| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Csikóhalak a Kápolna-dombon

1/48

Vakond - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Tobozok - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Palackfal - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Fűzépítés - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Készlet - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Kapcsolat - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Támfalak - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Takács Edvárd - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Fűzépítés - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Fűzépítés - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Hűsölés - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Ponyva - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Időkapszula - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Hangok - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Lefolyó - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Szeletek- LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Boltív - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Tobozok - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

formakísérlet - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Tárgy - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Tobozhullás - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Hangszer - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Kisgömböc - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Esti fények - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Pezsgős támfal - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Pezsgős támfal - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Mission: Impossible? - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Vörös Kápolna - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Esti golyó - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Esti fények - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Fűzgolyón belül - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Versidézet - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Megáll az idő - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Szeretet - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Tájkorrekció - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Buczkó Bence - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Kislány piros ecsettel - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Nincs rossz út - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Lefolyó - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

A szobor te magad légy - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Hasalj és láss - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

hangyák mozgása - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Személyi kultusz - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Személyi kultusz - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Táborlakók - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

KÓD - A TÁJÉK csoport projektje a Kapolcsi Művészetek Völgyében 2005-ben (fotó: Almási Balázs)

Dömötör Tamás - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

?>
Vakond - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Tobozok - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Palackfal - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Fűzépítés - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Készlet - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Kapcsolat - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Támfalak - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Takács Edvárd - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Fűzépítés - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Fűzépítés - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Hűsölés - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Ponyva - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Időkapszula - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Hangok - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Lefolyó - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Szeletek- LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Boltív - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Tobozok - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
formakísérlet - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Tárgy - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Tobozhullás - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Hangszer - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Kisgömböc - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Esti fények - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Pezsgős támfal - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Pezsgős támfal - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Mission: Impossible? - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Vörös Kápolna - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Esti golyó - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Esti fények - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Fűzgolyón belül - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Versidézet - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Megáll az idő - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Szeretet - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Tájkorrekció - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Buczkó Bence - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Kislány piros ecsettel - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Nincs rossz út - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Lefolyó - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
A szobor te magad légy - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Hasalj és láss - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
hangyák mozgása - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Személyi kultusz - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Személyi kultusz - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
Táborlakók - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
?>
KÓD - A TÁJÉK csoport projektje a Kapolcsi Művészetek Völgyében 2005-ben (fotó: Almási Balázs)
?>
Dömötör Tamás - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
1/48

Vakond - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Tobozok - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Palackfal - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Fűzépítés - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Készlet - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Kapcsolat - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Támfalak - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Takács Edvárd - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Fűzépítés - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Fűzépítés - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Hűsölés - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Ponyva - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Időkapszula - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Hangok - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Lefolyó - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Szeletek- LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Boltív - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Tobozok - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

formakísérlet - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Tárgy - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Tobozhullás - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Hangszer - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Kisgömböc - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Esti fények - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Pezsgős támfal - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Pezsgős támfal - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Mission: Impossible? - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Vörös Kápolna - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Esti golyó - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Esti fények - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Fűzgolyón belül - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Versidézet - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Megáll az idő - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Szeretet - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Tájkorrekció - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Buczkó Bence - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Kislány piros ecsettel - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Nincs rossz út - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Lefolyó - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

A szobor te magad légy - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Hasalj és láss - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

hangyák mozgása - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Személyi kultusz - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Személyi kultusz - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Táborlakók - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

KÓD - A TÁJÉK csoport projektje a Kapolcsi Művészetek Völgyében 2005-ben (fotó: Almási Balázs)

Dömötör Tamás - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Csikóhalak a Kápolna-dombon
Nézőpontok/Vélemény

Csikóhalak a Kápolna-dombon

2013.07.24. 12:59

Balatonboglár, Kápolna-domb. Mélyen elhantolt, kibeszéletlen kultikus hely, ahol 1970-1973 között egy igen rövid, ám intenzív időszakát élte meg a magyar neoavantgárd, néhány igen lelkes művésznek és művészeti csoportnak köszönhetően. 40 évvel később, a tájépítészeti eszközökkel frissen megújított környezetben land art alkotótábort tartottak. Néhány elhivatott csiklandozta itt egy hétig a fűben lustán heverésző genius loci talpát, hátha talpra ugrik újra. Bardóczi Sándor beszámolója.

