PPKE Információs-Technológia Kar épülete a Práter utcában
Török és Balázs Építész Műterem / Balázs Mihály
Megbízó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal Érsekség
Több perspektívából nézve
2004 decemberében átadták a PPKE Információs-Technológia Kar épületének második etapját. Seholse világ közepén, kétszáz méter hosszan elnyúló sávházak közti parkoló Práter utcai részén épült meg az Egyetem. A csend és nyugalom szigete ez az épület. A kifejezetten zárt tömb olyan erős, önmagában álló építészeti kijelentés, amelynek lényegét több perspektívából érdemes szemlélnünk. Árnyaltan jelzett, apró gesztusokkal artikulált nyelvet kell olvasnunk; Balázs Mihály építészetére oly jellemzően visszafogott eszközökkel, de radikális, tiszta értékszemlélettel megfogalmazott alkotást értelmeznünk.
 |
 |
1. Szemből mindenfelé
Először is várakozzunk - mondjuk a Práter utcából autóval érkezve, szemben a játszótér sarkán -, amíg a szem hozzászokik a környezethez. Ez a ráhangolódás alapvető. Mint mikor az ember nyáron verőfényes napból sötét szobába lép, szükséges hagyni időt arra, hogy a látás helyreálljon: a nagy foltokban érzékelt formákból, majd a kontúrokból kibontódjanak a részletek, színek, árnyalatok. Itt a Józsefváros közepén is kalibrálni kell a szemet: nézni a világoskék bódét, a panel aljában feltehetően évek óta üresen álló üzletsort, a kuszán egymásba érő előtetőket, az abc színes reklámjait, érezni azt a borzalmas nyomorúságot, amely a sávházak erkélyéről vagy a bejáratokból ordít kifelé.
Aztán lehet fókuszálni az épületre: a fehéren világító belső falak és a sötét külső homlokzatok kontrasztjára; a nehéz tömbszerű szerkesztés finom ellenpontjaira, bordákra, lamellákra, sejtelmes udvarokra; arra a mesterien szerkesztett perspektívára, amely a rafinált (alig több mint 10 fokos) dőlésszögű tetősíknak köszönhetően optikai trükkel reflektál a sávházak hosszanti karakterére.
 |
 |
Majd tekinteni kell másfelé is, messzebb: figyelni az elmúlt száz év során épült lakóházakat, a kibombázott épületek helyét, az ecetfákat, amelyek dacolnak emberrel, autókkal. És persze látni a tűzfalakat, az érett vörös tégla pompázatos színkavalkádját, egy elhúzott kémény fekete nyomatát, a tömör téglafalakban felnyíló mélyedések ritmusát, a lichthofok feltárulkozását, egy tipikus pesti élet metszetét.
 |
 |
2. A házat így majd úgy
A környezet kettősségének ecsetelése nem szógyarapítás részemről: az Egyetemet nézve Balázs Mihályt is foglalkoztatta a helyszínen tapasztalható, igen szélsőséges minőség. Épülete ennek megfelelően egyszerre tart távolságot a szomszédságtól, mégsem érzéketlen a városrész építészete iránt. Egyfelől jellemző, hogy az egyetem önmaga belső világa felé fordul; nem törekszik párbeszédre, azonosulásra, nem tesz úgy, mintha. A négy, egymás mögött párhuzamosan sorjázó traktus és az őket elválasztó belső udvarok a sávházak irányának éppen ellenforduló ritmust hoznak be a térbe. A szerkesztés belső logikából következik, az arányok, a tömegformálás az új egységen belül értékelhetők. Konzekvens módon kívül mindig téglafal, belül fehérre vakolt, áttört felület jelenik meg. Az utcán járva, testközelből leginkább ennek a mélybordó, szigorú falnak a jelenléte érzékelhető, amelyet itt-ott perforál egy ablak, sejtetve a belső világot. Még a főbejáratot adó Práter utcai homlokzat sem mondható nyitottnak: a tömör téglafal felületét csak árnyalatnyit borzolja meg az a fémlamellákból álló árnyékoló-rendszer, amely a belső síkban a több emelet magas üvegablakokat takarja. A védelmi pozíció az adott helyzetben teljesen érthető: a zártság következik nemcsak a közegből, de magából a funkcióból is. Mert ne felejtsük egy pillanatra sem, hogy az épület nem holmi iskola, hanem a magyar információs-technológia egyik fellegvára, ahol jellemző módon számítógépes laborokban folyik az oktatás. A zajtól, közvetlen napfénytől való védettség, a belső udvarokra való tájolás itt tehát nem kényszer szülte megoldás, hanem a monitorokhoz kötött munka feltétele.
