| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek/Infrastruktúra

Integrált szemléletű tervezés a Károly körút átépítésénél

1/25

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

medence - fotó: Zöldi Péter

szegély - fotó: Zöldi Péter

Faveremrács - fotó: Zöldi Péter

Faveremrács öntvény - fotó: Zöldi Péter

lámpaoszlop - fotó: Zöldi Péter

lámpaoszlop - fotó: Zöldi Péter

lámpaoszlop - fotó: Zöldi Péter

oszlop - fotó: Zöldi Péter

Aluljáró mellvédben elhelyezett közműszekrények - fotó: Zöldi Péter

Károly körút átépítése - fotó: Zöldi Péter

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

?>
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
?>
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
?>
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
?>
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
?>
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
?>
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
?>
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
?>
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
?>
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
?>
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
?>
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
?>
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
?>
medence - fotó: Zöldi Péter
?>
szegély - fotó: Zöldi Péter
?>
Faveremrács - fotó: Zöldi Péter
?>
Faveremrács öntvény - fotó: Zöldi Péter
?>
lámpaoszlop - fotó: Zöldi Péter
?>
lámpaoszlop - fotó: Zöldi Péter
?>
lámpaoszlop - fotó: Zöldi Péter
?>
oszlop - fotó: Zöldi Péter
?>
Aluljáró mellvédben elhelyezett közműszekrények - fotó: Zöldi Péter
?>
Károly körút átépítése - fotó: Zöldi Péter
?>
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
?>
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
?>
1/25

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

medence - fotó: Zöldi Péter

szegély - fotó: Zöldi Péter

Faveremrács - fotó: Zöldi Péter

Faveremrács öntvény - fotó: Zöldi Péter

lámpaoszlop - fotó: Zöldi Péter

lámpaoszlop - fotó: Zöldi Péter

lámpaoszlop - fotó: Zöldi Péter

oszlop - fotó: Zöldi Péter

Aluljáró mellvédben elhelyezett közműszekrények - fotó: Zöldi Péter

Károly körút átépítése - fotó: Zöldi Péter

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Integrált szemléletű tervezés a Károly körút átépítésénél
Helyek/Infrastruktúra

Integrált szemléletű tervezés a Károly körút átépítésénél

2011.04.05. 13:26

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Koszorú Lajos, Fekete Albert, Kovács Éva, Tóth Kinga

Vélemények:
1

Jól halad a Budapest Szíve – Reprezentatív Kaputérség kiépítésének I. üteme az Astoria és a Deák tér között, amely Kovács Éva, Tóth Kinga, Koszorú Lajos, Fekete Albert vezető tervezők elképzelései nyomán valósul meg. Zöldi Péter írásában bemutatja a koncepció építészeti-tájépítészeti elemeit és a példaértékűen alkalmazott integratív tervezési módszert, amely a projekt résztvevőit folyamatos kommunikációra és együttgondolkodásra késztette.

Előélet
A Károly körút több, mint a budapesti körutak egyike. Sajátos közlekedési és téri kapcsolatai kiemelik a Vámház-körút – Múzeum-körút – Károly-körút látszólag egyenértékű  viszonylatrendszerből. Közvetlen téri és látványkapcsolat a Zsinagóga előterével, a Deák térrel, az Erzsébet térrel, a Madách térrel, a Hild térrel – mindez egyetlen, egyenesvonalú körúton, mely ráadásul a XX. század első felének teljes építészeti repertoárját fokozhatatlan méretekre nagyítva vonultatja fel. Ide kapcsolódik a Belváros legígéretesebb ingatlanfejlesztési terepe is, mely majdan (ha végre sikerül tisztán ingatlanpiaci szempontból tekinteni a Városháza-foghíjra) a körút hiányzó nyugati térfalát is pótolni fogja. Az útszakasz utcánál szokatlan térarányait a Deák tér és a Dohány utca torkolata között tovább hangsúlyozza a leszakadó szakasz a Dohány utca és Astoria között, mely már hagyományos kiskörúti arculattal bír – a nagy Károly körúttal összehasonlítva szinte provinciális megjelenéssel. Tér, vagy utca? Ehhez a kérdéshez a tervezés során egyértelmű viszonyt kellett kialakítani. A tervezést kísérő vizsgálódás, az önmagunk felé történő visszakérdezések során az érintett városszerkezeti pont több szempontból is térként kezdett el viselkedni, e helyzetből pedig adódott, hogy a tervezői munka e körúti szegmensnek a füzérről való leválasztását tűzze ki célul, ahelyett, hogy – a Kálvin tér esetét követve – a 4-es metróhoz kapcsolódó felszínrendezési munkák eredményeképpen létrejött, nosztalgikus kiskörúti arculatba történő elmerülés felé törekedtünk volna.

