| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Design/Fotó

...és a csillagos ég – Francsics László építész, asztrofotós képei

1/16

Napívek: Az extrém hosszú expozíciós idejű felvétel a Nap járását ábrázolja fél éven át. Az alacsony napívek a téli rövid nappalokat és hosszú éjszakákat mutatják a téli napforduló idején, a magas napívek a nyári napforduló nappalait és éjszakáit jelzik.

Nappal és éjszaka: Ami a Földön forró nappal, az az égbolton, a kozmosz mélyén sötét éjszaka is lehet. A Tejút csillagmezejében megbújó halvány ködösség derengését a felette fénylő csillagnak köszönheti. Fotó: Francsics László

Az éjszaka legfényesebb égitestje: A földi éjszaka legfényesebb égitestje a Hold, már amennyiben látszik, és nem ragyogja túl egy galaktikus szupernóva. Bár csekély az esélyünk, hogy az életünkben megpillantsunk egyet. Fotó: Francsics László

Az éjszakai oldal: A Holdon 15 nap egy éjszaka. Újhold előtt vagy után a vékony holdsarló a Hold nappali oldala, sötét korong az éjszakai. Fotó: Francsics László

Holdi terminátor: Az holdi nappal és éjszaka határa, a terminátor borotvaéles, hiszen nincs a Holdnak légköre, ami az alkonyat jelenségét idézné elő. A magas kráterperemeken még süt a nap, amikor a mélyedésekben már gyakorlatilag teljes a sötétség.

A hamuszürke fény: Amikor a Földről a hold vékony sarlóját pillantjuk meg, akkor a Holdról „Teliföldet” látnánk. A Teliföld pedig olyan fényes, hogy megvilágítja a Hold éjszakai oldalát, amit hamuszürke fénynek nevezünk. Fotó: Francsics László

Napfény versus Földfény: A hamuszürke fényhez, vagyis Földfényhez képest a Napfény vakítóan fényes. De nem annyira, hogy ne lehetne mellette a sötétben megpillantani a Hold felszíni alakzatait és annak színeit. Fotó: Francsics László

Alkony a Neper-kráterben: A Neper-kráterben lemegy a Nap. Alkonyat nincs, a kráter fenekén már éjszaka van, a központi csúcs viszont még napfényben fürdőzik. Fotó: Francsics László

A Hold színei: A Hold nem szürke, hanem színes, bár ezek az árnyalatok szabad szemmel nem láthatóak. Hosszú expozíciós felvételen azonban diagramszerűen kirajzolódnak. Fotó: Francsics László

Into the Shadow A Hold teljes árnyékba vonult 2019. január 21-én egy teljes holdfogyatkozás alkalmával. Ilyenkor nem sötétül el teljesen, hiszen a földi légkörben megtörő Napfény vörösre festi. Fotó: Francsics László

A fekete Merkúr: Amikor a Földről nézve a Merkúr néhány évente átvonul a Nap előtt, akkor az éjszakai oldalát, mint egy fekete korongot látjuk. Pedig a Merkúr nem fekete, hanem szürke, mint a Hold. Fotó: Francsics László

Infravörös Szaturnusz: A földről infravörös szűrőkkel lehet róla a legélesebb képeket készíteni. Ezen a képen a Szaturnusz és gyűrűi látszódnak teljes napfényben. Kivéve azt a pici részt, ahová a bolygó korongja árnyékot vet: ott éppen éjszaka van.

Fény és árnyék: A távoli csillagködök ragyognak fiatal kék óriáscsillagok fényében. Távolabb a fénytől azonban sötét fényelnyelő molekulafelhők alkotnak sűrű komplexumot az árnyékban. Fotó: Francsics László

Reflexiós- és sötét-ködök: Vannak világító csillagködök, vannak amelyeket a csillagok világítják meg, és vannak, amelyek elnyelik a fényt. Utóbbiakban, a sötét molekulafelhőkben a fénytől elzártan is születhetnek csillagok. Fotó: Francsics László

Baade ablaka azon kevés égi irányok egyike, ahol a Tejút centrumának csillagmezejét lehet megpillantani. A centrumban sosincs éjszaka. Ezen a helyen ezerszer több csillag ragyogna a Föld egén. Fényénél olvasni lehetne éjjel is. Fotó: Francsics László

Sculptor-galaxis: Egy galaxis, melyben benne van minden, amit eddig megismertünk: bolygók, Napok, csillaghalmazok és csillagködök, sötét molekulafelhők, és talán még értelmes élet is. Fotó: Francsics László

