kilométer
meglesz az 1 kilométer is lassacskán...
természetesen dubaiban, és csak 2020-ra, de végre bejelentették
http://www.nakheel.com/news/islamic-ingenuity-inspires-dubais-capital-nakheel-harbour-tower
"With Islamic influences governing its design, Nakheel Tower has been able to reach its height of more than a kilometre. This inspired approach has enabled us to achieve a number of amazing feats of engineering, for example the Tower will be the world's tallest concrete structure,"
- gramercy blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 3653 olvasás
- Küldje el emailben
- Nyomtatható változat
hacsak nem előzi meg addig az ausztrál napkémény a "world's tallest concrete structure" versenyben. Szvsz a Nakheel Tower a múltat, a Solar Tower a jövőt jelképezi...
http://www.youtube.com/watch?v=cLIiGTZxH5s
szerintem a múltat a magyar semmittevés jellemzi, nem egy dinamikusan növekvő város ahol laza 300 kilométer automatikus metrót adnak át néhány éven belül
méregzöld vagy a nakheeltól? ;-)
egy csipetnyi adalék ehhez (most olvastam) és a korábbi vitánkhoz (mi mennyire fenntartható, hová vezet a dubai "csoda", stb:
http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20081013-mar-dubait-is-megcsapta...
200 Megawatt, hát érdekes... egy paksi blokk megközelíti az 500-at és 24 órán át termel
nem tudom hogy minek van több co2 hatása: egy egykilométeres betontorony kiöntésének vagy egy atomerőmű építésének ill. az uránbányászat/dúsításnak
mindenesetre TFH 1 km a sugara, akkor az 3,14 km2 területen termel fél nap alatt 200 Megawattot, tehát egy paksi blokk kiváltására kéne belőle 5 db, ami kb. 16 km2, a teljes paksi atomerőmű (2 Gigawatt) kiváltására meg majdnem 70 négyzetkilométert kellene belepni ezzel a megoldással
ráadásul ez max a szaharában lenne profitabilis, vagyis a függőséget egyáltalán nem oldja meg, ugyanúgy függenénk a csúnya ronda arab bácsiktól
akkor már inkább jöjjön a pécsi urán
az ugye smafu, hogy a rádioaktív hulladékok felezési ideje elég lassan ketyeg, és addig őrzést (energiát) kell bevinni a rendszerbe? Az is smafu, hogy mit jelent egy atomerőművet karbantartani, őrizni, biztonságtechnikai rendszert üzemeltetni, üzemi ideje után utógondozni. Szerintem egy lakatlan, sivatagi területen ennek van realitása, mivel azért jóval kisebb a karbantartási költség + nincs sugárzásveszély. A szaharában profitábilis lenne - persze nem nekünk. Egy szóval sem állítottam, hogy európa számára ez alternatíva, de Amerika, Ausztrália, Ázsia, Afrika elgondolkodhat rajta. Dubai is..
én se tudom minek van nagyobb co2 kibocsátása. egy 1 km magas betonból egyszer kiöntött naptoronynak, ami utána zéró emisszióval működik, vagy egy 1 km magas betonból egyszer kiöntött felhőkarcolónak, amire 100 éven belül az 5-szörösét kell költeni karbantartásban, hogy megőrizze minőségét, és élete alatt ezen felül rengeteg co2-t bocsát ki.
nézd,
a zöld energiák középtávon (20-30 év) nagyon jó kiegészítők lehetnek: időszakra (pl. év) vetítve tfh akár 2/3-át is elő lehet állítani nemcsak a villamos energiának de a teljes felhasznált energiának megújuló forrásokból és konzerválásból (hőszivattyú, passzív ház, tömegközlekedés, the lot)
viszont gondolom te is tudod hogy pont az a baj pl. a szél/napenergiával hogy nem tud 100%-os rendelkezésre állást biztosítani, ellenben a hagyományos erőművekkel
pl. gondolj bele, hogy egy BorsodChem, egy TVK vagy egy finomító ott helyben megeszik 50-200 megawattot, na annak nem lehet hogy 'most nem fúj a szél, nem termelünk'
tehát kellenek olyan megoldások amivel a folyamatos ellátást biztosítani lehet, ez az alap. ez lehet turbógázas vagy éppen atomerőmű
az uránércben pont az a jó hogy (relatíve) kis mennyiséget kell szállítani, tehát nem függünk az oroszoktól, pl. ausztráloktól, braziloktól is lehet dúsított fűtőanyagot venni, franciákról nem is beszélve
kockázatok: persze hogy kockázatos, és ha baj van az persze nagyobb mint más technológiáknál. de szerintem az elmúlt fél évszázadban a technológia bizonyított
a hulladékok kezelése pedig nem igaz hogy évmilliókig költséges, pl. a franciák dolgoztak ki egy bátaszékihez hasonló technológiát, amivel még energiát is termelnek: legyakják kilométeres mélységbe gránitba a kellően ritkított anyagot ami még hőt termel, eköré vizet folyatnak és a termelődött gőzből lehet áramot generálni
szóval energiafüggőségi, biztonsági szempontból sajna kelleni fog paks 2, nem lehet megúszni
minden mást viszont kb. 2-3 évtizeden belül ki lehetne váltani zölddel
a citált naptorony éjszakai működésre is képes, azaz 100%-os rendelkezsére állást tud biztosítani. Ld: madridi kísérleti projekt. (Uránércből egyébként mi azért annyira nem vagyunk jól ellátva, a függőség az függőség, bárhonnan is kell beszerezni. Mindazonáltal idehaza a solar tower nem működne, ez bizonyos, de én nem is ezt mondtam. Mondjuk Dubai-ban viszont igen.)
