| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

A megújult József Attila Művelődési Központ Angyalföldön

1/22

bejárat

aula

aula

aula

hátsó udvar

szinészváró

emeleti folyosó

belső lépcső

főlépcső

?>
?>
?>
?>
bejárat
?>
aula
?>
aula
?>
aula
?>
hátsó udvar
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
szinészváró
?>
emeleti folyosó
?>
?>
belső lépcső
?>
főlépcső
?>
?>
1/22

bejárat

aula

aula

aula

hátsó udvar

szinészváró

emeleti folyosó

belső lépcső

főlépcső

A megújult József Attila Művelődési Központ Angyalföldön
Épületek/Középület

A megújult József Attila Művelődési Központ Angyalföldön

2007.06.28. 13:04

Az ARCHI-KON építészcsapata a modern térszervezés, az ezredforduló építészetének és designjának trendje szerint alkotta meg az új épületegyüttes hármas egységét: a művelődési ház, a közbeékelt fény-patio, és a színházi tömb kompozícióját.

Épülettörténet röviden
Az angyalföldi történelmi munkáshagyományok centrumának helyszínét a Bauhaus–poszt-klasszicizmus jegyében tervezték, majd a személyi kultusz politikai töltetű szocreál reprezentációját valósította meg a korábban Rákosi Mátyás kultúrház, a későbbiekben József Attila Művelődési Központ néven közismert létesítmény.



1/22


 

Tervezte: Horváth Szabolcs, 1944–1945-ben.
Épült: 1949-től, Körmendy Nándor tervmódosításával.
Felavatták: 1949. december 30-án.
1951-ben részben átépítették.
1982-1983-ban a KÖZTI tervezése nyomán jelentős alaprajzi és épületszerkezeti átalakítás történt – új, nagyméretű színházzal, táncteremmel bővült.


2003-ban a teljes rekonstrukcióra meghívásos tervpályázatot bonyolítottak le. A pályázat nyertese, az Archi-kon építészcsapata a modern térszervezés, az ezredforduló építészetének és designjának trendje szerint alkotta meg az új épületegyüttes hármas egységét: a művelődési ház, a közbeékelt fény-patio és a színházi tömb kompozícióját. A rekonstrukciót követően az új épületet 2006. október 23-án vették használatba.


A terv városépítészeti koncepciója
A József Atilla tér és környéke építészetileg egységes városképet alkot, növényzete szinte zöldterületi jelleget kölcsönöz számára. A környezetrendezési koncepció lényege volt, hogy a tér hierarchiájában viszonylag finom eszközökkel tegye hangsúlyosabbá a művelődési ház központi szerepét – például azáltal, hogy a belső funkció az épület elé is kivetül. Az épület eredeti árkádos részének visszaállítása, egy könnyeden nagyvonalú üveg előtető, az előrehúzott előlépcső és a nagyelemes térburkolatot oldalról szegélyező csobogó-hasáb jelöli ki az épület előterét. Az utcai járda helyett így egyrészt egy találkozási–tartózkodási hely, másrészt egy reprezentatív bejárat jött létre.


2/22

22/22

3/22



Az építészeti átalakítás főbb elemei

Az épületegyüttes két részre tagozódik: a hátsó rendezvénytermi épületrészre és a József Attila tér felőli művelődési funkciókat magában rejtő háromemeletes épületegységre, melyet az üvegezett patio választ szét.


A meglévő főépületrész („A" épület)

A meglévő szintek változatlanok maradnak. A középső kétszintes táncteremben létesített új osztófödém beépítésével lehetővé vát – az épületrészen belül – az átközlekedés az északi és déli szárny között. Az aulában az utólagosan beépített galéria elbontásával az előcsarnok egy egységesebb, nagyvonalú térré válik. Az épület külső felújítása rekonstrukciós jellegű, az utólagosan hozzáépített részek bontásra kerülnek, cél az eredeti, '40-es évek végi építészeti karakter és hangulat megőrzése és kiteljesítése.

