képaláírás: a képen az a burj dubai látható, amelynek építését dubai városának a területre érvényes szabályai szerint építenek éppen, várhatóan 2009-es befejezéssel. Ebből az aspektusból praktikusan elhanyagolható tény, hogy dubai városvezetői nem éppen a demokratikus döntéshozatali mechanizmusaikról ismeretesek, és még csak az sem képezheti mérlegelésünk tárgyát, hogy most akkor a jó dubai sejkek szimplán nagyzási mániájukkal kompenzálják kisebbrendűségi komplexusukat, esetleg kiváló üzletemberek, vagy agyukra ment az olajból származó gazdagság és ennek az lehet a következménye, hogy 50 évvel az olajgazdaság összedőlése után szépen visszasüllyednek arra tevehajcsár szintre, ahonnan kinőtték magukat. Ki tudja? De építik a legeket, előre lefetett (sőt tervezőnek, fejlesztőnek kinyilatkoztatott) eléggé rugalmas szabályok alapján, ahogy másik elmebeteg, bedőlni látszó ötletüket, a pálma-szigetet is. Hogy mindez valaha is megtérül-e, arra nincs gondjuk: nem ez a lényeg, a fedezetet nem ebből teremtik elő. Azzal se nagyon törődnek, hogy ehhez mit szól saját népük: nekik ebben nem osztottak lapot, csak alanyi jogon járó busás állami támogatást a további herézéshez. Amit csinálnak, azon a világ jobb izléssel megáldott fele vagy elnézően mosolyog, vagy kissé viszolygó érzés keríti hatalmába és mondjuk az ember tragédiájának egyiptomi színje jut eszébe. Ezzel szemben egy másik ország másik városában is van egy előre lefektetett szabály, amit valakik (hátukon egy építész-hordozórakétával) elébb több tíz, majd néhány tíz, majd 8 méterrel túl kívánnak lépni. A város pedig ebben nem partner: inkább bizonyos avítt európai normákat követ. Következetesen kiáll egy előre lefektetett helyi szabály mellett, amelyet mind a tervezőnek, mind a befektetőnek legalábbis illene tudni, mert ez az építészeti programalkotás alapja. Vagy nem akarták tudni vagy nem tudták. Fujj, te provinciális város, fujj! Éljen Dubai! (de miért nem ott akarok élni?)

Dubai, vezetett és irányitott a Maktum Család által, része a "United Arab Emirate"-nak és gazdagságának az olaj kincs egy meglehetősen kis százaléka. (Abu Dhabi birtokolja az olaj kincs farkas részét.)
Maktum Herceg állama gazdagságát vállalkozásainak hihetetlen sikere hozta létre és alkotja azt. A bemutatott torony 95 százaléka eladott. A Pálma sziget lakóházai ugyancsak eladottak s értékük megépitésük óta majdnem megduplázódott. A Burj al Arab évekre előre lefoglalt. A lóversenyek a legmagasabb szintet képviselik a világon. Ugyanigy az autóversenyek. A sipálya nap mint nap tele van és hatalmas haszonnal dolgozik. A vám-mentes kikötő Macao-t már régen maga mögött hagyta. Bevásárló központjaik, mind kivitelben mind tartalomban, magasan felűlmúlják a világ minden táján található társaikat. Lakótornyaik, irodatornyaik a legkorszerűbb technológiát tartalmazván ugyancsak túlszárnyalják máshol épitett rokonaikat. A "zöld" technológia a legmagasabb szinten nyert-nyer alkalmazást.
Kétségtelenűl egy nagyon-nagyon sajátos életmód és életforma egy sivatagban telepitett városban élni. Nagyon sokan teszik azt, legyen az a valaki európai, saudi, iráni, iraqi vagy Arab. Nagyon sokan kétségbe vonják azon körűlmények elviselhetőségét.
Jómagam azok között vagyok aki hosszabb időt tölt ott s bevallom minden egyes tartózkodásom egy-egy csodálatos élményt jelent-jelentett számomra.
Bevallom, nem tudom mit jelent Dubai Földünk sorsát illetően. Azt sem tudom, hogy Peking, Shanghai, Hong-Kong, New Delhi, Paris, London, Mexiko City, New York City, Toronto és még sorolhatnék néhány erősen szennyezett és
szennyező nagyvárost mit jelent ugyanazon szempontot illetően. Számomra egy biztos: Maktum Herceg sokkal-sokkal több mint egy átlag ember.