 

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
1/25
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
2/25
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
3/25
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

 

 

A leválasztásnak történeti előzményei is tetten érhetők a távoli és a közeli múltban. A XX. század elejének városházi tervpályázati helyszínei közismertek, a monumentális épületkompozícióhoz a széles körútszakasz szolgáltatta volna a megfelelő előteret. A belváros ’70-es évek elején lezajlott, akkor az autogerechte Stadt jegyében mérföldkőnek és véglegesnek gondolt, közúti közlekedési szempontoknak megfelelő átépítése a Nagykörút vonalán belül éppen itt, a Dohány utca és a Deák tér között hozta létre a legkiemelkedőbb útfelület/közterület arányt. Olyan közlekedési olvasztótégely jött itt létre, amely a rendelkezésre álló (nem csekély méretű) teret faltól falig kitöltötte és közvetett módon megadta azokat a forgalmi kapcsolatokat is, amelyek a Belváros korlátozott méretű közterületein előírásosan nem oldhatók meg. A Budapest Szíve-tervpályázatra beérkezett pályaművek alkotói is érezték a kényszert és egyben a lehetőséget, amit ez a körútszakasz magában egyesít, megjelent itt többek között teljesen felszín alá bújtatott forgalom, az útpálya helyén gyalogostér és a különleges kialakítású középsziget is. A megoldásokban minden bizonnyal szerepet játszott a tiltakozás is a jelenlegi funkció ellen, ami Budapest egyik legkülönlegesebb helyzetű közterét szinte kizárólag közúti forgalmi szerepre kárhoztatja. Ez a mély ellenérzés adhat magyarázatot a pályaművek esetenként kétségtelenül túldimenzionált és irreális befektetések árán forgalomtól megszabadított gyalogostér-javaslataira.

 

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
4/25
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
5/25
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
6/25
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

 

 

Koncepció
A megvalósuló terv alapjául szolgáló koncepció mértékkel egyensúlyoz a vágyak, lehetőségek adottságok és persze a megrendelői kívánságok között. A forgalmi sávok száma lecsökken, így a Károly körút nem képez indokolatlan bővületet (autótároló pufferteret) a Kiskörúton és megelőlegezi a Bajcsy-Zsilinszky út küszöbönálló kapacitáscsökkentését is. A kapcsolódó körútszakaszoktól való arculati elválasztás legerősebb eszköze a középsziget kialakítása – a Budapest Szíve tervpályázat első díjas terve markáns zöldsávot feszített be a Belvárosi Színház úttengelyben álló főhomlokzata és az Erzsébet tér sarka közé. A megvalósuló terv ezt a zöldsáv-alapgondolatot fejleszti tovább, épít rá újabb és újabb rétegeket, így elmondható, hogy a végső közterületi keresztmetszet középről a szélek felé haladva születik meg. A középsziget kialakítását alapvetően meghatározta, hogy az eredeti elképzelés szerint a Városháza-projekt mélygarázsának be- és kihajtórámpái, valamint a hozzácsatlakozó lassító- és gyorsítósávok a középszigethez csatlakoztak volna.

 

 

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
7/25
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
8/25
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
9/25
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

 

A projekt lényege és egyben újítása a párhuzamosan futó, vagy a közelmúltban lezajlott hasonló közterület-felújításokhoz képest az integrációs, össz-szakági szemlélet érvényesítése. Azért fontos ennek kihangsúlyozása, mert az ilyen nagyságrendű és funkciójú projektek zászlóvivője általában a közlekedéstervezés, a terv jóváhagyása és engedélyeztetési eljárása is a közlekedési hatóságoknál folyik. Ennek megfelelően tervezés közben leghangsúlyosabban a közlekedési szempontok esnek latba, a terület használhatóságát leginkább befolyásoló tér- és parképítészet csak a közlekedéstervezés által meghagyott területrészeken jelenhet meg. Az építészeti arculatot ezeken a területeken is tovább rombolja a közműszolgáltatók önkényesen felvett hatósági viselkedésformája, a rigid, megújulásra mindeddig képtelennek látszó közműtervezési és üzemeltetési szemlélet. A helyzetet nehezíti, hogy ez a gyakorlat minden résztvevő (közötte az építészeti szakma) részéről általánosan elfogadottá vált, a megváltoztatására irányuló törekvéseknek ezért többszörösen nehezített fogadtatással kell számolniuk.

