Ma délután ellátogattam a Szentkirályi utca 10-be. Ez az a ház, amely tavaly elnyerte a  Belsőudvar pályázatot. Nagyszerű emberekkel találkoztam, igen tanulságos volt az a közel négy óra  amit ott töltöttem. Aztán elmentem a Szimplába - ott állt össze nekem az egész, amit a Szentkirályiban éreztem a gyomromban...

A Szentkirályi 10. egy gyönyörű épület volt. Ma olyan, mint egy 120 éves asszony. Vonásaiban felsejlik a régi szépség, de a maga valójában inkább részvétet kelt. Persze, egy ház mégsem olyan mint egy ember, akinek véges az élete - egy épület szinte végtelenben élhet, ha kellően gondozzák. Csakhogy ezt a gyönyörű épületet - amelynek belső udvara fantasztikus  lehetett régen, megtépázták a háborúk, a forradalom és az IKV. Igaz viszont, hogy azáltal, hogy az IKV nem "újította fel", mint ahogy a mi házunkat a hetvenes években, még mindig láthatók az eredeti részletek.

Egy ilyen házat rendbetenni és közben közösséget építeni - ez aztán a kihivás! A közösség magja, vagy inkább a motorja már megvolt - ennek alapján nyerték  el tavaly a pályázatot.  Egy millió kétszázezret, ami valóban nem nagy pénz ahhoz a munkához képest, amit itt elvégezni szükséges, de ahhoz igenis sok, hogy elszálljon a szélben...

A véletlen úgy hozta, hogy egy délután beszélhettem a "közösségépités" során kissé elhidegült szomszédokkal - az egyik csoport meghivott, a másik fél pedig éppen hazajött, amikor kiderült, hogy máshonnan ismerem. A harmadik "felet" pedig alakalmam volt "élvezni" - amikor nemtetszését kifejezve, hogy mi az udvaron ücsörögve, csendesen beszélgetünk, beinditotta a motorját...

Mivel a véleményemet a vendéglátóimnak is elmondtam, most sem szépitem a dolgot: ez az a "jópofizás", amitől  direkt örülök, hogy megszabadultunk azzal, hogy nem mi nyertük az idei pályázatot!  Sem koncepcionálisan, sem eredményét tekintve nem tartom jónak azt a munkát amit a révesek ott végeztek.  A házigazdák udvariasak voltak és egy rossz szót nem akartak mondani arra, ami történt - tipikus: "ajándék lónak ne nézd a fogát" eset, csak könyörgöm, ez nem ajándék, ez közpénz!

A teljes szöveg itt található