| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Átadták a Köztérmegújítási Nívódíjat és a Hild János-díjakat

1/3

Dr. Salamin Géza és a díjazott, Dr. Kovács Zoltán. Fotó: MUT

Ongjerth Richárd átveszi a Hild János-díjat. Fotó: MUT

A Hild János-díj díjazottjai. Fotó: MUT

?>
Dr. Salamin Géza és a díjazott, Dr. Kovács Zoltán. Fotó: MUT
?>
Ongjerth Richárd átveszi a Hild János-díjat. Fotó: MUT
?>
A Hild János-díj díjazottjai. Fotó: MUT
1/3

Dr. Salamin Géza és a díjazott, Dr. Kovács Zoltán. Fotó: MUT

Ongjerth Richárd átveszi a Hild János-díjat. Fotó: MUT

A Hild János-díj díjazottjai. Fotó: MUT

Átadták a Köztérmegújítási Nívódíjat és a Hild János-díjakat
Közélet, hírek

Átadták a Köztérmegújítási Nívódíjat és a Hild János-díjakat

2019.11.12. 12:51

Cikkinfó

Címkék:
díj

Ferencváros Önkormányzatát, dr. Kovács Zoltánt és Ongjerth Richárdot díjazták az Országos Urbanisztikai Konferencián. 

A 25. Országos Urbanisztikai Konferencián adták át a Köztérmegújítási Nívódíjakat, valamint a Hild János-díjat is. A Nívódíjat idén a Nehru part megújításáért Ferencváros Önkormányzata kapta, ugyanakkor Hévíz, Újpest és Budafok-Tétény Önkormányzatai dicséretben részesültek.

Az évente három kategóriában kiosztott Köztérmegújítási Nívódíjat a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsának Magyar Nemzeti Bizottsága) alapította 2009-ben. A díjak odaítélésében a MUT, az ICOMOS és a Magyar Tájépítészek Szövetségének képviselőiből álló Bírálóbizottság dönt. Idén 11 pályázat közül választotta ki a zsűri a nyertest: Ferencváros Önkormányzata a központi vagy alközponti jelentőségű közterek, közparkok, sétálóutcák kategóriában nyert a Nehru part felújítása projekttel. 

"A 2016-ban megvalósult átfogó felújítás sikere részben a terület elhelyezkedésének és adottságainak köszönhető: a Nehru part teljes hosszában közvetlen Duna kapcsolattal, előnyös települési beágyazódással rendelkezik. Fontos zöldfelületi elem mind kerületi, mind fővárosi léptékben. A projekt gondos előkészítése, a tervezést megelőző átfogó települési vizsgálatok, a széles körű társadalmi egyeztetés és az eredményorientált és jól megfogalmazott célkitűzés hozzájárult a felújítás sikeréhez. A funkcionális, ökológiai és esztétikai alapokon nyugvó parkszerkezeti átalakítás és rehabilitáció nemcsak a környéken lakók számára, hanem budapesti viszonylatban is kortárs és jövőbe mutató zöldfelületi és urbanisztikai megoldásokat eredményezett" - indokolta döntését a zsűri. 

Tervezők: S-Tér Kft., FŐKERT Mérnökiroda Kft., D1618 műhely, VaLyo -Város és Folyó Egyesület

A Hild János-díj díjazottjai. Fotó: MUT
3/3
A Hild János-díj díjazottjai. Fotó: MUT

A Köztérmegújítási Nívódíj mellett az egyéni Hild János-díjat is átadták. A díjat idén Dr. Kovács Zoltán és Ongjerth Richárd kapta. A Magyar Urbanisztikai Társaság részéről Dr. Salamin Géza nyújtotta át az elismerést.