Ebben a tervezési környezetben építészetileg sikeres terv készítéséhez két alapfeltételnek kell teljesülnie: Az egyik, a fej-fej melletti tervezés a szakágak közötti állandó kommunikációra és visszacsatolásokra kényszerít, így egy szakági döntés következményei rögtön értékelhetővé válnak a többi szakág számára is. Ez az integráns módszer tehát a megszokott adatszolgáltatás-központú modell ellentéte és részben kényszer szülte megoldás volt, hiszen a tervezésre rendkívül szűkre szabott idő állt rendelkezésre, amely kikényszerítette a párhuzamos munkát.

 

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
10/25
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
11/25
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
12/25
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

 

 

A másik hasznos módszer a keretjellegű tervezés volt, melyeken belül a szakágaknak megadatott a szükséges mozgástér, az építészeti arculat sértetlenségét azonban előre megállapított építészeti elemek szavatolták. Ezek az elemek olyan erős jelrendszert képeztek, melyek a szakági tervezés során végbemenő módosulásoktól függetlenül képesek voltak megőrizni az eredeti építészeti koncepciót. Az időben szakáganként párhuzamosan zajló tervezés kényszerét így szerencsés módon sikerült átfordítani gördülékeny információcserévé, a berendezések, rendszerek, hálózatok térbeli integrálódása is együttműködésre ösztökélte a tervezőket.

Arculatváltás
A tervi koncepció alapeleme, hogy a Kiskörút e szakasza arculatilag két részre osztható, az átépítés során a két rész különbözőségét építészeti eszközökkel szemléletessé kell tenni. Az Astoria-csomópont és a Dohány utca torkolata között a 4-es metróhoz kapcsolódó felszínrendezésből ismert nosztalgikus közterületi arculat jelenhet meg, innen a Deák térig viszont öntörvényű, modern arculat uralja a körutat, mely a formanyelv eltérésén kívül az útkeresztmetszetben, a zöldfelületi elemekben és a világítási rendszerben is kifejezésre jut. Ezzel a választással elérhető, hogy a tervezői energiát az igazán fontos szakaszra lehessen koncentrálni, hiszen az Astoria és a Dohány utca közötti szakaszt már viszi a lendület. A keretjellegű döntések erre a szakaszra tehát a következő fő elemeket tartalmazzák:

  • - osztottpályás útfelület széles, parkosított középszigettel elválasztva,
  • - erősen geometrikus jellegű, nyírott fasor a középszigeten,
  • - a közvilágítási és felsővezeték-tartó oszlopok áthelyezése a járdákról a középszigetre.

Ezzel a döntéssorozattal sikerült az arculatért felelős főbb építészeti-tájépítészeti elemeket a közterület középső sávjában, koncentráltan elhelyezni, ezzel mintegy megmentve őket attól, hogy a szokás szerint a közterület szélső sávjában várható közlekedési és közműproblémáknak áldozatul essenek. A középső zöldsáv mellett szólt a megfontolás is, hogy a Károly körút a Belváros legbőkezűbben méretezett közterülete. A középső nyírott fasor olyan áttetsző zöld fal, mely vizuálisan szűkíti az egyébként szinte értelmezhetetlenül és érzékelhetetlenül széles teret (ezzel egyúttal el kell ismerni, hogy a másik lehetséges és folyamatosan vizsgált térszűkítési megoldás, a Városháza felépítendő körúti épülettömegének behúzása a Károly körút terébe – és ezzel együtt egy szűkület beiktatása az Erzsébet tértől a zsinagógáig bőven ömlő térfolyamba – végleg lekerült a napirendről).

