| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Középület

A Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

1/7

Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

?>
 Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére
?>
 Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére
?>
 Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére
?>
 Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére
?>
 Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére
?>
 Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére
?>
1/7

Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

A Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére
Épülettervek/Középület

A Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

2012.07.27. 11:50

Korábban már hírt adtunk az Istvánmező rendezésére kiírt városépítészeti ötletpályázat eredményéről, most a díjazott tervek közül a Pomsár és Társai Építész Iroda II. helyezést elért pályaművét ismerhetik meg olvasóink, a kapcsolódó bírálat szövegével együtt.

Részlet a zsűri értékeléséből

18. sorszámú pályamű (postai azonosítója: CG 0000 00 81124871)

Szinte az egyetlen terv, mely hagyományos értelemben végigtervezte az egész tervezési területet, s nem „hipotézist" erőltet a helyszínre. Ennek eredményeként minden igényt reális módszerekkel elégít ki (talán elnagyoltság csupán az úszó-vizilabda, illetve jégcsarnok létesítmények pozicionálásában, alakításában érzékelhető).

Tervezési területnek (helyesen) a Stefánia út – Hugária körút – Kerepesi út – vasúti terület – Dózsa György út – Thököly út által körbehatárolt helyszínt tekinti, tehát a Papp László Budapest Sportarénát és környékét is bevonja. A pályamű törekvése e terület keleti részének „másként" kezelése a nyugatihoz viszonyítva. A jelenleg is sűrűbb beépítésű keleti területrész az új labdarúgó-aréna odatelepítésével még intenzívebb lesz.

Nyugatra nagy egybefüggő zöldterületeket és azokba az aréna-funkciónál lényegesen jobban oldódó épületeket – funkciókat telepít, míg keleten tovább „sűrít", az új Velodrom odatelepítésével. Így ebben a térségben már nem három, hanem négy sportfunkciójú - nagy tömegű, nagy térlefedésű - épület lesz.

A „továbbsűrítés" szerencsés.  Feloldja ebben a térségben a dogmatikusnak is értékelhető (a Dromosz által más időben, más épületsűrűségek közepette jól érvényesülő) „tengelyesség" kínos következményeit, természetes „nőtt" helyzetet alakít ki. Tudomásul veszi a javaslat a sokféle funkciót, az időben jelentősen eltérő megvalósulásokat és ezért mellőzi azok „hadrendbe" állítását.

Végre egyértelmű kapcsolatot épít ki a Thököly út és a Puskás Ferenc Stadion között, szellemi súlyvonalat képez itt, hiszen valójában e stadion főbejáratához helyezi át, keletről nyugatra,  a Dromoszt, Dávid Károly térként.

Az új aréna valóban „aréna", sok irányból jól megközelíthetően, reális méretű deck-re emelve. Ez a +10 m-en tervezett plató valóban elosztó szerepű, mind a négy nagy tömegforgalmú létesítményt jól szolgálja.

A nyugati rész központi tere az Istvánmezei út vonala, és a keleti oldali vizuális tengelyek metszéspontjában kialakított Dávid Károlyról elnevezett tér. Ez a terület az egész térség központi, elosztó zónája. Innen nyílnak az új funkciókat tartalmazó épületek, úgymint: egy új körcsarnok, egy új jégcsarnok és gyakorló jégpálya, fedett-nyitott teniszpályák és fedhető atlétikai pálya, az új vízi centrum és a megmaradó Nemzeti Sportcsarnok. Jó ötlet, hogy az elavult szerkezetű és a korszerűsítésre igen kevéssé alkalmas Millenáris pályát lakossági sportolásra javasolja a terv. Érdekes gondolat, hogy a terv a Verseny utcát gyalogossá alakítva bekapcsolja a közlekedési rendszerbe, ezzel a megoldással a Keleti pályaudvar felé is a jelenleginél sokkal intenzívebb kapcsolat jön létre. A vízi centrum épülettömegének Dózsa György út mellé telepítésével térfalat biztosít a forgalmi út mellett.

Előnye a tervnek, hogy a lehető legtöbb felületet igyekszik kihasználni zöldterület telepítésére, így megmarad az egész terület alapvetően „zöld" jellege (a műleírás szerint összesen 26,8 % zöldfelület). A bemutatott megoldás jól illeszti az épületeket az eredeti szerkezetbe és gazdaságos területfelhasználást produkál. Jó megoldás, hogy a pályamű a nagy közönségforgalmú objektumokat a Kerepesi útra nyitja, miközben figyel arra, hogy a Stefánia út jelenlegi és tradicionális, nyugodt és elegáns jellege megmaradjon.