Törvénytelen avantgárd

 A Galántai György szervezésében egy romos állapotú kápolnában először 1970-ben megrendezett Kápolna Tárlatok eseményei - többek között Galántai 2003-ban megjelent Törvénytelen anvantgárd című kötetének köszönhetően - jól dokumentáltak, de szélesebb körben kevéssé ismertek. Sajátosságai közé tartozik, hogy a kutatók elsődleges forrásai közé leginkább a korabeli rendőrségi jegyzőkönyvek tartoznak. Az itt alkotó, kiállító művészeknek kezdetben nem voltak rendszerellenes ambícióik, pusztán túl akartak lendülni a kultúrpolitika három T (Tiltott, Tűrt, Támogatott) rendszerén, de egy É-be (mint Értetlenség) és egy negyedik T-be, a helyi Tiltakozásba buktak bele.

Amit az akkori kultúrpolitika kontraszelekcióval kiválasztódott hivatalnokai nem bírtak megérteni, az gyanússá vált, és a neoavantgard ezek közé a gyanús dolgok közé tartozott a 60-as évek végén a 70-es évek elején. Nyílván nem segítették a megértést az 1971-ben a Kápolna-dombot már tömegesen ellepő „hosszúhajú, torzonborz szakállak mögé rejtett néma alakok" sem “akiknek csak a szemük árulkodott a lelkük szépségéről", ahogyan 40 év távlatából a boglári szemtanú, Kalász József jellemezte a miliőt. Az sem segítette ennek a bimbózó mozgalomnak a túlélését, hogy az államhatalom az itteni alkotókra, alkotói folyamatokra való rátehénkedése hamar radikalizálta a boglári tárlat kiállítóit, akik – érzékeny emberek révén – mintegy ellencsapásként, művészetük részévé tették a hatalom provokációját (aminek kétségtelenül egyik legtöbbet citált darabja Major János: Élő Síremlék című alkotása, ahol a művész meztelen alakja egy Pravdán ácsorog), így az Underground Kiáltvány (Hap Béla, 1973) idejére már művészeti akciókban, levél-art formájában is megfogalmazták a művészeti szabadság iránti elemi igényüket. A “magyar Monte Veritá" - ahogyan György Péter jellemezte a Hely szelleme című esszéjében (2004) a Kápolna Tárlatok néven kibontakozó nagyon rövid életű, ám művészettörténeti szempontból rendkívül sűrű korszak boglári helyszínét - csak 4 nyáron keresztül pompázhatott: a rendszerváltásig beszélni sem szabadott róla. „Boglárt négy nyáron át viselte el a magyar társadalom".

Táborlakók - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
46/48
Táborlakók - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Gyanús alakok a dombtetőn

2013-ban, pontosan 40 évvel a Kápolna Tárlatok legprogresszívebb nyara után ismét „gyanús alakok" lepték el a Kápolna-dombot. Újra "happening" volt a kriptában. A jelentős uniós támogatással megújult Szent Erzsébet Emlékparkban összefestegették a kiszáradt fákat, köteleket, damilokat, fonalakat kötözgettek, fúrtak, fűrészeltek, csavaroztak. Némelyiknek hosszú haja, torzomborz szakálla, miniszoknyája is volt, az autórádióból pedig hangosan szólt a funky. Mindezeket a helyi közterület felügyelő szóbeli jelentéséből tudtuk rekonstruálni, írásos anyag, rendőrségi jegyzőkönyv erről nem született. A hivatal reakciója azonban jelentősen eltért a 40 éve tapasztalttól. A jelentést Balatonboglár Polgármesteri Hivatalának titkárságán, a közművelődésért felelős Vásárhelyi Tibor ugyanis nagy derültséggel fogadta. Majd felvilágosította róla a közterület felügyelőt, hogy a parkban nem vandálok, hanem egy land art alkotótábor tagjai „garázdálkodnak", közöttük az a boglári származású Dömötör Tamás, aki egyben a nemrég kortárs eszközökkel megújított park tájépítész tervezőjeként is tisztelhetünk (munkatárs: Jámbor Kornél).