 

medence - fotó: Zöldi Péter
13/25
medence - fotó: Zöldi Péter

szegély - fotó: Zöldi Péter
14/25
szegély - fotó: Zöldi Péter

 

 

Mesterszegély
A keretjellegű tervezésnek azonban az útfelület szélein is van keresnivalója, így született meg a mesterszegély koncepciója. Ezt az elemet az a tapasztalat szülte, hogy a forgalomtechnikai tervezés során az idő előrehaladtával a feladat általában túlbonyolódik, számos olyan igény születik meg, amellyel kezdetben még nem lehetett számolni. Ha az építészeti koncepció gondolati kerete szoros, ezeknek az igényeknek a kielégítése gyakran csak az eredeti koncepció felborítása árán történhet meg. Ezért célszerűnek látszott olyan lazább keretet szabni, mely annak ellenére markáns megjelenéssel bír, hogy a forgalomtechnikai tervezésnek képlékenyebb mozgásteret hagy. A mesterszegély egy 30 centiméter széles tradicionális budapesti gránitszegély, ami a gyalogos- és közútfelületek elválasztóvonalaként működik – általában. A mesterszegély a Dohány utcától a Deák térig egyenes vonalvezetésű és párhuzamos a középsziget hossztengelyével. A két mesterszegély által közrefogott terület megkísérli véglegesen lehatárolni azt a közútfelületet, amely a forgalomtechnikai tervezés során szükséges módosulásokat rugalmasan fel tudja venni, anélkül hogy a szegély vonalát változtatni kellene – így nem lépnek fel azok a vizuálisan kellemetlen kígyóeffektusok, amelyeket például az átépített Múzeum-körúton is meg lehet figyelni. A favermek sora, a járdák bútorozása, a sávos burkolati rendszer egymást erősítve mind-mind a mesterszegély vonalát követi, fegyelmezett, tervezett és nagyvonalú jelleget adva az utcaképnek, gyengítve a forgalomtechnikailag szükséges sávelhúzások, kanyarodósávok, felfestések városképileg negatív hatását. A rendszer működőképessége és rugalmassága bebizonyosodott akkor is, mikor a Körút nyugati oldalán a Gerlóczy utca és a Dohány utcai csomópont között utólag parkoló- és rakodóhelyek kialakítása vált szükségessé: bár ezek a mesterszegélyek közötti területen már nem fértek el, a szegélyvonalon kívül, a járda berendezési sávjában el lehetett őket helyezni. Ezen a szakaszon a mesterszegély süllyesztett szegélyvonalként húzódik a parkolósáv és a szélső közúti sáv között, így az eredetileg megcélzott arculati megjelenés továbbra is tartható volt. A hagyományos szegély használata esetén a szegélyek, oszlopok és fasorok kígyózását itt nem lehetett volna elkerülni. Természetesen nem szabad elmenni a kérdés mellett: vajon féltucat parkolóhely annyit számít-e a térség parkolási mérlegében, hogy miatta megérné a járdák 2,5 m-es rögzítése – éppen a legszűkebb és így a legkritikusabb szakaszon?

 

Faveremrács - fotó: Zöldi Péter
15/25
Faveremrács - fotó: Zöldi Péter

Faveremrács öntvény - fotó: Zöldi Péter
16/25
Faveremrács öntvény - fotó: Zöldi Péter

 

 

Faveremrácsok
Az építészeti terven a faveremrácsok vonala karakteres, geometrikus arculatformáló elem, melyek elhelyezkedése a járda precíziósan kiosztott burkolóelemeihez igazodik. A területen álló fák viszont a tőlük megkívánt pontosságot nem hozzák, körülbelül, de csak körülbelül egyenes sorban, különböző törzsátmerőkkel sorakoznak a szegélyek mentén. A burkolati és parképítészeti pontosság közötti ellentmondás feloldására született az excentrikus faveremrács, amelynek belső és külső kerete egyaránt külpontos. A két elemet egymásban forgatva a tökéletes központosságtól a teljes külpontosságig 60-80cm-es tartományban vándorolhat a fák törzse. Ezzel a megoldással a sajnos szokásos parképítészeti megoldásnak, a fák részleges törzscsonkolásának, faveremrácsba való bekényszerítésének kíséreltünk meg elébe menni.