Összességében: a terv kiegyensúlyozott és gazdaságos területfelhasználást nyújtó megoldást ad mind az új-, mind a megmaradó funkciók számára. Tiszteletben tartja a hagyományos szerkezetet, ugyanakkor új központi térrel gazdagítja a jelenlegi szituációt. Hátránya a tervnek, hogy az új épületek némelyike túlságosan terjengős, ezáltal a beépítés a jelenlegihez és az érvényben lévőhöz képest jelentősen növekszik (47,6 %). Nagyon átgondolt megoldást ad a külső közúti kapcsolatokra, illetve a parkolók megközelítésére. Újszerű javaslat a speciális, különszintű csomóponti vályú kialakítása a Dózsa György úton és a Stefánia úton, valamint a Dózsa György út – Kerepesi út – Asztalos utcai körforgalmú csomópont, amelyben a Kerepesi út két egyenes sávját  külön szinten vezeti.

A gyalogos forgalmat külön – a Papp László Aréna szintjéről indulva – lemezre helyezve elválasztja a további forgalomtól, megközelítést biztosít a stadion felől az uszodához, és innen osztja szét a gyalogos forgalmat (rámpák, lépcsők /mozgó is/) a többi létesítményhez és a közlekedési gócpontokhoz, megállókhoz. A tervezési területről a gyalogosokat sétányokon keresztül vezeti ki a közösségi közlekedést elérő helyekig. A Puskás Stadion külön, saját szintjén körben közelíthető meg. Kiemelten foglalkozik a kerékpáros közlekedéssel, több helyen kétoldali kerékpársávot alakít ki (Egressy út, Dózsa György út, Thököly és Kerepesi út egy szakasza). Javasolja a BUBI rendszert itt is működtetni, gyűjtőállomásokat telepíteni a fontosabb belépési pontok területére.

Javasolja a nagy rendezvényeknél a vasúti megközelítés adta lehetőségek minél jobb kihasználását, a szurkolók zömének vasúton érkeztetését Zugló állomásra és a Keleti pályaudvarra. Ezen felül a Keleti pu. tolató- és műhelyvágányai területén a Dózsa György úttal párhuzamosan kihúzó vágányt létesít, széles peronokkal, jó megközelítéssel a szervezetten érkező szurkolók részére. Javasolja a Thököly úton a villamos visszaállítását, új trolibuszvonal létesítését az uszoda és a stadion jobb megközelíthetősége érdekében. VIP bejárat az Ifjúság útja felől, Média busz beengedés a Dózsa György út felől.

A BOK központi terület és a Novák piac összekapcsolása emelt szintű sétány, amely egybeolvad a Verseny utcában kialakított fasoros gyalogos útvonallal és vezet az új stadionig.

Közösségi közlekedésre átszállás jellemző helyévé válhat a kialakított nagy mennyiségű parkoló, a rendezvények függvényében P+R-ként működve többszörösen kihasználható.

A teljes kiépítés idejére biztosít összesen ~9500 személygépkocsi parkolót (sportlétesítményekhez ~7500-at) és ~340 autóbusz tárolót (a területigényről, elhelyezésről részletes táblázatot mellékel, az OTÉK-ból kiindulva számolja ki a szükséges parkoló számot). A parkolók elhelyezéséhez felhasználja az új stadion alatti területet is. A parkoló jegyek kiadását a belépőjegyhez kötné, hogy a közlekedés ne lehetetlenüljön el a rendezvények alatt sem. Helikopter leszállási lehetőséget a játéktereken javasol.

Összefoglalva megállapítható, hogy közlekedési szempontból nagyon átgondolt megoldásokat tartalmazó pályázat. Fejleszti a közúthálózatot, kihasználja a jó vasúti megközelítés adta lehetőségeket, a Thököly úton javasolja a villamos visszaállítását és új trolibusz vonal létesítését. A gyalogos forgalmat jól osztja szét, részletesen foglalkozik a kerékpáros forgalommal, javasolja a BUBI rendszer működtetését. Biztonsági szempontból kedvezőtlen az új stadion alá helyezett parkoló.


Részlet a műleírásból

A telepítés indoklása

A BOK központi terület középpontjában a Puskás Stadion áll, amely az esetleges beépítések elburjánzása után is szervező erőt sugároz környezetére.