 |
 |
És most váltsunk nézőpontot! Épület és a környező világ kapcsolatát egy távolabbi perspektívából vizsgáljuk. Ha az Egyetemet a messzebb lévő házakra fókuszálva nézzük, hirtelen evidenciának tűnik, hogy a már említett külső téglaborítás rímel a régi bérházak mindenhol emelkedő tűzfalaira. A traktusok belső udvarokra néző, fehérre meszelt falában pedig a lichthofok beugrói, hasítékai sejlenek fel. A környék szerethető, építészeti szempontból is izgalmasnak és sajátosnak mondható jellege transzponálódik itt tehát. Egy, a házak történetéből adódó esetlegesség építészeti eszközzé tömörül, karakterjeggyé válik, átlényegül. Ha az egyetem és a tűzfalak közti kapcsolatot egyszer megtapasztaljuk, elveszti amúgy ipari jellegét az új tömb, a régi bérházakhoz közelít az Egyetem. Sötétedés után e rokonság újabb jelentéssel telítődik: a belső folyosókról kiszűrődő fény, mint a világítóudvarok ablakain át érzékelhető élet, a téglafalon túlra vonzza a figyelmet. A hangsúly áttevődik a tartalomra, arra, ami odabenn található.
 |
 |
3. Bent
Ez a jelentés, az épület belső életének hangsúlyozása amúgy sem idegen Balázs Mihály szemléletétől, hiszen megszokhattuk az elmúlt évtized során (mondjuk a Nyíregyházi Szent Atanáz Hittudományi Főiskola, avagy a Matáv székház esetében), hogy a belső térképzés számos új értéket tartogat. Az Információs-Technológiai Kar belső térélménye sem következik kiszámítható módon a külső megjelenésből. Ami az utcáról nézve könnyen áttekinthető, egyszerű sémának sejthető, az benn járva felfedezésre váró helyzet. A téglafal kis nyílásai mögé sejtett sötét szobák helyett pedig a bejáraton túl napfényben úszó hatalmas aula fogad. A természetes anyagokkal burkolt felületek, a méltóságteljesen emelkedő konzolos lépcső, a belső udvar irányából hártyavékonyságúnak gondolt, fénylő üveg barátságosan hív magához. A homlokzat sötét téglaburkolatából semmi sem látszik, itt a derítőként működő fehér fal a valóság.
 |
A folyosók üvegfala vagy a belső kelet-nyugat irányú udvarra való tájolás nemcsak esztétikai élmény azonban. Az a lehetőség, hogy a számítógépes laborokban folyó munka a folyosóról esetleges módon is megfigyelhető, tulajdonképpen vagyonvédelmi szerepet is betölt. A tájolás következménye pedig, hogy az épület csak részben klimatizált. Az árnyékos oldalon a nyári hűtés elhagyható. Ezeket az évezredek óta természetesen alkalmazott megoldásokat finom kinyilatkoztatásnak értékelem Balázs Mihály részéről. Az ilyen egyszerű, low-tech eszközök alkalmazása finom fricska az amúgy high-tech egyetemen a kortárs építészeti gyakorlat energiapocsékoló mivolta felé. Egy ilyen részlet azért is fontos, mert őszintén mutatja az építész karakterét. Azt az értékrendet, ami összességében a nagyon is up-to-date információs technológia kar számára olyan új épületet eredményezett, amely sokkal inkább kapcsolódik az elmélyült tudás gondolatához, mint az állandóan újat hajszoló tudományszemlélethez. Balázs Mihály háza természetesen felkészült a technológia kiszolgálására, de nem akarja ezt kiírni zászlajára. Minimális eszközzel, évezredek óta használt megoldásokkal, az építészet az északi népek, avagy a japánok által oly kifinomultan, lényegretörő módon alkalmazott, egyszerű alapelemeiből építkezik. Ahol lehet, tágasságot és fényt ad, lehetőséget messze tekintésre és befele nézésre egyaránt. Nyugalmas közeget hoz létre, amelyet aztán finoman ritmizál fával burkolt oszlopokkal, a belső udvar kerengőt idéző kapu sorozatával, lamellákkal, az udvari homlokzat elé kiugró konzolos erkélyekkel, vagy a magasból belógatott lámpákkal.
 |
 |
Mindennek köszönhetően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új épületének belső világa a külső zajos, monoton és személytelen közeg ellenpontja. Békét és nyugalmat teremteni ebben a kontextusban templomépítő ember számára is bravúros feladat - Balázs Mihálynak nem először sikerül életében.
Somogyi Krisztina
Fotó: Bujnovszky Tamás és Balázs Mihály
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar
Budapest VIII. Práter utca 50/a.
Építész vezető tervező: Balázs Mihály
Építész tervező: Tarnóczky Tamás, Somogyi-Soma Katalin
Építész munkatárs: Tatár Balázs, Török Dávid
Belsőépítész: Frank György
Szerkezettervező: Baskó Ottó, Becker Ádám
Épületgépész tervező: Molnár István, Bajor Ervin
Elektromos tervező: Krén József
- 9667 olvasás
- Küldje el emailben
- Nyomtatható változat
