hát igen .... túl nyilvánvaló.

az eu-ban már azon gondolkoznak, hogy 10-15 éven belül kötelező lesz a passzivház. Nálunk meg.....?

A szadai háznál elmulasztottam a véleménynyilvánításom, mert a nagy érdeklődésre való tekintettel, nem volt időm követni a hozzászólásokat, de talán jobb is, hogy ide kerül, mert a témában általánosságban szeretnék gondolatokat felvetni.

Régóta érdekel a téma, de ha ma megkérdezné tőlem valaki, hogy mit javasolnék neki, hogyan, vagy mennyire energiatakarékos házat építsen, sajnos a válaszom bizonytalan lenne. Ennek ellenére körvonalazódik bennem az az irány, amit akár arany középútnak is nevezhetünk, amit a takarékosság ellenzői is ép úgy kritizálnak, mint az igazi bigott passzívházasok.

Az első elgondolkodtató előadás élményem a témával kapcsolatban Szilágyi Sándor gépészmérnök /és volt tanárom/ előadása volt, amelyet régebben Hol van az ember? címmel tartott, ma viszont egy kicsit lényegretörőbben fogalmaz a címben is Komfort és higiénia torzulások a hagyományos építészetben és az energiatudatos bioépítészetben? A második előadást nem volt szerencsém még meghallgatni, de gondolom, hogy ebben is elhangzik a /szakmájában talán eretneknek tartott/ véleménye az energiatudatosság mögött azért nem szabadna elfelejteni, hogy emberek is vannak. Borzasztó álságos dolognak tartom, hogy /például/ Pilisszentlászlón megépül úgy egy ház az erdő mellett, hogy nem lehet az ablakokat kinyitni, mert akkor felborul a gépészet levegőztető egyensúlya. Ezt a megoldás bárhogyan hívhatjuk, de nem nevezhetjük természettudatosnak. Olyan ez a gépekkel előállított friss levegő számomra /aki vidéken nőtt fel, és tudja mi az a friss levegő/ mint a házi jellegű friss kenyér. Ettem én már kemencéből kivett langyos kenyeret, ami kovásszal készült, azért attól messze van a nejlonba csomagolt szeletelt teszkós házi jellegű kenyér.

Ezzel együtt híve vagyok az energiatudatosság irányába való elmozdulásnak, de ésszerű határokon belül. És abban is biztos vagyok, hogy nem apró darabonként kellene haladni, nem minden házba kell hőszivattyút tenni, hanem összefogva falvaknak, városrészeknek, városoknak, vagy az egész országnak kellene elmozdulnia.

Kis kitekintés: a németországi támogatási rendszer egy 100%-os állami tulajdonú bankon (KfW Bank) keresztül történik: lehet választani a direkt támogatás és a kedvezményes, hosszúlejáratú, alacsony-, kötött kamatú kölcsön (amit csak 5 év után kell elkezdeni fizetni) között. A többség ez utóbbit választja. Új építésü házaknál 3 kategória van: KfW 60 (éves primérenergia-szükséglete nem több mint 60 kWh/m²), KfW 40, és passzívház (éves primérenergia- szükséglete nem több, mint 40 kWh/m² + éves fütési energiaszükséglete nem több, mint 15 kWh/m²), ezeket az adatokat egy kissé bonyolult számítás útján, a DIN 4108 és a DIN EN 832 szabványok alapján kell igazolni. A számítás sok dolgot figyelembe vesz, pl. az energia elöállításának módját is, gáz értelemszerüen rosszabb szorzót kap, mint a mélyfúrás+höszivattyú.

Vagyis, van egy normarendszer, ami alapján a tervezönek kell igazolni a ház energetikai viselkedését. (A számítások aláírásához a tervezöi jogosultságon kívül egy külön szakmai képesítés, "energetikai tanácsadó", szükséges, ezt kb. egy féléves tanfolyamon kb. 1200 EUR költséggel lehet megszerezni.) Az államnak (banknak) nem kell bonyolult apparátus, csak megnézi, hogy jogosult-e a tervezö és hogy mi a számítás eredménye. A felelösség a tervezönél van. Talán furcsán hangzik, de egy darmstadti certifikáció egyáltalán nem követelmény és nem is nagyon szokásos.

Van egy külön program az épület felújításokra is, elvégre az építési feladatok legnagyobb része egy meglévö épülethez kapcsolódik. Itt csomagok vannak, attól függöen, hogy mit is tervez az ember: fütés modernizálása, épületburok höszigetelése, ablakcsere, ill. ezek kombinációja. Minél több dolgot tesz az ember, annál nagyobb a támogatás mértéke.

A támogatás mértéke az építész részletes költségszámítása alapján lesz meghatározva. Egy ilyen költségszámítás kb. az eng.terv után, a kiviteli terv elött készül, az építész munkájának fontos része, minden finanszírozási terv alapja. A kiviteli terv és a tenderkiírás során finomítani kell, a kivitelezés során számlákkal igazolni.

Tapasztalatom szerint a támogatás kb. annyit nyújt, hogy az építési költségbeni különbözetet fedezi egy "normál" ház és egy energiatakarékos ház között, a cél az, hogy a környezetbarátabb ház gyakorlatilag ne kerüljön többe, senkinek ne kelljen gondolkodnia, vagyis ne a pénzen múljon. Az, hogy az üzemeltetési költségek alacsonyabbak, pedig a megérdemelt bónusz.

Ha összehasonlítom a német támogatási rendszert a magyarral, akkor választhatok a sírás és a röhögés közt: a támogatás jellemző mértéke a legális és a fekete munka közti rést sem képes betömni.