Lám és mégis akadnak, akik épp a dubai példával akarják igazolni a hazai felhőkarcolóépítés szükségességét.

1) Miért pont a sivatagban?

Nos, Phoenix 5 milliós, Vegas 5 milliós, Urumqi 3 milliós.......Los Angeles 10 milliós. Izrael vajon mi?

Szóval nem értem a kérdést. Kérem szépen, ezek ott élnek. Ott éltek ötszáz éve és ott fognak élni ötszáz év múlva is. Ha pedig van pénzük, akkor itt ruháznak be, itt építenek, itt valósítják meg álmaikat...akár racionális (számunkra!!!) akár nem.

Más. Dubait körülveszik az olyan országok, ahol a) tízmilliós nagyságrendben élnek b) koldusszegény emberek, akik c) semmi de semmi esélyt nem látnak arra hogy saját hazájuk vagy hazájukban önmaguk prosperáljanak. Pakisztántól Szudánig, Iraqtól Kongóig.....Ezek az emberek százezrével özönlenek munkásként az emirátusokba: dolgoznak, lakást bérelnek, letelepednek, családot alapítanak. Itt, a szemünk láttára, világváros születik.

2) Kizsákmányolás?

Igen, az. Erre mondta makroökonómián az előadó, hogy nézzük meg azokat az országokat amik viszont nincsenek kizsákmányolva... Ezek a százezrek olyan falvakból, slumokból jönnek ide dolgozni ahol SEMMI nincs, ahol semmit nem tudnak kezdeni. Ide jönnek, irtó keményen dolgoznak, bejárják a bevándorlólét klasszikus lépcsőfokait. Tetszik-nem tetszik, ezt preferejálják a pakisztáni putri vagy a szudáni vérfürdő helyett.

Lehetne tisztességesebb a dolog? Persze. De ne legyünk már álszentek, az erdélyi magyar melós mégis micsoda? Ugyanaz, csak a teveszar helyett a kecskeszarból próbál kilépni.

3) Gazdaságosság

Az elmúlt 10-15 év pont arról szólt Dubaiban, hogy tovább kell lépni, le kell fektetni az olaj utáni gazdaság alapjait. Kereskedelem, szolgáltatások, logisztika, ésatöbbi. Szerintem sikerült, sikerülni fog.

(Az egész egyszerűen nevetséges, hogy 'mi lesz ha elfogy az olaj', egyrészt van jópár évtized másrészt addigra lesz más propulzió a repülők és a hajók számára (pl. gáz vagy hidrogén-elektromosság).) 

Idézvén néhány sort az első megjegyzésből: ..."akkor a jó dubai sejkek szimplán nagyzási mániájukkal kompenzálják kisebbrendüségi komplexusukat, esetleg kiváló üzletemberek vagy agyukra ment az olajból származó gazdagság"... szövegrészre kivántam mindössze néhány szóban reflektálni. Nem volt szándékom a Budapesten esetlegesen épitendő vagy soha nem épitendő 8 méterrel alacsonyabb vagy magasabb "toronyépületek" problémájával foglalkozni. A fent leirt néhány soros idézetet kissé túlzottnak itélvén merészeltem hangot adni szerény véleményemnek.
Az elmúlt jó néhány évben ott dolgozván, azon emberekkel találkozván s beszélgetvén, talán valamivel tisztábban látom a dolgokat, mint azokat az internet-en keresztűl megitélni volna lehetséges.
Mint minden fejlődő, épülő várossal, város-állammal, Dubai-val is nagyon sok a gond és baj. Amit én nem vonnák kétségbe az a jószándék, mellyel bizonyos "sejk-ek", "hercegek" kezelik egy-egy nagy város alapitásával együttjáró problémákat. Bármennyire is valószinűtlenűl hangzik, de ezen "tevehajcsárok" rendkivűl magas képzettségűek, intelligensek és legtöbbjük mentes a kisebbrendüségi komplexustól, hamis előitéletektől, mondhatnám azt, hogy tudnak "nagyban" gondolkozni. Ők is csak emberek, mint mi tele vágyakkal s álmokkal a jövőt s népüket illetően. Hogy miért ott épitik azt amit épitenek? Talán azért mert ott van a hazájuk, a történelmük, mindaz mely érzés bennünket, magyarokat is itt tart.
Én igy itélem meg őket, igy fogadom el őket s mindazt amit hibásan vagy hiba nélkűl csinálnak.
Ismétlem: nem a 8 méterre reagálok csupán kitételekre, melyeket túlzottnak s nem megalapozottnak éreztem.
Talán még annyit: a silejtőnek jogosúltsága talán megegyezik a vizi-élményparkok jogosúltságával s ami a viz, ivóviz előállitásának költségét illeti: pontosan tudják, hogy mi áll előttük és annak megfelelően terveznek mindent: épületeiket, közlekedési hálózatukat, zöldterületeiket stb. Mint irtam volt: a technológia melyet alkalmaznak messze-messze meghaladja azt a fejlett államokét.