Múzsagyanús szakrális tér

A balatonboglári Kápolna-domb egyike a települést karakteresen meghatározó, női domborulatokat idéző két tanú-hegynek. Itt ezeken a domborulatokon törik meg a balatoni sztereotípia, miszerint a déli partban a legjobb, hogy látni róla az északit. A bazalt magvú, lösztakaróval borított csúcsokról pazar kilátás nyílik a Balatonra, településközponti pozíciójuk pedig ideális volt a történelmi időkben a védelmi és egyben szakrális (kápolna, temető, vár) funkciók betöltésére. A hely védelmi jelentőségét korábban, szakrális szerepét pedig a Nagy-Berek lecsapolásával, illetve a Kotsis Iván által tervezett, 1932-ben megépült templommal fokozatosan veszítette el. Mégis maradt a helyben szakrális kisugárzás, ezért szinte törvényszerű volt a művészet és a domb egymásra találása 1968-ban. Galántai a kifosztott, hitélet szempontjából exsecrált helybe belelátta a művészeti célú újrahasznosítás lehetőségét, és elég kitartó is volt hozzá, hogy megvalósítsa azt. Elképzelését a helyi plébános üdvözölte, hiszen a magára hagyott, funkciótlan kápolna állaga folyamatosan romlott, a vandál betörések, a kripta kifosztása miatt az egyház egyébként is megoldást keresett a hasznosításra. Így lett egy időre a hely a művészet temploma, a dekadenciával küzdő szocialista művészeteszmény mocsara fölé emelkedő picinyke sziget a magyar tengeren. Amíg hagyták. Nem hagyták sokáig. Bár a négy éves kitörési kísérlet rendőrségen végződött kudarca után az állami pénzen újra felújított „Kék Kápolna" művészeti galéria maradhatott, amihez később csatlakozott a „Vörös Kápolna" is, a kápolna előtt pedig szabadtéri színpadot alakítottak ki, az állami gondnokság alá vett területből fokozatosan hunyt ki a spiritusz. (Annak ellenére, hogy a ’80-as években az akkor legprogresszívabbnak számító kaposvári Csiky Gergely színház nyári kitelepüléseinek éppen a Vörös kápolna előtti, hevenyészett szabadtéri színpad adott otthont.) A rendszerváltozásra azonban szinte teljesen jelentőségét vesztette a hely kulturális olvasata. A település szempontjából egyedül a terület zöldfelületi jelentősége, illetve a várdombi gömbkilátó, mint landmark maradt meg: igencsak alulhasznosított jelként.

Esti golyó - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
29/48
Esti golyó - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Közterületi rekonstrukció

A csipkerózsika álomra azonban - úgy tűnik - a Kápolna-domb rekonstrukciós tervei ébresztőleg hatottak. A településre (egyébként úttörő módon részvételi tervezéssel) elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia akcióterületként azonosította a Kápolna-dombot, a kápolnák környezetrendezésére pedig uniós forrás is adódott. Dömötör Tamás jó érzékkel, és majdnem hibátlanul vitte keresztül a rekonstrukciós munkákat, amelynek során komoly telekrendezéseket, új gyalogos tengelyeket és látványkapcsolatokat is sikerült kiharcolni. A kivitelezési minőség ugyan helyenként döcögősre sikeredett, de az Árpád-házi Szent Erzsébettől a kegyeleti parkon keresztül a hely művészeti kultuszáig húzott széles ív (a maga konceptuális utalásaival) egy új (és eddig nem tapasztalt) térélményt és közterületi minőséget hozott a Kápolna-domb életébe.

Pezsgős támfal - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
25/48
Pezsgős támfal - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

A park kétségkívül legerősebb kortárs eleme az a gabion támfalrendszer lett, amely nem pusztán a löszfalak suvadásveszélye miatt, vagy a tanúhegyeket megidéző bazalt töltelék miatt érdekes, hanem az éjjel díszvilágítás funkciót is betöltő homokfúvott pezsgőspalack betétek miatt is, amelyek a BB pezsgő balatonboglári gyártásának állítanak emléket (vagy másképpen: a habzó bor pezsgésének, a pezsgőbuborékok rövid élettartamának metaforáján keresztül utalnak finoman a boglári neoavantgárd kísérletezés tiszavirág életű, de intenzív kulturális pezsgést hozó történetére.) A tájépítész tehát létrehozott itt egy a régmúltra és a közelmúltra egyaránt reflektáló, de minden ízében mai tér-keretrendszert, amely ugyanúgy ideális terep lehet a helytörténet vagy a szakralitás megélésére, mint egy új boglári művész telep vagy egy kulturális fesztivál számára. Ezen a ponton a tervező meg is állhatna és szemtanúként nézhetné végig, vajon mit kezd, kezd-e valamit a helyi közösség ezzel az új potenciállal. Dömötör Tamás nem ezt tette.

