.
Nekem anno úgy tanították a kedves épületgépész oktatók, hogy a gázkészülékeknek három alapvető típusa van. A nyílt égésterű (pl. gáztűzhely), ami a helyiségből veszi a frisslevegőt, és oda is távozik az égéstermék, aztán van a kéménybe kötött típus (pl. deflektoros gázkészülék, jellemzően régi bérházakban szoba belsőben), ami helyiségből veszi a frisslevegőt de kürtőbe távozik az égéstermék, legvégül meg van a zárt égésterű (pl. parapetkonvektor vagy korszerű kazán), az meg kültérből veszi a frisslevegőt, és oda is távozik az égéstermék. Azt hiszem neked a "kéménybe kötött" középső láncszem hiányzott eddig, erre vonatkozott a korrekcióm. :)
Ha téged ez boldogít, akkor legyen igazad. (nekem egyébként alapból nem olyen a memóriám, hogy a tiedhez hasonló, szószerinti 'nekem így tanították' emlékeket föl tudnék idézni...)
De ha szigorúan logikailag (a kifejezések értelme alapján) nézzük, akkor a 'kéménybe kötött' nem zárja ki a nyílt vagy zárt égésteret, merthogy az egy ugyanolyan szintű, de külön kategória. S egyébként ha szigorúan az általad leírtakat nézzük, akkor a zárt égésterűek részhalmazát képzik a 'kéménybe kötötteknek' - merthogy általában kéménybe kötöttek (feltéve, hogy a kémény alatt nem csak az oroszkéményt értjük - márpedig nem csak azt értjük).
Mellesleg nem tartom ördögtől valónak, ha egy kifejezés értelmezését szándékosan megváltoztatjuk (feltéve, hogy logikus magyarázatot tudunk mondani a módosításra). Tehát jelen esetben az általam javasolt, kevesebb logikai problémát okozó változat meghonosítására tett kísérletként.
Jó, hát felőlem tulipános ládának is hívhatjuk, az sem okoz lelkitraumát, csak gondoltam ha már a társszakmának van erre egy járatos és bevált fogalomrendszere és nevezéktana, akkor igazodjunk ahhoz, hátha más is azt teszi, nehogy zavar keletkezzen az éterben. :)
Szerintem nem hívhatjuk tulipános ládának, erre valók a jogszabályok, szabványok, hogy ugyanarról beszéljünk. Sityunak teljesen igaza van a nyílt és zárt égésterű kategóriákban, ha nem tetszik nézz utána: MSZ CEN/TR 1749:2006, A gázkészülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere, GMBSZ!
segítek: http://www.kemenyzrt.hu/download/GMBSZ.pdf
A nyílt égésterűeken belül tényleg megkülönböztetnek A és B típust, azok, amiről te beszélsz, de ez egyfelől Sityu gondolatmenetében nem releváns, másfelől fölösleges szájtépés. Három klikkelés google-ben, a hozzászólás gomb előtt, pont azért mert van erre járatos és jól bevált fogalomrendszer.
Kimerítő válasz, de már magam is kimerültem :-)
Holnap folytatom !
Nagyon köszönöm, számomra, és családom számára mindannyian nagyon sokat segített, segítettek !
Üdvözlettel:
Székely Csaba