Valójában nem akarom ezt a problémát tovább "boncolgatni", ugyanakkor kiváncsiságomat gyötri az a néhány "kategória" melyeket felfedezni vélek sorai olvasása közben Tisztelt Bardóci Úr.
Azok között példáúl: tudomásom szerint a szennyeződés oroszlánrészét a USA hozza létre valamint társa az Észak Amerikai Continensen, Canada, mely egykori angol gyarmat a "Polluting Extraordinaire" büszke jelzőét mondhatja magáénak. (Látni kellene Alberta tartományát ahol is "tar-sand" kitermelése folyik s ahol is a CO2 felszabaditása, a"landscape" torzulása több, mint ijesztő!)
Mint azt olvastam az átlag "Canadian" ecological footprint-je mintegy 150-szerese az átlag indiai ellenpontjának. (Nem is beszélvén a Brad-Angelica páros hasonló nyomáról, mely vetekszik egy közepes indiai város lakóssága számával.)
A másik kitétel, mely szerint a vásárlók Dubai-ban az olaj-vagyon tulajdonosai, ugyancsak kissé ellentmondásba keveredik a valósággal. Szerencsém volt néhány "luxus" szállót,lakóházat stb. tervezni/kivitelezni, melyeket 95 százalékban: svájciak, németek valamint svédek látogatnak azok telitettségéig s a két nyári hónap kivételével a maradék tiz hónapon keresztűl. (Abu Dhabi-ban, a város nagyságú hotel/lakóépület nyitásakor Boris Becker volt az egyike az első jelentkezőknek. Ne felejtsük el: nem kell sem jövedelmi, sem birtok adót fizetni.)
A pálma lakóházait kinaiak, irániaiak, svédek, angolok és norvégok vásárolták fel magas százalékban. (Ezért épitik most a föld országait.) Röviden: a kűlföldi tőke billiós nagyságrendben vásárol fel gyakorlatilag mindent. Természetesen az olaj-pénz is képviselteti magát, relative kis arányban.
(Nem nagyszerű tény az, hogy óriási pénzeket költenek a flóra és fauna vissza/helyreállitására?)
Végezetűl - s most igérem kiszállok - nem hasonlitom/hasonlitottam gyönyörű fővárosunkat egyik közép-keleti várossal/városállammal sem össze.
Nem is lehetne!
Ugyanakkor-talán- Budapest-nek is jót tenne, ha akadna egy igazi "visionary", aki is a szomorú és változatlan romlást megállitván valamilyen utat szabna a város hihetetlen adottságainak kihasználására.

Nehéz ellenállni értekezését válasz nélkűl hagyni, igy igéretemet kénytelen vagyok megszegni Tisztelt Bardóczi Úr. (Elnézést, hogy az előző alkalommal rosszúl betűztem nevét!)
Megjegyzése végén leirt soraival kezdvén, ismételten hangsúlyozom, nem kivántam/kivánok párhuzamot húzni Dubai ás Budapest között. Nem utaltam prófétákra sem, rossz szóhasználatom nyilvánvalóan ezen értelmezésre késztette Önt. Arra utaltam, meglehetősen búrkoltan, hogy mind hazánkban, mind fővárosunkban hatásosabb lehetne egy olyan vezetés, mely - kiutat találván a maradi, irhatnám "kafkai" bürokrácia labirintusából - konceptben, nagyban tudna gondolkodni mintegy irányt mutatván a jövőt illetően (beleértvén azon komponenseket is, melyeket Ön is taglalt).