Felsővezeték-tartó, jelzőlámpa- és közvilágítási oszlopok
Aligha van még egy olyan szegmense a közterület-tervezésnek, amely a különböző üzemeltetőknek olyannyira közös villámhárítójául működne, mint az oszlopok, különösen, ha a felsővezeték-tartó oszlopokon helyezik el a közvilágítási lámpatesteket és a jelzőlámpák egy részét is. Az integráció ezért itt időben és térben egyaránt fontos – hiszen több szereplő igényeit egy időben kellett kezelni és működésük téri kereteit kellett szűkíteni – annak érdekében, hogy a jelenleg is városszerte tapasztalható, működtethetetlen és vizuálisan is megterhelő, közműszolgáltatók által csokorként feldekorált oszlopok megjelenése elkerülhető legyen. Az oszlopok kialakítása során meghatározandó volt a közvilágítás magassága, színhőmérséklete, ügyelni kellett arra, hogy a portálkarokon az út fölé nyúló jelzőlámpák forgalomtechnika és láthatóság szempontjából megfelelő helyre kerüljenek, ugyanakkor a gyalogosjelzőlámpák ugyanazon az oszlopon elhelyezhetők legyenek – ha lehetséges – külön oszlop állítása nélkül. Mindeközben az oszlopnak teljesítenie kellett a villamos-felsővezeték-rendszerre vonatkozó igényeket, mind oldalkaros, mind keresztirányú feszítősodronyokkal szerelt felsővezeték esetén, sőt, a vágánykeresztezések, váltók feletti bonyolultabb vezetékhálózatot hosszirányban stabilizáló feszítősodronyok bekötésére is alkalmassá kellett válnia. A tervezés során később megjelenő felsővezetéki betáplálókábeleket és túlfeszültség-levezetőket – kölcsönös kompromisszumok után – szintén az arculat sérülése nélkül lehetett az oszlopokon elhelyezni. Mindez azonban olyan túlfeszített egyeztetéseket, újra és újra történő tervezési nekifutásokat, az összes résztvevő részéről olyan kompromisszumkészséget és a minőség iránti elkötelezettséget kívánt, ami alapján belátható, hogy általában, külső kényszer nélkül ilyen hosszan nem, vagy csak ritkán járható végig ez az út, ehhez a körülmények szerencsés együttállása is szükséges.

 

lámpaoszlop - fotó: Zöldi Péter
17/25
lámpaoszlop - fotó: Zöldi Péter

lámpaoszlop - fotó: Zöldi Péter
18/25
lámpaoszlop - fotó: Zöldi Péter

lámpaoszlop - fotó: Zöldi Péter
19/25
lámpaoszlop - fotó: Zöldi Péter

oszlop - fotó: Zöldi Péter
20/25
oszlop - fotó: Zöldi Péter

 

 

A Kiskörút e szakaszának arculati leszakadását a további szakaszokról a középszigetre kerülő világítás mellett annak színe is kihangsúlyozza: a szokásos sárgás színű nátriumgőz-lámpák helyett fehér fényű fémhalogének emelik ki ezt a szakaszt. Nehezen letagadható párhuzam a közelmúltban új kivilágítást kapott Erzsébet-híddal: itt is, ott is egy önállóságot követelő, környezetétől elemelkedő műtárgy városszervező erejét hangsúlyozza ki a fehér fény az időközben éjszakánként sárga ködbe fulladó városban.

A nyírt fás, csobogós, éjszakánként fehér fényben ragyogó zöld hajó a Károly-körút közepén százszázalékosan kortárs dolog, így indokolt volt, hogy a Kiskörút fennmaradó szakaszaitól eltérően a lámpaoszlopok is kortárs módon formáltak legyenek. Alakjuk statikai igénybevételükből származtatható, az ellenirányú kettős törés a felsővezeték-tartó oldalkarból és a lámpakarból eredő igénybevételnek ellene feszülő oszlop viselkedését, belső erőjátékát szimbolizálja, a lámpakar íve a törtvonalú konstrukció merevségét oldja. Az eredeti elképzelés szerint a felsővezeték-tartó oldalkar és a lámpakar oszlophoz való visszahorgonyzása tipizált, kettőzött acélrúd-fogópárral történt volna, de ez az oldalirányban merev szerkezet nem tette volna lehetővé a felsővezeték-tartó kar szükséges mozgathatóságát, ezért utóbbinál erről le kellett mondani. Ezek után az arculati kontroll arra szorítkozhatott, hogy a BKV Zrt.-vel leegyeztetett, előregyártott, tipizált rögzítő- és szigetelőszerkezetekből a legsimavonalúbb típus kerüljön az oszlopra. Külön megrázkódtatást jelentett az oszlopok konszignálásának utolsó fázisában megjelenő igény a Deák téri villamosvégállomás váltó-kapcsolódobozára és a felsővezeték-rendszer túlfeszültség-levezetőjére. Ezeket a kereskedelemben kapható beltéri műanyag-kapcsolószekrényeket a kialakult szokás szerint az oszlopokon meghatározott magasságban helyezi el a kivitelező, alumínium rögzítőszalaggal rögzítve. Maga a tény, hogy ezek szükségessége az utolsó fázisban, mintegy mellékesen derült ki, mutatja, hogy ezek a berendezések eddig sikerrel vonták ki magukat mindenféle rendszerszemléletű tervezés alól, hasonlóan a közlekedési táblákhoz, melyek minden készre tervezett és kivitelezett közterületen egyszer csak meglepetésszerűen kinőnek a földből. A felszínre vetődött igény szerencsésen került szinkronba az oszlopok tervein véghezvitt utolsó simításokkal, így az oszloptörzsre rászabott, abból kinövő acéllemez-fészekben a műanyag-elosztódobozok végül is időben megtalálták helyüket.