 

bejárat
4/22
bejárat

aula
5/22
aula

aula
6/22
aula

aula
7/22
aula



A hátsó rendezvénytermi épületrész („B" épület)

Az átalakítás révén (az eredeti építéskori állapotnak megfelelően, a nyolcvanas években utólagosan, lejtésben kialakított színházi padló elbontásával) az épület itt a nagy belmagasságú, többcélú központi rendezvényterem köré szerveződik, melynek vízszintes padlósíkja az aulával megegyezik. Az új második emeleti szint (klubterem, tetőterasz) a főépület meglévő 2. emeleti padlósíkjához igazodik, így a két épületrész egységes szintenként működhet. Az épület külső megjelenése tükrözi a mai kor építészeti gondolatait, a főépület a léptékéhez igazodó nagyvonalú, igényes kőburkolatot kapott. A hátsó oldalon költségtakarékossági okokból a kőburkolat helyett drywit burkolat előtti növényfuttató rácsot szereltek fel.

 

hátsó udvar
8/22
hátsó udvar

9/22

10/22

11/22


Patio

A patio padlóvonala a pinceszintről indul és az udvar felé két irányban emelkedik, a földszinten és az emeleti szinteken az épületkubusokat hidak kötik össze. A közlekedési rendszer egységessé vált a meglévő vertikális súlypontok megtartásával (a lépcsőházak helyén liftek), valamint az új épületrészek felé történő bővítésével (közlekedőhidak, új főlépcső). Minden szint hordozza azt a karaktert, mely az ott elhelyezett funkciócsoportoknak legjobban megfelel. Az épület különböző szintjeinek vizuális kapcsolatát a fénycsapda-patio üvegtere teremti meg.

 

12/22

13/22

14/22



Rendezvényterem

Az új koncepció legfontosabb eleme a tervezett – többcélú hasznosításra alkalmas – rendezvényterem. Maximális befogadóképessége 345 fő, kisebb rendezvények esetén igény szerint függönnyel vizuálisan leválasztható. A terem vízszintes padozatú, mobil lelátóval kiegészítve. A terem berendezhető színházi és egyéb előadásokhoz, konferenciákhoz, bálokhoz, vetítésekhez stb. A színpad mögött hátsószínpad jelleggel épült meg a díszlet-előkészítő. A akusztikai mobil fal nyitásával az udvar felőli helyiséget szükség szerint csatolhatjuk a rendezvényteremhez.

15/22

szinészváró
16/22
szinészváró


Tánc és balett-termek szintje

Az első emeletet a tánc- és balett-termek szintjeként határoztuk meg. (Akusztikai okok miatt volt szerencsésebb, hogy a tánctermek az aula fölé, és ne az így 2. emeleten elhelyezett többfunkciós tantermek fölé kerüljenek. A balett és tánctermekhez szükséges öltözőcsoportokat a déli oldalszárnyban biztosították. Ezen a szinten vannak a technikusi és egyéb üzemi helyiségek, valamint a főhomlokzati erkély.

 

emeleti folyosó
17/22
emeleti folyosó

18/22

belső lépcső
19/22
belső lépcső

főlépcső
20/22
főlépcső



A többfunkciós termek szintje
Az épületegyüttes második szintjén vannak a művelődési központ alapfunkciójához tartozó multifunkcionális termek. A szint attrakciója egy intimebb hangulatú belső átrium-udvar, mely a közlekedők, a TV 13 előtere és a klubterem üveghomlokzata felől is feltárul.


Az elvonulás-elmélyedés alkotó-műtermei:
A meglévő felépítményhez egy közlekedő folyosót csatoltunk, így a harmadik emeleten kialakított helyiségcsoportok – bár funkciójukból adódóan a művelődési ház nyüzsgő életének perifériáján helyezkednek el, – egymástól szeparáltan is jól megközelíthetővé váltak.


vezető tervező: Horváth Bertalan - Archi-kon Kft.
építész tervezők: Nagy Csaba, Horváth Balázs, Niszler Katalin, Benedek Botond, T. Major Krisztina - Archi-kon Kft.
belsőépítészet: Göde András, Kéry Balázs, Wehner Viktória - Kroki Kft.
tartószerkezet: Dr. Dulácska Endre - Sámson Kft.
épületgépészet: Farkas Tamás - Reliplan Bt.
elektromos terv: Dorgai Károly - KA-TE Kft.
szinpadtechnika: Strack Lőrinc
világítási koncepció: Haász Ferenc
lift: Tóth Miklós - TM-Lift Bt.
akusztika: Nagy László - Amivox
költségvetés: Várnagy Éva - Vár-Bau Bt.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.