A Dubai-ba beáramló tőke - akár olaj háttérrel, akár az nélkűl - annak sajátos birtokviszonya, annak sokoldalúsága biztositékot jelenthet a fenntarthatóság szempontjából. Azaz nem biztos, hogy az olaj kincs apadása azon városok tönkremeneteléhez vezet majd. A jelen, mint valóság annak ellenkezőjét tűnik igazolni. (Azaz a beáramló tőke birtokosai pontosan annyira tisztában vannak a körűlményekkel s azok alakulásával, mint mi mindnyájan s mint azt jól tudjuk a nagytőke nem szeret odamenni ahol is nincs hosszúlejáratú haszon.)
Arra sem vennék mérget, hogy az adóviszonyok majd megváltoznak, hiszen az megint ellentmond a tőke áramlásának. Azt is bátorkodnám megemliteni, hogy az adó nem léte, mint olyan nem csupán a gazdag háttér (olaj)tükre, hanem az egy nagyon erőteljes ösztönző is. (Gondoljunk csak arra, hogy ha baj van a gazdasággal - a kapitalizmusban - akkor a kormány erősen csökkenti azon adókúlcsot, mely a "corporate" szektor felé irányúl.)

Ami a szennyeződést s az azzal összefüggő s különböző mutatókat illeti, nos én nem kétlem azok statisztikai pontosságát valamint politikai erejét. (Komoly vállalatok jelentős pénzeket forditanak azon mutatók készitésére s azokat a megfelelő fórumokon nagyon hatásosan is használják.) Ezen mutatók érdekessége - többek között - az is, hogy - helyzet függvényében - ki és mint használja azokat.
Mindazok, akik negativan értékelik az ott (Dubai) folyó tevékenységeket, - természetesen! - azt a mutatót választják érvelésük alátámasztásáként, mely a leginkáb jellemző az érvelést illetően. Engedtessék meg, hogy forditsuk meg a játékszabályokat, azaz tételezzük fel, hogy Dubai eltűnik Földünk felszinéről. Gyorsan javúlni fog helyzetünk? Tételezzük föl, hogy az Észak Amerikai Kontinens azaz annak mai állapota eltünik Földünk felszinéről. Tételezzük föl, hogy a nagy tavakat nem szennyezte(közel száz év ipara)/szennyezi senki és semmi, hogy a Lake Winnipeg-be (és a nagy tavakba is!) nem engedik be (mai is) az élő szennyvizet, hogy Alberta-ban nem termelik ki az olajsarat, hogy az egykori hatalmas Atabaska- River-t (melyből nem is olyan régen közvetlenűl ivóvizet nyertek az ott élők) nem változtatják egy ipari szennyviz csatornává, hogy a tájkép mérhetetlen sebeit fényképező újságirókra nem lőnek éleset az olajtársaságok biztonsági őrei... Ön mit gondol melyik eset segitene jobban a helyzeten?
Én nem vagyok elragadtatva az olaj sejkek életmódjától .( Nem tudom, hogy van e jogunk tevékenységeik meggátolására.) Nem is igazamat, hanem az igazat keresem s mikor a flora/fauna visszaállitására forditott tőkére utaltam, nagyszerűnek táláltam, hogy ők legalább törődnek az általuk okozta károk helyreállitásával.
Sajnos ez a gondoskodás nem mondható el sem a monumentális olajtársaságokról, sem az illetékes központi kormányokról, sem a tartományról. A 400 millió dollár kivételével (mely még egy csepp sincs a tengerben s mely a CO2 lekötését célozná) egy árva fikarcnyi fillért sem költ senki sem az elképesztő károk meggátolására sem a flóra/fauna helyreállitására.

Ököszisztéma, meg CO2 kibocsátás?! Nevetséges, amikor országok azzal kereskednek, hogy melyiküknek van még több kibocsátási kvótája. Ugyanmár! Elmebeteg világ. Kit érdekel a jövő, ha a pénz a mindenevő? Olaj, építkezés, kábítószer-, vagy fegyverkereskedelem. Háborúk szítása és az azutáni újjáépítés. Hol itt az értelem?! Minél később gyűrűzik be ide ez a fajta gazdasági csoda, annál jobb. (Egyébként már rég begyűrűzött. Épp őket szolgálná a címbéli +8 méter!)

700-- egy gerendára vannak a 700 métertől :o

Dubai problémáját megoldja a válság:

Az összeomlás szélén Dubai

Bekövetkezett, ami korábban lehetetlennek tűnt: a gazdasági válság begyűrűzésével Dubaiban sorra állnak le az építkezések, mert a bankok nem képesek több hitelt nyújtani a világ legnagyobb építési területén dolgozó vállalatoknak. Az ingatlanárak ötven százalékkal estek vissza az elmúlt hónapban; a helyzet súlyosbodása a világ legmagasabb épületének szánt Burj Dubaira is hatással lehet.