Közműszekrények
A közterületek eltüntethetetlen lakói, a burkolatok alatt húzódó közműdzsungel egyedüli hírmondói a felszínen az általában közfunkció és jelentés nélkül lődörgő elosztó- és kapcsolószekrények. Elrejtésüket, burkolat alá való beépítésüket a hatóságként fellépő közműszolgáltatók rendre ellehetetlenítik. A Károly-körúton az elérhető többleteredmény a szekrényekre kívülről ráemelt látszóbeton-elemekben mutatkozik meg. Anyaguk és formálásuk révén önálló plasztikaként hatnak, ennek érdekében még a kissé ellentmondásos felépítési koncepció (szekrény a szekrényben Matrjoska-effektusa) is bevállalható volt. Továbblépést a jövőben az függőleges, épített, zárható szerelőfelületek kifejlesztése jelenthet (villanyóraszekrény-elv), felváltva a könnyű, burkolatra állított műanyagdobozokat (A probléma összetettségét jól illusztrálják a Fővám téren, az aluljárómellvédben elhelyezett közműszekrények. Ezek már félúton járnak az épített szerelőfelületek felé, a megépített fülkék belsejében viszont szokásos, a fülke padlójára állított műanyagdobozok találhatók).

 

Aluljáró mellvédben elhelyezett közműszekrények - fotó: Zöldi Péter
21/25
Aluljáró mellvédben elhelyezett közműszekrények - fotó: Zöldi Péter

 

 

Közlekedési jelzőtáblák
Bármilyen gondosan felépített és sok szerencsétől kísért is lehet egy-egy projekt, a záróaktus a forgalomtechnikáé: villámgyors akciócsoportok jelennek meg különféle helyszíneken, fúrnak a burkolatba és a szegélykövekbe, bilincselnek és rögzítőszalagoznak, pillanatok alatt zűrzavaros látványt teremtenek az addig rendezettnek tűnő (és emiatt a tervezőket indokolatlan és korai elégedettséggel eltöltő) építési területen. A folyamatok kétféle módon tűntek kordában tarthatónak: egyrészt a közlekedési táblák többségét a forgalomtechnikai tervező a jelzőlámpa-oszlopokon helyezte el, ahol az oszlopok függőleges elhelyezése már eleve bizonyos rendezettséget mutat az összevissza dülöngélő alumíniumoszlopokkal szemben, másrészt a helyszínen figyelemmel kísérve a táblák elhelyezését, kellő pillanatban be lehet avatkozni. Ennek eredménye megmentett burkolatmezőkben, szegélyekben, szerényebb magasságban elhelyezett táblákban, oszlopszámcsökkenésben fog remélhetőleg megmutatkozni.