  • Keleti – Ifjúság úti – és
  • nyugati – Istvánmezei úti – térfélre osztja a tervezési területet.
Nemzeti aréna – keleti, Ifjúság úti oldal – első ütem

A pályázati kiírás szerint a nemzeti arénát a Puskás Stadion és a Papp László Sportaréna közé kell helyezni. A Puskás Stadion és az új aréna azonos nagyságrendje felveti az ésszerűtlenség aggályát. Azonban a volt Népstadion történeti és építészeti értéke, nagytömegű „tehetetlensége", drága és nehézkes bontása vagy átépítése a hiányosságai ellenére is megtartása mellett szólnak, miközben korszerű, új épülettel lehet csak kielégíteni a nemzeti aréna tervezési programját. A telepítés lényege tehát nem vitaható, azon belül viszont az aréna elhelyezése több változatban lehetséges a Stefánia út és a Kerepesi út között. Az új nemzeti arénát a Kerepesi út felé a lehető legjobban eltolva helyeztük el.

 

 Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére
1/7
Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

 Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére
2/7
Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

 Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére
3/7
Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

 

 

Ennek indokai a következők:

  • A Kerepesi és a Stefánia közti karakter-különbség óriási. A Kerepesi nagyságrendje, sebessége, átmenő forgalma, zajszintje sokkal könnyben elviseli egy hatalmas épület megjelenését, mint a Stefánia elegáns, nyugodt, zöldfelületekkel gazdag, lakóövezeti jellegű promenádja. Még akkor is, ha az általunk nem javasolt új Velodrom is beépül erre a területre.  
  • A BOK és a Kerepesi közé ékelődött, elhasznált vasúti zsákterület beépítésével egyrészt rendezzük a Kerepesi úti városképet, másrészt barnamezőt használunk föl, miközben jelentős, szépen kiképezhető parkot nyitunk a Stefániára nézve.
  • A Syma csarnok megszüntetése az anyagi áldozat ellenére is döntő lépés a BOK szétzilált beépítésének jó irányba fordítása felé.
  • A Puskás – Papp tengelybe beültetett harmadik elem drasztikus városépítészeti gesztus lenne, szemben a három tömeg egymással harmonikus szétterítéséhez képest.

További létesítmények – nyugati, Istvánmezei oldal –, második ütem

Az itt található, fokozatosan kiépült csarnok- és pálya-rendszer zűrzavarából kiemelkedik a

  • Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok épülete, valamint az egykori
  • Népstadion pilonsoros homlokzata.

A köztük lévő – jelenleg csak eszmei – kapcsolatot a tervezett telepítéssel felértékeljük. A Dávid Károly rendezvénytérrel egy városi díszteret hozunk létre, melynek gazdag felhasználási lehetőségei lesznek. A Gerevich – Puskás tengely által meghatározott térre néz a tervezett nemzeti versenyuszoda és a jégcsarnok. Ezek fokozatos kiépülése egyrészt megfelel a pályázati kiírás programjának (uszoda), másrészt megfelel annak a tervezői célnak, hogy a területen meglévő élénk sportélet fennmaradjon, sőt, gazdagodjék. Ugyanezt a célt szolgálja a Puskás Stadion rehabilitálása is. Ennek keretében a műszaki felújítás mellett használati módban és szimbolikus szinten is új értékek létrehozását javasoljuk:

  • VIP és média részleg kialakítása a felső szinten,
  • a tönkrement lelátó helyett korszerű átépítés,
  • a bejáratok három ellenőrzött pontra csökkennek,
  • a pilonok között a földszint edzőtermekkel, szakosztályi funkciókkal épül be,
  • a pilonok elé helyezzük át a dromosz szobrait (a darabszám is azonos!)


Az Istvánmezei út mentén épül újjá a lebontott Körcsarnok feladatait ellátó új rendezvény- és verseny-csarnok. Az új csarnok és a Gerevich csarnok közé helyezett kiszolgáló feladatokat ellátó Kiscsarnok és a Thököly – Dózsa csomópontjába kihelyezett Istvánsarok épületsora az Istvánmezei utat térfallal bíró utcává, fasoros, a dísztérre bevezető sétánnyá alakítja.

A Dávid Károly térre érkezve feltárul a Puskás Stadion homlokzata, mint háttér, a teret övező sportépületek, melyek mind lakossági használatra is szolgálnak (úszás, korcsolyázás), valamint a vendéglátó-teraszok. A tér közepén süllyesztett rész biztosítja a meglévő múzeumi bejáratot és teremt lehetőséget koncertek, fesztiválok, kivetítős programok rendezésére.

 

 Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére
4/7
Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

 

 

A nemzeti versenyuszoda – tervezési program szerinti – hatalmas épülete két irányba szervezett. Mindennapi működése során a lakosság is éppúgy használja, mint a sportolók. A téren kívül a Dózsa György út felé is hasonló bejáratokkal tekint, a kettős medencetér (úszás, vízilabda) között kialakuló háromszintes, átriumos öltöző blokk biztosít összekötő és elosztó szerepet. A cellás épületrészek fölött napozó zöldtetők vannak, melyek világversenyek esetében a mobil lelátókat fogadják. A mobil lelátók működése esetében az uszoda is az arénákhoz hasonló nagy tömegforgalmú létesítménnyé válik. Ekkor a 10,8 méteres tetőterasz szint az emelt szintű Dózsa sétány és a Papp László, illetve nemzeti aréna bejárati lemezét képező, ugyancsak 10,8 méteres vonulási szinttel alkot egységes rendszert.