Az elmúlt fél évszázadban tényleg bizonyított az atomtechnológia. Cserjabinszk-50-es évek, Csernobil - 1986, majd azóta világszerte 15 kisebb súlyú üzemzavar, közöttük egy szlovák, egy szlovén és egy paksi, utóbbi 2003-ban. A hulladékkezelés terén az eddig épült erőművekben a felezési idő 100 ezer év, eddig még sehol nem épült meg a nemrég kidolgozott, kétségkívül kecsegtető új generációs erőmű, amivel a felezési időt "potom" 500 évre tudják redukálni. Tehát őrzés védés "csak" 500 évig, ha a technológia beválik. Bátaszéken (helyesen Bátapátin) egyébként semmiféle francia technológiáról nincs mit beszélni, mert ott a kis- és közepes rádioaktivitású szemetet fogják tárolni (csizma, védőruha, maszk, stb.), nem a kiégett fűtőelemeket. Ezt a kis- és közepes rádióaktivitásút még a kezdeteknél Solymáron tárolták (egy mély kútban - jó mi?) aztán kiépítettek egy ideiglenest Püspökszilágyon, illetve az atomerőmű területén konténerekben. Szó nincs róla, hogy a fűtőelemek elhelyezését meg tudnák oldani a Bátapáti elhelyezéssel.
Наш Дом Днепропетровск
tovább gondoltam ezt a tornyot
tehát ha 1 km a sugara, akkor 3.14 km2
1 m2-re az egyenlítő környékén 1.4 kW napeneriga 'esik', a szahara - ausztrália környékén tfh ez 1 kW
ekkor a potenciális energia 3.14 gigawatt, ehhez képest ez a megoldás termelne 0,2 gigawattot
akárhogy is nézem, ez kevesebb mint 7 %-os hatékonyság
ennél még a mai napelemek is jobbak :(
megnéztem a weboldalukat, hát...
azt írják, hogy a sugara a gyűjtőterületnek 2,5 km lenne, ekkor viszont már majdnem 20 Gigawattot tudna potenciálisan gyűjteni
így viszont már csak 1 (!) % a hatékonysága
gondolkodj még egy kicsit. a Naptorony nem a közvetlen besugárzás energiáját használja fel fotovoltaikusan, hanem az ebből üvegház alatt felerősített hőenergiát, amit a hőmérséklet különbség mozgási energiává alakít. 1% a hatékonyság, meglehet de nem kell méregdrága és környezetszennyező módon napelemet előállítani, amely később nem jelent hulladékelhelyezési problémát. A bioszférát fenntartó fotoszintézis is 1%-ot hasznosít a napenergiából, mégis ez a rendszer pár milliárd éve egész szépen elkegyeg. Egyébként a prototípus működik spanyolországban - úgy ahogy elképzelték.
a sevillait ismertem, de ott sztem egy másik elven működő torony van: a lent elhelyezett tükrök melegítik a fenti tartályban a vizet gőzzé
ez meg ugye teljesen más
a kérdés hogy mennyi helyet foglalnának el ezek a tornyok, és mikor kezdenének a méregzöldek tiltakozni: ha a szahara 2/3-madát belepték az már rossz?-)
Én a madridiról (madridtól délre) beszélek, amit ugyanaz a német mérnök tervezett, mint amelyik az ausztrált. Ez a naptorony éjjel és borult időben is működik, tehát itt kilőve az időszakos energiaellátás érve.
bővebben: http://www.youtube.com/watch?v=XCGVTYtJEFk
egyébként tudtad, hogy az atomerőművek is 1%-át tudják hasznosítani a fűtőelemeknek?