Dr. Kovács Zoltán a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság-és Társadalomföldrajz Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a társadalomföldrajz, a városkutatás, az urbanizáció. A városföldrajz és urbanizációkutatás nemzetközileg elismert képviselője. Kutatási eredményeivel hozzájárult a városfejlődés hazai és kelet-közép-európai törvényszerűségeinek feltárásához, számos posztszocialista városi jelenség értelmezéséhez, a hazai városi kutatások elméleti és módszertani megújulásához. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, de emellett számos egyéb tagság, díj és elismerés tulajdonosa. Az urbanisztikai területeken végzett kutatómunkája, mind országos, mind nemzetközi szinten elismert. Az ország egyik legismertebb városkutatója, a hazai városkutatások és urbanisztika egyik legfontosabb nemzetközi megjelenítője. Oktatási műhelye és személyes oktatói munkássága révén az urbanisztikában aktív szakembergenerációkat, terület- és településfejlesztő geográfusokat nevelt ki. Tanítványai már több generáció óta a MUT életében is kiemelkedő szerepet töltenek be mint diplomadíjasok, sőt már maguk is diplomadíjas szakdolgozatok konzulensei. Kutatásaival sokat tett azért, hogy a hazai geográfus, urbanista szakmahazai és nemzetközi presztízse növekedjen.

Ongjerth Richárd 1980-tól a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BVTV, BUVÁTI) organizációs tervezője. 1981-től ugyanott a Szűcs István városszociológus által vezetett Városépítési Kutatási Önálló Osztályon kutató, 1987-től osztályvezető-helyettes. 1992-től a BUVÁTI Rt. Térségkutatási és Városfejlesztési Irodájának vezetője. 1997-től a BUVÁTI átalakulása nyomán létrejött BFVT Kft. ugyanilyen egységét vezeti 2003-ig. 1995 augusztusában Budapest Főváros Közgyűlése dr. Schneller István főépítész javaslatára megválasztja az önkormányzat akkor alakult városfejlesztési nonprofit szervezetének, a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központnak az ügyvezető igazgatójává, ezt a pozícióját 2007-ig tölti be, majd 2008-ig a cég kutatási igazgatója. 2001-ben hozta létre családi vállalkozásként a DRO Studiót, ahol eredetileg tervezési vezetőként, 2010 óta ügyvezetőként dolgozik.

2007-2011 között a Budapest-józsefvárosi városrehabilitációt szervező RÉV8 Zrt. igazgatóságának elnöke. 2008-tól 2016 végéig a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) nonprofit urbanisztikai innovációs szervezetének, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpontnak (MUTK) az ügyvezető igazgatója, 2017-től vezető tanácsadója. 1993 óta aktív az urbanisztikai felsőoktatásban, ahol 2005-ig az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Települési Tanszékén óraadó, 1995-2003 között az ELTE Szociológia Tanszékén óraadó, 2003 óta a BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékén óraadó, majd tudományos munkatárs. Hivatásos szakmai tevékenysége mellett több szakmai csoportosulásban, civil szervezetben vállalt különféle szakmai, társadalmi megbízatásokat. Ongjerth Richárd 1986-ban lépett be a MUT-ba, ahol 1989-től annak 1994. évi megszűnéséig a Választmány, majd 1991-től az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság tagja volt. 1994-ben a legfiatalabb tagjaként választották meg a MUT Elnökségébe, amelynek 2018-ig volt tagja, hétszer választották újra. Alapító és vezetőségi tagja volt Budapesti és Pest Megyei Területi Csoportnak, alapító, esetenként kezdeményező tagja a társaság több tagozatának, jelenleg is vezetőségi tagja a Felsőoktatási, valamint a Gazdasági és Projektfinanszírozási Tagozatoknak. "Ongjerth Richárd kiemelkedő munkát végzett mind a MUT menedzselésében, mind az urbanisztika szakmai minőségének és elismertségének növelésében. Az a tény, hogy a Társaság az ismert nehézségek ellenére képes volt megőrizni eredményességét és presztízsét, többek közt az ő kreatív és konfliktusokat jól kezelő, odaadó munkájának köszönhető. Fáradhatatlan kapcsolatépítési tevékenysége és képessége sok kolléga számára nyitott ajtókat: külföldön élő magyaroknak Magyarországon és magyarországiaknak külföldön" - áll a méltatásban.  


fzs.
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.