A TÁJÉK-tól az LA Hippocampusig

A 2003-ban alakult TÁJÉK Tájművészeti csoport zömében tájépítész végzettségű alapító tagjainak sorában ugyanúgy megtaláljuk Dömötör Tamást, ahogyan a Kápolna-dombra szervezett LA Hippocampus alkotótábor fő szervezői között is. A TÁJÉK 2004-ben a Művészetek Völgyében robbantott környezetvédelmi és a fogyasztói társadalmat kritikusan szemlélő land art sorozataival (PET-END, KONZERVKERT, KENYÉRMEZŐ, KÓD) és performanszaival. A csoport a Sziget fesztiválnak is állandó alkotója volt egy időben, aktivitása azonban 2004-2008 között volt igazán meghatározó. A központi vezérfonal egyfajta ökológikus és egyben közösségi művészet honosítása volt elsősorban a landart és a konceptuális művészet eszközeivel, ahol a tér, a forma és a gondolat mögé felzárkózik az ökológia. Tevékenységükre erőteljesen hatottak azok az európai konceptuális kertfesztiválok, amelyekhez hasonló létrehozása Magyarországon időről-időre ebben a körben, de e körön kívül is felmerült már.

KÓD - A TÁJÉK csoport projektje a Kapolcsi Művészetek Völgyében 2005-ben (fotó: Almási Balázs)
47/48
KÓD - A TÁJÉK csoport projektje a Kapolcsi Művészetek Völgyében 2005-ben (fotó: Almási Balázs)

Az LA Hippocampus alkotótábor előzményének azért is tekinthető a TÁJÉK csoport eddig tevékenysége, mert a tábor szervezői és csoportvezetői között szép számmal találjuk meg a csoport alapító tagjait. Ám az alkotótábor ennél jóval szélesebb kört célzott meg: közös gondolkodásra és kísérletezésre hívta meg a képzőművészetek, iparművészek, építészek képviselőit a felkért csoportvezetőkön (Almási Balázs PhD tájépítész, Berkeczi István építész, Buczkó Bence formatervező, Szakács Barnabás tájépítész, Takács Edvárd tájépítész) keresztül. Az elnevezés igen talányos, hiszen az LA utalhat a tájépítész szakma nemzetközi kódjelére (Landscape Architecture), a Land Art-ra és a szabad művészetekre (Liberal Arts) is, ezt a kérdést pedig a szervezők tudatosan nyitva hagyták. Ugyancsak eljátszottak a Hippocampus kifejezéssel is, ami jelentheti az előagyat (amely az emlékezetért és a térbeli érzékelésért felelős, nevét pedig a csikóhalhoz hasonlatos görbült formájáról kapta). De jelentheti magát a csikóhalat is, amely a szlengben az egyetemistát jelöli, vagy a campuson (egyetemen) túli (hippo) képzési formára. Úgy hiszem, a szervezőket az a felismerés is vezethette, hogy habár a land art, mint műfaj idehaza is ismert és elismert kifejezésmód, maga a kertművészet azonban a XX. század második felére (úgyis mint burzsoá csökevény) teljesen a hazai hivatalos művészeti kánonon kívülre szorult, és ezt az ideológiai bélyeget, ezt a körön kívüliséget a 90-es évek rendszerváltozása után mindmáig nem sikerült átértékeltetni. Ez az alkotótábor viszont sem főszereplői, sem helyszíne révén nem tudta megtagadni a kertművészeti gyökereket. Nem is nagyon akarta. Inkább az volt a cél, hogy a Kápolna Tárlatoknak jórészt a kápolna belső kiállítótereire koncentrálódó (ma is galériaként működő) terét kiszélesítse a kert irányába, és kifejezetten ebben a kerti térben hozzon létre efemer művészeti alkotásokat és művészeti akciókat.

formakísérlet - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
19/48
formakísérlet - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

A tábor hatalmas elméleti alapozással indult, a szervezők a legautentikusabbaktól kértek ahhoz segítséget, hogy bemutathassák: valójában mi zajlott le a Kápolna-dombon a 70-es évek elején. Így az előadások nem csak az alkotótábor résztvevőinek, de a kívülálló, művészetetek iránt érdeklődőknek is tartogattak kulturális csemegét. Ifj. Ficzek Ferenc képzőművésztől (akinek fiatalon elhunyt édesapja a Pécsi Műhely meghatározó személyisége volt), Haris László fotóművésztől (aki a magyar neoavantgárd egyik kiemelkedő alakja és dokumentálója), Szemadám György képzőművésztől (aki a 70-es évek több performanszának és „happeningjének" szervezője és résztvevője volt) a tábor résztvevői rengeteg háttérinformációhoz jutottak.