A dubai gazdaság leállása jóval gyorsabb volt, mint a felfutás, pedig azt is a rekordok között emlegették a kilencvenes években. Az elmúlt időszakban páratlan fejlesztések sorávfal előrukkoló miniállam a csőd szélén táncol. A banki hitelek befagyasztása az építkezések leállásával járt, de az új lakásokra egyébként sincs igény: a korábban a világ legmagasabbjai közé tartozó ingatlanárak 50%-kal estek vissza, még a nemrég elkészült Pálma-sziget luxusingatlanjai is negyven százalékot vesztettek értékükből – írja a CBS.

Mindennek tetejébe a gazdasági helyzetét korábban a legnagyobb titokban kezelő kormány nyilvánosságra hozta, hogy egy főre vetített adósságállománya a legnagyobbak közé tartozik a világon, és vélhetőleg nem lesz elég olaj a tartozás kiegyenlítésére. A rossz gazdasági helyzetet tehát csakis az ingatlanpiac és a turizmus egyensúlyozhatja ki, amelyekre azonban a globális krízis rendkívül negatív hatással volt.

folytatás >>

Nem épül meg Dubaiban az 1 kilométeres óriástorony

Végleg eldőlt, hogy a pénzügyi válság hatására egyelőre nem épül meg a világ legmagasabb, több mint egy kilométeres épülete Dubaiban, miután az állami tulajdonban lévő, pálmaszigetet fejlesztő Nakheel bejelentette, hogy elhalasztja az építkezést. Annyit azonban még közölt a cég, hogy az irodáknak és lakásoknak helyet adó torony projekt újraindítását 12 hónapon belül felülvizsgálják.

A teljes cikk

szóval KÉSZ: 828 méter magas a világ legmagasabb épülete

Jaj, de nagyon hurrá! Tulajdonképpen Dubai egy sivatag szélén fekszik, addig nyújtózhatna a város, ameddig csak akarna. Manhattan-nel ellentétben itt nincsenek földrajzi korlátok. És racionális érvek sincsenek egy ilyen torony mellett. Csak a nagyzolási mánia szülte ezt a házat. Nem is lett nyereséges! 

-- http://budapestjovoje.freeblog.hu/ --

A Burdzs Kalifa nem nyerte el az építészek tetszését

Európában kevésbé az új és egyre nagyobb épületek felhúzásán van a hangsúly, hanem sokkal inkább a már meglévő épületek felújításán - derült ki a német építészmérnökök egyesületének Berlinben közzétett állásfoglalásából. "Senki sem tudja, hogy hová vezet a sejk alaposan előkészített vétke. Egy azonban biztos, a vasbetonná és üveggé változtatott sivatag nem jelent tartós adalékot a világ építészeti kultúrájához" - mondta a világ legmagasabb épületének átadása kapcsán a szervezet elnöke, Christian Baumgart.

A Burdzs nemcsak a legmagasabb épület a világon, de egyúttal a legtöbb emelettel, a legmagasabb látogatható szinttel és a legmagasabb kilátószinttel rendelkező is. A torony végső állapotában több mint 160 emeletből áll, ezzel mintegy 50 szinttel előzi meg a chicagói Willis - korábbi nevén Sears - tornyot. A Burdzsban luxuslakások és irodák mellett egy Giorgio Armani tervezte hotel is helyett kapott.

Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=948&ctag=articlelist&iid=1&articleID...

-- http://budapestjovoje.freeblog.hu/ --

savanyú a szőlő mi?

hülye franciákat mérnem szóljá(to)k le amikor 300+ méteres hidat építenek alacsonyabb helyett? hülye spanyolokat miért nem szóljá(to)k le amikor egész folyókat terelnek el a városközpontból csak oda építsenek egy kulturális létesítményt amit meg lehetett volna olcsóbban és zöldebben is oldani

ez az épület magnificent!, az emberi létezés lényege hogy kigondoljuk amit még soha senki nem csinált vagy nem mert még megcsinálni...és megcsináljuk!

komolyan mondom ez az egész molly-coddled nyugati méregzöld fanyalgás az AGYAMRA MEGY

kezdem azt hinni hogy vannak (itt) olyanok is, akik az ősembert is kritizálnák, mert miközben feltalálta a tűz használatát leégetett néhány hektár őserdőt

nem akarok olyan világban élni, ahol senki nem vállal kockázatot, akok mindenki könyvelő vagy ahol mindenki vegetariánus

vive le foie gras!