?>
Napívek: Az extrém hosszú expozíciós idejű felvétel a Nap járását ábrázolja fél éven át. Az alacsony napívek a téli rövid nappalokat és hosszú éjszakákat mutatják a téli napforduló idején, a magas napívek a nyári napforduló nappalait és éjszakáit jelzik.
?>
Nappal és éjszaka: Ami a Földön forró nappal, az az égbolton, a kozmosz mélyén sötét éjszaka is lehet. A Tejút csillagmezejében megbújó halvány ködösség derengését a felette fénylő csillagnak köszönheti. Fotó: Francsics László
?>
Az éjszaka legfényesebb égitestje: A földi éjszaka legfényesebb égitestje a Hold, már amennyiben látszik, és nem ragyogja túl egy galaktikus szupernóva. Bár csekély az esélyünk, hogy az életünkben megpillantsunk egyet. Fotó: Francsics László
?>
Az éjszakai oldal: A Holdon 15 nap egy éjszaka. Újhold előtt vagy után a vékony holdsarló a Hold nappali oldala, sötét korong az éjszakai. Fotó: Francsics László
?>
Holdi terminátor: Az holdi nappal és éjszaka határa, a terminátor borotvaéles, hiszen nincs a Holdnak légköre, ami az alkonyat jelenségét idézné elő. A magas kráterperemeken még süt a nap, amikor a mélyedésekben már gyakorlatilag teljes a sötétség.
?>
A hamuszürke fény: Amikor a Földről a hold vékony sarlóját pillantjuk meg, akkor a Holdról „Teliföldet” látnánk. A Teliföld pedig olyan fényes, hogy megvilágítja a Hold éjszakai oldalát, amit hamuszürke fénynek nevezünk. Fotó: Francsics László
?>
Napfény versus Földfény: A hamuszürke fényhez, vagyis Földfényhez képest a Napfény vakítóan fényes. De nem annyira, hogy ne lehetne mellette a sötétben megpillantani a Hold felszíni alakzatait és annak színeit. Fotó: Francsics László
?>
Alkony a Neper-kráterben: A Neper-kráterben lemegy a Nap. Alkonyat nincs, a kráter fenekén már éjszaka van, a központi csúcs viszont még napfényben fürdőzik. Fotó: Francsics László
?>
A Hold színei: A Hold nem szürke, hanem színes, bár ezek az árnyalatok szabad szemmel nem láthatóak. Hosszú expozíciós felvételen azonban diagramszerűen kirajzolódnak. Fotó: Francsics László
?>
Into the Shadow A Hold teljes árnyékba vonult 2019. január 21-én egy teljes holdfogyatkozás alkalmával. Ilyenkor nem sötétül el teljesen, hiszen a földi légkörben megtörő Napfény vörösre festi. Fotó: Francsics László
?>
A fekete Merkúr: Amikor a Földről nézve a Merkúr néhány évente átvonul a Nap előtt, akkor az éjszakai oldalát, mint egy fekete korongot látjuk. Pedig a Merkúr nem fekete, hanem szürke, mint a Hold. Fotó: Francsics László
?>
Infravörös Szaturnusz: A földről infravörös szűrőkkel lehet róla a legélesebb képeket készíteni. Ezen a képen a Szaturnusz és gyűrűi látszódnak teljes napfényben. Kivéve azt a pici részt, ahová a bolygó korongja árnyékot vet: ott éppen éjszaka van.
?>
Fény és árnyék: A távoli csillagködök ragyognak fiatal kék óriáscsillagok fényében. Távolabb a fénytől azonban sötét fényelnyelő molekulafelhők alkotnak sűrű komplexumot az árnyékban. Fotó: Francsics László
?>
Reflexiós- és sötét-ködök: Vannak világító csillagködök, vannak amelyeket a csillagok világítják meg, és vannak, amelyek elnyelik a fényt. Utóbbiakban, a sötét molekulafelhőkben a fénytől elzártan is születhetnek csillagok. Fotó: Francsics László
?>
Baade ablaka azon kevés égi irányok egyike, ahol a Tejút centrumának csillagmezejét lehet megpillantani. A centrumban sosincs éjszaka. Ezen a helyen ezerszer több csillag ragyogna a Föld egén. Fényénél olvasni lehetne éjjel is. Fotó: Francsics László
?>
Sculptor-galaxis: Egy galaxis, melyben benne van minden, amit eddig megismertünk: bolygók, Napok, csillaghalmazok és csillagködök, sötét molekulafelhők, és talán még értelmes élet is. Fotó: Francsics László
1/16

Napívek: Az extrém hosszú expozíciós idejű felvétel a Nap járását ábrázolja fél éven át. Az alacsony napívek a téli rövid nappalokat és hosszú éjszakákat mutatják a téli napforduló idején, a magas napívek a nyári napforduló nappalait és éjszakáit jelzik.