A jégcsarnok a meglévő, jó állapotú, de rossz helyen lévő jégcsarnok feladatait, valamint a Kisstadion feladatait fogja ellátni. E mögött jó megközelítéssel helyezzük el az atlétikai sátrat, kiszolgálása a jégcsarnok alsó – lelátók alatti - szintjéről biztosított. Mellette fér el a téli időszakban ugyancsak fedett tenisz-sátor. Nyári időszakban az atlétikai pálya helyett is hálóval körülvett labdajáték-pályák foglalják el az egész területet.

A Millenáris pályája nem csak műszaki állapota, hanem mérete miatt sem alkalmas a nemzetközi versenyekre.  Ezért rehabilitálására a következő javaslatot tesszük: felújítás után extrém sportparkként lakossági- és verseny-használatra is alkalmas lesz, a nézőteret helyreállítjuk, a pálya felületét korszerűsítjük. Az épület műemléki felújítása során sportirodák, kiszolgáló használatok fogadására alkalmas lesz, földszintjén az előtte lévő nyugodt parkra néző vendéglő működik, amelyet a közvetlen közelben sportoló lakosság és versenyzők egyaránt szívesen használnak.

Az új – nemzetközi igényeknek megfelelő – Velodromot szerintünk nem a BOK helyszínén kell felépíteni, nincs fontos szempont, mely szerint integrálni kéne az istvánmezei együttesbe. Ennek ellenére – megfelelően a pályázati kiírásnak – a nemzeti aréna előtti parkban helyet biztosítottunk neki, de úgy véljük ettől – és csak ettől - válik zsúfolttá a nagy stadionok környezete, a keleti oldal.

 

 Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére
5/7
Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

 Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére
6/7
Pomsár és Társai Építész Iroda II. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

 

 

Belső közlekedés

A BOK központi területén belül a közlekedés két jellegzetes szinten történik. Egyik a már említett bejárati lemez szint, 10,8 méteres magasságban, a Papp László Sportaréna lemezszintjéhez csatlakozva. A tervezett fő közlekedési rendszer kiépül a pályaudvar, a metrómegállók, a Stefánia irányába, ahol a pihenőpark is kialakul. Elkészül az új Kerepesi – Dózsa kapcsolat.

Ugyanez a szint éri el a nemzeti arénán kívül a további nagyforgalmú létesítményt: az uszodát, ugyanez a szint kapcsolja rendszerbe rámpák, hidak, normál- és mozgólépcsők közvetítésével a vasúti peront, a Verseny utcát, a Dózsa György utat, a Puskás Stadion körüli terepszintet és a nagyforgalmú sportlétesítményeket. Az uszoda „nagyteljesítményű" mobil lelátói ezen a 10,8 méteres szinten – az épület tetején - kapnak bejáratot.

A Puskás Stadion forgalma ettől eltér, saját adottságát, a körítő közterületet használja megközelítésre. Az üzemeltetési szempontok, a BOK terület megnyitása miatt három bejáraton lehet belépni a stadion területére. Az istvánmezei dísztér a forgalomszervezés további fő centruma. A nemzeti arénán kívüli további sportlétesítmények, szabadtéri tevékenységek innen érhetők el terepszinten.

A Millenáris mellett szerviz bejáratok nyílnak, de különleges járművekkel szinte bárhonnan megközelíthető a terület, a bejárati lemezen mentő, tűzoltó közlekedhet. A nemzeti aréna a lemez alatti terepszintről érhető el a sportolók és az üzemvitel céljára. Ugyanitt vannak kettéválasztott rendszerben a buszparkolók. A kisebb sportcsarnokok üzemi bejárata hátulról, oldalról biztosított. A pincegarázsokból az épületek peremén és a bejárati lemezben úszva alakítunk ki feljáratokat. A Dózsa-passzázs alatti gépkocsi parkolóból és a Keleti pályaudvar peronjáról közvetlenül az emelt szintű Dózsa sétányra lehet jutni.

A teljes műleírás csatolmányként olvasható.

felelős tervezők: Hambek Zoltán, Pomsár András, Városy Péter, Zikkert Zoltán
közlekedés: Polányi Péter

táj- és kertépítészet: Városy Dóra
munkatárs: Rombauer Áron

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.