Az egy hetes tábor során a csoportvezetők közös csoportfeladatokon, közös tervezésen és ötletelésen keresztül jutottak el azokhoz az objektekhez, amelyeket a tábor utolsó két napján valósítottak meg egyszerű, zömében helyben talált anyagok segítségével. Talán az elméleti alapozásnak, talán egy tudatos, lassan építkező, távlatokban gondolkodó koncepciónak köszönhetően a szabadtéri kiállítás időpontjára létrehozott objektek jó része inkább retrospektív, a 70-es évekre visszautaló, azzal kapcsolatot kereső jellegű lett, ám egyértelműen mai és nem kismértékben konceptuális kertművészeti köntösbe átültetve. Különösen igaz ez a „fa elkülönítés" sorozatra, amely egyértelműen a Pécsi Műhelynek a Kápolna-dombon is tervezett projektjeit gondolta tovább. Ezek közül a talán legizgalmasabb alkotás a Lefolyó lett (alkotók: Almási Balázs, Nagy Erdei Bence, Csépke Tamás, Arany Gergely), amely a Balatonra kitárulkozó táj perspektíváit kihasználva egy a vízvonallal azonos magasságig kékre festett fatörzs és egy erre applikált vitorlás sziluettjével hozza fel a dombra a Balatont. Az alkotás külön érdekessége, hogy a perspektivikus kimetsződés a legtisztábban a „REMÉNY" feliratú ülőfalról látható, amely a HIT-REMÉNY-SZERETET padhármast (ez a Szent Erzsébet Emlékpark része) teljesen új kontextusba helyezi.

Lefolyó - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)
15/48
Lefolyó - LA Hippocampus (fotó: Bardóczi Sándor)

Ami az én személyes hippocampusomra leginkább hatott, az mégis az Időkapszula című alkotás volt leginkább (alkotók: Almási Balázs, Arany Gergely, Domanovszki Anna Zsófia, Tahi-Tóth Orsolya, Vidacs Borbála) Ebbe a tobozfelhőbe betévedve szinte érezhetővé vált a kis erdei fenyő liget aurája, egy egészen furcsa, szürreális tér-idő részesévé válva lehetett abból valamit megérezni, hogy mi a fa életciklus-körforgásának lényege.

A kérdés

A tábort igazi kísérletezés és alkotókedv hatotta át, jó volt látni az átizzad pólókat, festékes kezeket, apró munkahelyi balesetek nyomait, vagy az éjszakába nyúló buxus-dugdosást a másnapi megnyitó határidejének (az egyetlen pillanatnak, amikor a kiállítás teljes egészében látható volt) a szorításában. Jó volt látni, ahogyan a hallgatók, gyakorló tervezők kiszakadva a padokból és dolgozóasztalok mögül gyakorolják a learn by doing elvet. Akadt, aki most flexelt, fúrt, hegesztett életében először és ezek azért az élet nagy tapasztalásai közé tartoznak egy fiatal értelmiségi számára. Jó volt érzékelni a kíváncsiskodók jelenlétét, reakcióit a készülő alkotásokra. Jó volt látni, ahogyan a nap végén a Balatonból kikászálódó nyaralók felsétálnak a dombtetőre, hogy megnézzék, mire jutott ez a kicsikét „napsütötte",  őrült csapat tegnap óta.

A megnyitó előtti kora reggeli órában, a hegyen átvágva a Balaton part felé arra lettem figyelmes, hogy egy magányos ember egy fehérre meszelt, kiszáradt fára piros betűket ragasztgat. Dömötör Tamás volt. Somlyó György boglári költő sorait matricázta az „elkülönített" fára. A mondat a Kápolna-domb művészettörténeti összefoglalója is lehetne: „Ami volt s már nincs az többé sosem lesz de mindig van…" Ez az állítás egyben költői kérdés is, ami mögött azok a pragmatikus kérdések sorakoznak, hogy 40 év múltán újra előráncigálható-e valami érvényes művészeti tett a boglári Kápolna-dombon, működhet-e újra a hely kulturális térként, be tudja-e ezt fogadni Balatonboglár és tud-e vele élni és jól élni a jövőben? Reméljük, igen.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.