Nappal és éjszaka: Ami a Földön forró nappal, az az égbolton, a kozmosz mélyén sötét éjszaka is lehet. A Tejút csillagmezejében megbújó halvány ködösség derengését a felette fénylő csillagnak köszönheti. Fotó: Francsics László

Az éjszaka legfényesebb égitestje: A földi éjszaka legfényesebb égitestje a Hold, már amennyiben látszik, és nem ragyogja túl egy galaktikus szupernóva. Bár csekély az esélyünk, hogy az életünkben megpillantsunk egyet. Fotó: Francsics László

Az éjszakai oldal: A Holdon 15 nap egy éjszaka. Újhold előtt vagy után a vékony holdsarló a Hold nappali oldala, sötét korong az éjszakai. Fotó: Francsics László

Holdi terminátor: Az holdi nappal és éjszaka határa, a terminátor borotvaéles, hiszen nincs a Holdnak légköre, ami az alkonyat jelenségét idézné elő. A magas kráterperemeken még süt a nap, amikor a mélyedésekben már gyakorlatilag teljes a sötétség.

A hamuszürke fény: Amikor a Földről a hold vékony sarlóját pillantjuk meg, akkor a Holdról „Teliföldet” látnánk. A Teliföld pedig olyan fényes, hogy megvilágítja a Hold éjszakai oldalát, amit hamuszürke fénynek nevezünk. Fotó: Francsics László

Napfény versus Földfény: A hamuszürke fényhez, vagyis Földfényhez képest a Napfény vakítóan fényes. De nem annyira, hogy ne lehetne mellette a sötétben megpillantani a Hold felszíni alakzatait és annak színeit. Fotó: Francsics László

Alkony a Neper-kráterben: A Neper-kráterben lemegy a Nap. Alkonyat nincs, a kráter fenekén már éjszaka van, a központi csúcs viszont még napfényben fürdőzik. Fotó: Francsics László

A Hold színei: A Hold nem szürke, hanem színes, bár ezek az árnyalatok szabad szemmel nem láthatóak. Hosszú expozíciós felvételen azonban diagramszerűen kirajzolódnak. Fotó: Francsics László

Into the Shadow A Hold teljes árnyékba vonult 2019. január 21-én egy teljes holdfogyatkozás alkalmával. Ilyenkor nem sötétül el teljesen, hiszen a földi légkörben megtörő Napfény vörösre festi. Fotó: Francsics László

A fekete Merkúr: Amikor a Földről nézve a Merkúr néhány évente átvonul a Nap előtt, akkor az éjszakai oldalát, mint egy fekete korongot látjuk. Pedig a Merkúr nem fekete, hanem szürke, mint a Hold. Fotó: Francsics László

Infravörös Szaturnusz: A földről infravörös szűrőkkel lehet róla a legélesebb képeket készíteni. Ezen a képen a Szaturnusz és gyűrűi látszódnak teljes napfényben. Kivéve azt a pici részt, ahová a bolygó korongja árnyékot vet: ott éppen éjszaka van.

Fény és árnyék: A távoli csillagködök ragyognak fiatal kék óriáscsillagok fényében. Távolabb a fénytől azonban sötét fényelnyelő molekulafelhők alkotnak sűrű komplexumot az árnyékban. Fotó: Francsics László

Reflexiós- és sötét-ködök: Vannak világító csillagködök, vannak amelyeket a csillagok világítják meg, és vannak, amelyek elnyelik a fényt. Utóbbiakban, a sötét molekulafelhőkben a fénytől elzártan is születhetnek csillagok. Fotó: Francsics László

Baade ablaka azon kevés égi irányok egyike, ahol a Tejút centrumának csillagmezejét lehet megpillantani. A centrumban sosincs éjszaka. Ezen a helyen ezerszer több csillag ragyogna a Föld egén. Fényénél olvasni lehetne éjjel is. Fotó: Francsics László

Sculptor-galaxis: Egy galaxis, melyben benne van minden, amit eddig megismertünk: bolygók, Napok, csillaghalmazok és csillagködök, sötét molekulafelhők, és talán még értelmes élet is. Fotó: Francsics László

Design/Fotó

...és a csillagos ég – Francsics László építész, asztrofotós képei

2020.06.20. 16:51
1/16

Napívek: Az extrém hosszú expozíciós idejű felvétel a Nap járását ábrázolja fél éven át. Az alacsony napívek a téli rövid nappalokat és hosszú éjszakákat mutatják a téli napforduló idején, a magas napívek a nyári napforduló nappalait és éjszakáit jelzik.