 

Károly körút átépítése - fotó: Zöldi Péter
22/25
Károly körút átépítése - fotó: Zöldi Péter

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
23/25
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili
24/25
Károly körút átépítése - fotó: Sziráki Lili

 

 

Városépítészeti összefüggések
Időközben ismertté váltak a legújabb várospolitikai iránymutatások. Az egyszerűsítő gondolkodásmód győzött, a városvezetés hivatalosan is lemondott arról, hogy a Városháza telkének Károly-körút felőli oldalán városias térfal létesüljön. A tervek szerint ez a sáv parkosított terület marad. A parkosított terület helyes kifejezés, mert a városi park egy tervezett, a városszövetbe szervesen illeszkedő zöldfelület. Az evangélikus templom hátfala és a Merlin-színház – Tűzoltóság kombinációja között maradó terület akár mainál intenzívebb növénytelepítés esetén sem válik városi parkká, mert helyzete, beágyazottsága ezt nem teszi lehetővé. A várt kontraszt a térfal és az átépített, térarányaiban megfeszített Károly-körút között tehát elmarad. Épül egy park maradékelven, ott, ahol a legkevésbé van rá a szükség, a Belváros ingatlanfejlesztési szempontból legértékesebb telkét pedig továbbra is tudatosan távol tartják a potenciális befektetőktől. Félreértés ne essék, nem az izzadtságosan új formákat akaró, az építészeti formát pusztán marketingelemként használó Egeraat-féle épületterv megvalósulása lenne fontos, hanem a Körút nyugati épületsorának bezáródása. Ezáltal egyrészt értelmezhetővé válna az Erzsébet tér – Madách tér és a Dohány utca torkolatának térhármasa, megfelelően kihangsúlyozódna a Károly-körút, mint megkerülhetetlen városszerkezeti és ingatlanfejlesztési gerincvonal és végső értelmet kapna a most folyó átépítés is.

Közterületi rehabilitáció – a jövő kérdései
Végezetül némi elmélkedni való, sajnos egyelőre válaszok nélkül:

  1. Ez esetben a szerencsén és a résztvevők kitartásán múlt, hogy az integratív tervezői szemlélet a megszokottnál hosszabb időn át és kiterjedtebben érvényesülhetett. A szerencse közismerten forgandó, a kitartás színvonala egyenetlen, a városi közösségnek viszont sem ideje, sem türelme, sem anyagi ereje nincsen a tanulópénz újbóli és újbóli megfizetésére. Hogyan intézményesíthető a tervezői-kivitelezői visszacsatolások itt kialakult és működőképesnek bizonyult rendszere a jobb eredmények elérésének, az egyes résztvevőkben buzgó energiák hatékonyabb kihasználásának érdekében?
  2. A Károly-körút arculatát alakító tárgyak darabszámuk miatt egyedinek már nem tekinthetők, sorozattá a hivatalok, üzemeltetők ellenállása miatt még nem értek, azonban jól láthatóan haladunk az egyediből a sorozattá válás felé. Távol van még az az idő, amikor egy közterületi rehabilitáció során az itt felvonultatott utcabútorok és berendezések egyenértékűként lesznek majd választhatók a palettáról (természetesen az esetleges hiányosságok javítása után). Jelenleg különböző szinteken születik döntés egy-egy utcabútortípus alkalmazásáról, ezek a helyi döntések azonban az arculat egységesítése helyett gyakran annak további szilánkosodását eredményezik. Hogyan békíthetők tehát ki az alulról jövő arculati kezdeményezések, egy felülről, a nagy összefüggések irányából közelítő és remélhetőleg hamarosan megszülető arculati kódex intézkedéseivel?

Zöldi Péter


Budapest Szíve - Reprezentatív Kaputérség kiépítése I. ütem

vezető tervezők: Kovács Éva, Tóth Kinga, Koszorú Lajos, Fekete Albert
építész munkatársak: Germán Tibor, Zöldi Péter, Juhari Katalin
szakági tervezők: dr. Fekete Albert, Szakács Barnabás, Karlócai Péter, Haász Ferenc, Kenese István, Battai Tibor, Tóth Zoltán, Liziczai Sándor, Ercsényi Balázs
generáltervező: Főmterv Zrt.

tervezés éve: 2009-10
kivitelezés éve: 2010-11
megbízó: Budapest Főváros Önkormányzata
generálkivitelező: Budapest Szíve Konzorcium - Tér Bau Holding Zrt.

Vélemények (1)
EMA
2012.11.06.
08:42

Győzött a józan ész az építészeti sallangokkal szemben! - A Városháza tömbjét át kell gondolni, értelmes programot kell alkotni, mielőtt bármilyen épitészeti csoda elfoglalná a zöldterületet. Csakhogy ehhez a városháza szellemisége is meg kellene újuljon. Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.