Nappal és éjszaka: Ami a Földön forró nappal, az az égbolton, a kozmosz mélyén sötét éjszaka is lehet. A Tejút csillagmezejében megbújó halvány ködösség derengését a felette fénylő csillagnak köszönheti. Fotó: Francsics László

Az éjszaka legfényesebb égitestje: A földi éjszaka legfényesebb égitestje a Hold, már amennyiben látszik, és nem ragyogja túl egy galaktikus szupernóva. Bár csekély az esélyünk, hogy az életünkben megpillantsunk egyet. Fotó: Francsics László

Az éjszakai oldal: A Holdon 15 nap egy éjszaka. Újhold előtt vagy után a vékony holdsarló a Hold nappali oldala, sötét korong az éjszakai. Fotó: Francsics László

Holdi terminátor: Az holdi nappal és éjszaka határa, a terminátor borotvaéles, hiszen nincs a Holdnak légköre, ami az alkonyat jelenségét idézné elő. A magas kráterperemeken még süt a nap, amikor a mélyedésekben már gyakorlatilag teljes a sötétség.

A hamuszürke fény: Amikor a Földről a hold vékony sarlóját pillantjuk meg, akkor a Holdról „Teliföldet” látnánk. A Teliföld pedig olyan fényes, hogy megvilágítja a Hold éjszakai oldalát, amit hamuszürke fénynek nevezünk. Fotó: Francsics László

Napfény versus Földfény: A hamuszürke fényhez, vagyis Földfényhez képest a Napfény vakítóan fényes. De nem annyira, hogy ne lehetne mellette a sötétben megpillantani a Hold felszíni alakzatait és annak színeit. Fotó: Francsics László

Alkony a Neper-kráterben: A Neper-kráterben lemegy a Nap. Alkonyat nincs, a kráter fenekén már éjszaka van, a központi csúcs viszont még napfényben fürdőzik. Fotó: Francsics László

A Hold színei: A Hold nem szürke, hanem színes, bár ezek az árnyalatok szabad szemmel nem láthatóak. Hosszú expozíciós felvételen azonban diagramszerűen kirajzolódnak. Fotó: Francsics László

Into the Shadow A Hold teljes árnyékba vonult 2019. január 21-én egy teljes holdfogyatkozás alkalmával. Ilyenkor nem sötétül el teljesen, hiszen a földi légkörben megtörő Napfény vörösre festi. Fotó: Francsics László

A fekete Merkúr: Amikor a Földről nézve a Merkúr néhány évente átvonul a Nap előtt, akkor az éjszakai oldalát, mint egy fekete korongot látjuk. Pedig a Merkúr nem fekete, hanem szürke, mint a Hold. Fotó: Francsics László

Infravörös Szaturnusz: A földről infravörös szűrőkkel lehet róla a legélesebb képeket készíteni. Ezen a képen a Szaturnusz és gyűrűi látszódnak teljes napfényben. Kivéve azt a pici részt, ahová a bolygó korongja árnyékot vet: ott éppen éjszaka van.

Fény és árnyék: A távoli csillagködök ragyognak fiatal kék óriáscsillagok fényében. Távolabb a fénytől azonban sötét fényelnyelő molekulafelhők alkotnak sűrű komplexumot az árnyékban. Fotó: Francsics László

Reflexiós- és sötét-ködök: Vannak világító csillagködök, vannak amelyeket a csillagok világítják meg, és vannak, amelyek elnyelik a fényt. Utóbbiakban, a sötét molekulafelhőkben a fénytől elzártan is születhetnek csillagok. Fotó: Francsics László

Baade ablaka azon kevés égi irányok egyike, ahol a Tejút centrumának csillagmezejét lehet megpillantani. A centrumban sosincs éjszaka. Ezen a helyen ezerszer több csillag ragyogna a Föld egén. Fényénél olvasni lehetne éjjel is. Fotó: Francsics László

Sculptor-galaxis: Egy galaxis, melyben benne van minden, amit eddig megismertünk: bolygók, Napok, csillaghalmazok és csillagködök, sötét molekulafelhők, és talán még értelmes élet is. Fotó: Francsics László

Cikkinfó

Szerzők:
Francsics László

Dosszié:

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Francsics László

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.